Nagy reményeket fűz az egykori sztárbíró a hosszú hosszabításokhoz

A tiszta játékidőt mérve száműzné a színészkedést a futballpályákról a FIFA.

A napokban számoltunk be az Eurosport honlapján arról, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Futball Szabályalkotó Testülete (IFAB) sikeresnek ítélte a katari világbajnokságon tesztelt hosszabbítási rendszert, és azt most globálisan is bevezeti. Emlékezhetünk, hogy az eleve szokatlan időpontban, az európai későőszben megrendezett világbajnokságon esetenként nem volt ritka a 8-10 perces hosszabbítás sem a félidők végén. A FIFA mindezt azzal magyarázta, hogy a játékvezetők így kompenzálják azt az időt, amit a mérkőzésen gólörömök, vitatott ítéletek vagy sérülések vettek el a tiszta játékidőből.

A FIFA bizonyítványát most egy igazi nagy hal, a szervezet játékvezetői testületét vezető Pierluigi Collina kezdte magyarázni, aki a Premier League közelmúltbeli mérkőzéseivel példálózva építette fel mondandóját. Mint az olasz sportvezető elmondta, a hosszabbításokkal a játékvezetők kompenzálni szeretnék a mérkőzés közben kiesett játékidőt, így egyenlővé téve a feltételeket mindkét csapat számára.

Collina érveléséből nem derült ki, hogy 2023 áprilisában miért építi fel álláspontját egy olyan mérkőzésre, amelyet 2022. október 23-án játszottak, de ezen most ne akadjunk fenn. Az olasz sportvezető hozzátette ugyanakkor, a PL-mérkőzések átlagos tényleges játékideje 54.49 perc, míg a Bajnokok Ligája hasonló mutatója 58.07 perc. Némi túlzással tehát a mérkőzések játékidejének valamivel kevesebb mint kétharmadában zajlik aktív játék a pályán, ami elsőre talán szokatlannak és valóban fejlesztendőnek tűnik. Más kérdés, hogy erre az-e a legjobb válasz, ha kifulladásig játszatják a futballistákat?

Collina szerint öt nagy tényező van, amelyek tördelni tudják a játékidőt egy futballmérkőzésen. Ezek a cserék, a sérülések, büntetők megítélése és kiállítások, VAR-döntések, valamint a gólörömök. A FIFA nem titkolt célja az időhúzás visszaszorítása, a fent felsorolt tényezőkből azonban mindössze kettő (cserék, gólörömök) sorolható abba a kategóriába, amellyel egy adott csapat szándékosan próbálhatja meg lepörgetni az órát.

“Meg vagyok róla győződve, hogy az időhúzások abban a pillanatban visszaszorulnak, ha a játékosok felismerik, hogy az elcsalt időt a játékvezetők hosszabbításként úgyis lejátszatják. A VAR is szépen eltüntette a színészkedést a futballból, manapság már alig osztanak ki a játékvezetők lapot azért, mert valaki színészkedik a pályán” – mondta a 63 esztendős olasz sportvezető.

Felmerül azonban a kérdés, hogy mi van akkor, amikor egy csapat nyilvánvalóan dominálja a mérkőzést, és olyan előnyt épített fel, amelyet a másik csapat számára képtelenség lenne ledolgozni? A világbajnokságon erre leginkább az Anglia-Irán, valamint a Spanyolország-Costa Rica csoportmérkőzések szolgáltak példaként, amelyeken annak ellenére is hosszúra nyúlt a hosszabbítás, hogy a pontok sorsa már régen eldőlt.

“Elképzelhető, hogy a jövőben hozunk egy szabályt arra vonatkozóan, hogy ha egy csapat előnye már túl nagy a másikkal szemben, akkor nem hosszabbítunk” – reagált erre a témára Collina.

A Liverpool múlt vasárnapi Manchester United elleni mészárlására visszautalva egyébként Collina hozzátette, ez a tervezet azon a mérkőzésen tulajdonképpen meg is valósult, hiszen csak a második félidőben esett hat gól, ehhez képest a hosszabbítás mértéke a két félidőt figyelembe véve összesen volt négy perc. Ugyancsak a Liverpool egyik közelmúltbeli gólzáporos, a Vörösök hívei számára azonban keserű mérkőzéssel példálózva hozzátette, a Real Madrid elleni 2-5-ös mérkőzés végén a játékvezető hét percet hosszabbított, pedig ha jól mérték volna fel, hogy mennyi ideig állt a játék, tizenhat percet kellett volna még pluszban lejátszani.

A sok más nagy mérkőzés mellett a 2002-es világbajnokság döntőjét is dirigáló egykori játékvezető más bajnokságokra nem tért ki, pedig érdekes lenne megvizsgálni, hogy a Premier League-hez képest azért kevésbé fizikális olasz vagy spanyol bajnokságban hogyan alakulnak a Collina által említett mutatók.

Forrás: BBC