Ha szorít az idő, Angliában egy cetlire felírt egyezség is felér egy átigazolással

A nemzetközi futballnak megvannak a maga szokásai. Ilyen “hagyomány”, hogy a nagyot szóló sztárigazolások mellett rendszerint mindkét átigazolási ablak utolsó napjára jut bőven utolsó pillanatban elindított és nyélbe ütött üzletekből. Ebből a típusból az alig néhány órája zárult időszak sem volt kivétel, amelyben, ugyancsak nem meglepő módon, a Premier League klubjai voltak a leginkább aktívak.

A Deloitte számításaira hivatkozó Sky Sports gyűjtése szerint az angol élvonal klubjai nagyjából másfél milliárd font értékben vásároltak játékosokat a mögöttünk hagyott átigazolási szezonban. Ami az utolsó napot illeti, a Manchester City leigazolta a Dortmund svájci válogatott védőjét, Manuel Akanjit, a Chelsea szerződtette a Juventusnál talán még be sem rendezkedő Denis Zakariát, és visszavitte a Premier League-be az Arsenal korábbi gólvágóját, Pierre-Emerick Aubameyangot.

A fenti üzletek megkötésébe nem szólt bele a határidő, a felek még időben el tudták indítani a szükséges papírmunkát a transzfer hivatalossá tételére. Emlékezetes eset azonban, hogy 2015-ben, szintén a nyári átigazolási szezon utolsó napján, David de Gea azért nem tudott a Real Madridba igazolni, mert a feleknek a nagy alkudozások és tárgyalások közepette egész egyszerűen nem maradt már elég ideje a hivatalos körök lefutására, azaz az üzlet regisztrációjára.

Az általános protokoll szerint az eladó klubnak a játékos távozását, míg a vevőnek az új labdarúgó érkezését kell ilyenkor regisztrálnia a FIFA erre a célra szakosodott rendszerében. Az éjfélkor végetérő időszakban újra előfordult egy olyan, egyébként a klubok által megkötött üzlet, amely végül azért esett mégis kútba, mert a klubok nem tudták időben elintézni a papírmunkát.

Michy Batshuayi-t a Chelsea ismét szerette volna kölcsönadni, a nagy költekezésbe vágó Nottingham Forrest pedig vevő is lett volna a belga válogatott támadóra. Az egyezség megköttetett, az üzletből végül azonban, a határidőből való kicsúszás miatt, nem lett semmi.

Pedig a Premier League-en belüli utolsó pillanatos átigazolások véglegesítésére a ligának néhány éve van egy pluszeszköze, amivel időt nyerhetnek a későn eszmélő klubok. Ez az eszköz az ún. deal sheet, ami tulajdonképpen egy egészen egyszerű formátumú, tömör dokumentum, amiben két klub hivatalosan rögzíti, hogy egy adott játékos átigazolásával kapcsolatban egyezségre jutott a másik féllel. A nagyjából egy elismervény szintjén mozgó igazolás rögzíti a vételi-, vagy kölcsönadási árat, valamint azt a tényt, hogy az egyezség még az átigazolási ablak lejárta előtt jött létre.

Ha ez megvan, és a klubok benyújtják a deal sheetet az FA-nek és a Premier League-nek még a transzfer időszak utolsó napján helyi idő szerint 23:00-ig, akkor akkor ezzel nyernek még további két órát arra, hogy minden szükséges hivatalos dokumentumot benyújtsanak az üzlet megkötésével kapcsolatban. A játékos új klubjának ilyenkor be kell mutatnia a megkötött átigazolási megállapodást, a játékos új munkaszerződését, valamint érvényes munkavállalási engedélyét (amennyiben szükséges), egy nemzetközi erkölcsi bizonyítványt. Amennyiben az üzlet más(oka)t is érint, úgy a feleknek természetesen nyilatkozniuk kell a további érintettségről is (pl. továbbadás esetén érvényesített kompenzációk).

A Premier League hivatalos Twitter-oldala szerint csütörtök éjjel négy deal sheetet nyújtottak be a klubok, ezek mindegyikéből végül hivatalosan regisztrált transzfer lett, azaz a klubok élni tudtak a lehetőséggel. Ahogy azonban a Batshuayi üzlet kútbaesése is mutatja, nem mindig elegendő akár még a pluszidő sem.