Van olyan NB I-es klub, amelynél már teljesültek a 325 milliós jutalom feltételei

Ennek értelmében pontokat gyűjtenek a klubok a magyar futballisták szerepeltetése után.

Az ösztönző folyamat lényege, hogy több magyar, azon belül több fiatal magyar játékos kapjon szerepet a honi élvonalban. Ez félig-meddig naiv gondolat, a nemzetközi szintű magyar játékosok növelésének. (Bár nem a több játékperctől lesz valaki kapósabb a nyugat-európai klubok számára.)

Az első hírek megjelenését követően sok csapatvezető igazságtalannak tartotta, és kritizálta a támogatási rendszert, hiszen a jelenlegi NB I-es mezőny alig fele rendelkezik akadémiával, a többi csapat utánpótlása alapvetően tehetségközpontként működik, melynek pont az akadémiák kiszolgálása a célja. Az egyik legkritikusabb hangadó Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója volt.

"Az NB I-ben vannak csapatok, akik nagy arányban játszatják a fiatalokat, ezt tiszteletben kell tartani, ez az ő filozófiájuk. Erre is megvan a megoldás, hogy lehet ezt jól csinálni, csupán az Európában már jól működő csapatok szisztémájából kell példát venni. Mi ezzel a fiatalszabállyal visszatérünk az őskorba, sehol máshol nem alkalmazzák ezt. Az utóbbi időben megpróbálták Romániában, de az edzők a 2. percben lecserélték a játékosokat, eleget tettek a szabálynak, majd tönkrementek a játékosok." - nyilatkozta tavasszal a csakfoci.hu-nak.

Barczi Róbert MLSZ sportigazgató beszélt arról, hogy a környékbeli országokhoz képest, a magyar élvonalban kapták a legkevesebb játékidőt az U21-es korosztályú labdarúgók. Ezért az NB III-ban az U19-es, az NB II-ben az U20-as, míg az NB I-ben az U21-es korosztályú magyar futballisták szerepeltetése kerül előtérbe. A szabállyal alternatívát kínálnak a kluboknak, nem kötelezik őket a magyarok játszatására, viszont ösztönzik őket 325 millió forintos díjazással.

Az MLSZ mozgásteret adott a kluboknak, hiszen nem szabtak meg egyértelmű irányt a játékosok szerepeltetésére, plusz kiskapukat is nyitva hagytak. Például a kettős állampolgárok perceit is bele lehet számolni, így Vajda Sándor, Hej Viktor, vagy a 2002-ben született Corbu Marius egyaránt adnak a klubjaik közös pontjaiba.A 29700 pont elsőre soknak hangozhat, ám egy fiatal magyar játékos, ha minden percet a pályán tölt az NB I-ben, eléri a minimum pontszámot, és ebbe még bele sem lett számolva több magyar játékos szerepeltetése. – Erre a Kisvárda egy tökéletes alany, hiszen a kezdőkapus ősszel a kolozsvári születésű Hindrich Ottó volt, aki kettős állampolgár, és 2002-ben született, tehát fiatal magyarként hozta a kelet-magyarországi alakulat pontjait.

Ahogyan látható, a Honvéd már teljesítette a 29700 pontos álomhatárt, azaz jogosult lesz a támogatás igénybevételére. A kispestiek mögött a Puskás Akadémia, Vasas, Kecskemét, Debrecen, Paks áll 20 ezer szerzett egység felett. Átlag alatt (14400 pont) 4 klub található, a Kisvárda – ahol Hindrich Ottó sérüléssel bajlódott az őszi szezon végén -, a Mol Fehérvár, az Újpest, valamint a két mérkőzéssel kevesebbet játszó Ferencváros. A következő ábrán tökéletesen látszani fog a kontraszt, hogy mennyit nyomnak a latba, az U21-es korosztályba tartozó játékosok pályán töltött ideje.

A két legnevesebb akadémiával rendelkező klub, Puskás Akadémia és Honvéd állva hagyja a mezőnyt ebben az összevetésben. Messze a legtöbb „fiatal percet”ők szállítják. A Felcsútnál Komáromi György, Corbu Marius, vagy az ősz második felében beépülő Gruber Zsombor, Kispesten Szabó Alex, Bocskay Bertalan, Kocsis Dominik és Kerezsi Zalán számít alapembernek. A Ferencváros nulla pontot szerzett – magyarul nulla percet kaptak a magyar U21-es játékosok -, de a Fehérvár sem dicsekedhet az adataival. Itt azért meg lehet jegyezni, ezeknek a kluboknak nem az utánpótlás nevelés a fő profiljuk, sokkal inkább a nemzetközi kupákban való szereplés kiharcolása.

A teljesen - Paks, Vasas -, vagy majdnem teljesen – Kecskemét - magyar futballistákra építő kluboknál nagy deficitet láthatunk, mindegyiknél 1-2 U21-es játékosra számítottak rendszeresen a mérkőzéseken. Ezek az együttesek viszont magasan a legtöbb játékpercet adták a magyaroknak.

Mindhárom klub 10 ezer perc felett jár, messze verve a többieket. A Vasas egy mérkőzéssel játszott többet, mint a Paks, ezért van kisebb előnyük. Kecskeméten Szabó Istvánnál többször előfordult, hogy csak magyarok alkották a kezdő tizenegyet. Leghátul a Ferencváros, Kisvárda duó sorakozik, a cikkben fentebb már részben indokolva lett mindkettő helyzete. Látszódik, hogy a Puskás Akadémia és a Honvéd átlagosnak mondható a magyarok szerepeltetésében (sőt), de ők első sorban a fiataloknak adnak lehetőséget.

A kizárólag magyar futballistákat szerepeltető csapatoknál a fiatal játékpercek okozzák a legnehezebb kérdéskört.

A fiatalokra, akadémistákra építő Honvéd, vagy Puskás némiképpen kompenzál, hiszen kevesebb magyar játszik, ugyanakkor a pontok nagy részét az U21-esek után kapják – kosárlabda hasonlattal élve: rájöttek, hogy inkább triplákat kell dobálni.

A nemzetközi kupákban szereplésre vágyó együtteseknél csak minőségi, válogatott szintű labdarúgók játszanak a külföldiek mellett.

Az átlagos mutatókat hozó együtteseknél vagy sok magyar van, de kevésbé preferálják a fiatalokat (Debrecen, Zalaegerszeg), vagy kevesebb magyar játszik, de a fiatalok pontjaival ellensúlyoznak (Kisvárda, Mezőkövesd).

A törekvés önmagában pozitív, de elég naiv. Hiába kerültek be az NB I-ből többen a válogatott keretbe (Mocsi, Csongvai, Baráth), a csapatok defenzív felfogása miatt nem fognak külföldi klubok kapkodni a magyar fiatalok után. Azt túlzás lenne állítani, hogy ettől a szabálytól egy karikacsapásra meg fog változni a magyar labdarúgás képe – erre Barczi is utalt –, mert ahhoz nagyobb, radikálisabb attitűd formálódás kell a szereplőktől. Minden téren.