Tavasszal eldől, hogy feltámad-e a Fehérvár, vagy középszerű marad

A honi labdarúgás élvonalában átlagosan 8-10 hónap jut egy vezetőedzőnek egy-egy csapat kispadján. Ebbe az intervallumba tökéletesen illik Michael Boris fehérvári szerepvállalása is, akit nyolc hónappal és egy nappal a kinevezését követően menesztettek a MOL Fehérvár FC-től, és a némettel együtt repült többek között Sallói István sportigazgató is. Boris utódja Huszti Szabolcs lett (Sallóié pedig Juhász Roland). Ugyan Huszti érkezésével mintha felfrissült volna a Vidi, a legnagyobb problémákat még mindig csak a szőnyeg alá sikerült söpörni.

Ugorjunk vissza pár évet, amikor hatalmas csatákat - néha szó szoros értelemben - vívtak a Ferencvárossal, de az utóbbi időben kinyílt a két klub közötti olló. A Fradi határozottan elindult egy irányba, mely szerint minél több minőségi játékos szerződtetésével évről évre jusson be valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe, ráadásul ebben a kiírásban 1. helyen jutott tovább kvartettjéből az Európa-ligában.

Közben Fehérváron Marko Nikolics elküldése óta hanyatlik a klub, egyre hátrébb csúszik a Fehérvár, pedig anyagilag, illetve a játékoskeret minősége alapján minimum a zöld-fehérek nyomában kellene lennie. De jelenleg nem lát(hat)unk tiszta víziót a játékosok szerződtetése, a vezetőedző kinevezése, illetve ezáltal a játékstílus kialakítása körül. Itt el is érkeztünk az egyik szőnyeg alá söpört problémához, hiszen elsősorban a megfelelő koncepciót kellene kialakítani a Vidinél, hogy aztán egy idő után újra fel tudja venni a versenyt a Ferencvárossal.

Ha megvan egy ilyen koncepció, ehhez lehet választani edzőt és játékosokat. Szabics Imre kinevezésével anno egy olyan edzőt szerződtettek, aki a német-osztrák iskolából kikerülve előbb éveket töltött el az osztrák válogatott másodedzőjeként, majd lett Fehérváron – életében először – vezetőedző. Az intenzív letámadáson, a gegenpressingen alapuló taktika finoman fogalmazva halálra van ítélve Magyarországon.

Hogyan támadjunk le egy csapatot, illetve vigyünk végig gyors kontrákat, ha folyamatosan nyolc játékos van a labda mögött az ellenfelek stílusából fakadóan? Szabics – részben – ebbe bukott bele Székesfehérváron. Ezek után Sallói István sportigazgató a korábban a magyar U21-es válogatottnál dolgozó Michael Borist nevezte ki, aki szintén a német iskola képviselője, stílusban és elképzelésben Szabicshoz hasonló edző. Ergo ez a projekt ugyanott folytatódott, ugyanazokkal a problémákkal, kérdéskörökkel – csak éppen egy másik személlyel a kispadon.

Az előző idény végén kiharcolták a bennmaradást Borisszal, de a német edző maradása nem tűnt volna logikus lépésnek, mivel az előrelépéshez egy támadóbb szellemű, felállt védelem ellen domináns trénert kellett volna szerződtetni. Nem így lett. Szabicsnál és Borisnál egyaránt gondot okozott, hogy a csapatrészek vonalai között nem nagyon helyezkedtek a játékosok az általuk preferált 4-4-2-es, vagy 3-4-3-as formációkban (sem védekezésben, sem támadásban). Tehát ha például a védekezést nézzük, a csapatrészek között nem volt olyan játékos, aki a labda átjátszását követően fogadni tudta volna az ellenfelet, ezért azonnal a védelemmel találták magukkal szemben a támadók, és könnyebben lehetett helyzetet kialakítani a Vidi ellen.

Ekkor vette át a csapat irányítását Huszti Szabolcs, aki a debreceni időszakkal ellentétben sokkal megfontoltabb, letisztultabb döntéseket hozott. A 4-2-3-1-es alapfelállással egy korábbi problémaforrást kiiktatott, mivel kerültek játékosok a vonalak közé. A labdakihozatalokat földön igyekszik megoldani a Huszti-féle Fehérvár, amely az első lépése annak, hogy később akár felállt védelem ellen, az aktuális ellenfél térfelén pozíciós játékot tudjon kialakítani. Kicsit messzire megyek, de a Mikel Arteta vezette Arsenalon az első mérkőzésektől kezdve láttuk, mi az elképzelése, víziója a spanyol edzőnek. Valami hasonlót lehetett észrevenni a Fehérvár utolsó 5 találkozóján - mármint Huszti Szabolcs elképzelését.

Ugyanakkor az őszi idény nem volt botrányoktól mentes. Budu Zivzivadze Újpest-mezben tapsoltatta meg magát a lila-fehér szurkolók előtt, emiatt száműzték az első csapatból, decemberben Artem Shabanov és Claudiu Bumba jutott hasonló sorsra. Huszti több meccs utáni értékelésben bírálta játékosait, többek között a válogatott erősségét, Loic Negót. A szurkolók rendszeresen kinyilvánították nemtetszésüket az együttes teljesítménye okán.

Huszti Szabolcsnak edzői pályafutásának legnehezebb, és legfontosabb fél éve következik tavasszal. A rivális alakulatokhoz képest erősebb keret áll a rendelkezésére, így a nyomás abszolút rajta van. A 8. helyen telelő Fehérvár helyzete a Csernobil című sorozatból idézve: "nem jó, de nem tragikus". Mindössze 3 pontra vannak a kiesést jelentő 11. pozíciótól, de a dobogó csak 6 pontra van tőlük.