Pokoli előszezonon van túl a Miami, még Messi zsenije sem biztos, hogy elegendő lesz

Az alaptörténetet ma már minden futballrajongó ismeri. David Beckham, amikor 2007-ben a Los Angeles Galaxyhoz igazolt, opciós jogot kapott arra, hogy saját futballklubot alapítson az MLS-ben. Az angol válogatott legenda élt is ezzel a lehetőséggel, 2014 februárjában két üzlettársával benyújtották a papírokat egy Miamiban megálmodott franchise létrehozásáról. Kellett pár év hozzá, de a projekt megvalósult, 2020-ban már ott voltak az MLS indulói között.

Beckhamet ugyanaz a maximalizmus hajtja tulajdonosként, ami sportolóként is jellemző volt rá, és nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy az Inter Miami hasonlóan ikonikus márkanév legyen, mint amilyen mondjuk a New York Yankees. Lionel Messi szerződtetése így tehát nem csak szakmai szempontból, de a marketingstratégiát figyelembe véve is kulcsfontosságú volt, amely már rövid távon pozitív hatással volt a klubra.

Miamiban szó szerint kitört a Messi-láz, az emberek egymást felüllicitálva tolongtak a jegyekért, a klub közösségi oldalain megsokszorozódott a jelenlét, és a 10-es számú rózsaszín mezekből is elkelt néhány világszerte. A már jó ég tudja hányszoros aranylabdás zseni (egyébként nyolc, de nem zárható ki, hogy a cikkünk megjelenéséig változik) mellett sikerült megegyezni Jordi Albával, Sergio Busquets-cel, illetve Luis Suárezzel is.

Egy biztos: egy csapatépítésben gondolkozó klubvezető nem ezt az utat követte volna. Ha az lenne a cél, hogy Messi zsenijét a lehető legjobban kiaknázzák, akkor körbevennék őt csupa-csupa technikás, de fizikailag még a csúcson lévő játékossal, akik kompenzálni tudják az argentin visszafogott mezőnymunkáját. A Messi mellé csapott sztárok ellenben egytől egyig ugyanazért koptak ki a legmagasabb szintről: egyszerűen nincs már meg a lábuk a csúcsfocihoz.

De tegyük félre az álnaivitást, hiszen mindenki látja, mire megy ki a játék: az Inter Miami most inkább ismert akar lenni, mintsem sikeres, ehhez pedig nagy nevekre van szükség, akik egyszerre tudják mozgósítani a nagyszámú latino közösséget és globálisan is terjeszteni a klub hírnevét. Közben viszont ott feszül egy egyre nyomasztóbb kérdés: vajon lehet-e úgy világmárkát építeni egy sportfranchise-ból, hogy az egyáltalán nem sikeres?

Mert a pályán egyelőre csapnivaló az Inter Miami teljesítménye, amin még Messi időszakosan megvillanó zsenije sem tudott változtatni. Noha a Ligák Kupájában 10 gólt rámolt az ellenfelek kapujába, amivel sikerült győzelemre vezetni új klubját, az MLS-ben a 14. helyen zárt a Keleti Konferenciában az Inter Miami, és a 29 franchise közül csak kettő nyújtott nála is gyengébb teljesítményt.

Ezt azonban még lehetett a kezdeti tapogatózás, ismerkedés számlájára írni, ám a következő idényben már nem lesznek ilyen mentségek. Gerardo Martinónak ezúttal egy teljes előszezon állt a rendelkezésére, hogy csapatot faragjon a játékosokból, lehetőleg egy olyat, ami a bajnokság legjobbjaival is felveszi a versenyt. A barátságos mérkőzések alapján azonban továbbra is aggasztó az Inter Miami felkészültsége, bő két hét múlva pedig már az MLS-ben kell pályára lépnie.

A legnagyobb pofont épp a legnagyobb hype-ot kapó meccsen kapta a Miami, a Cristiano Ronaldót foglalkoztató, de őt sérülés miatt nélkülöző Al Nassr ellen. A szaúdiak negyed óra alatt három gólt rámoltak a kapujukba, amit a második félidőben még hárommal megtoldottak, így az elővigyázatosságból padon ülő Messi már 0-6-os állásnál szállt be a 83. percben. Pár nappal korábban az Al Hilaltól kaptak ki 4-3-ra.

Ez még úgy sem a legjobb hírverés az MLS-nek, hogy a Miami játékosai nyilvánvalóan fáradtabbak voltak az alapozás és az utazás miatt, ráadásul a szaúdi klubok már bajnoki formában állhattak ki ezekre a meccsekre. A többi találkozó sem festett szebb képet: El Salvador és a Vissel Kobe ellen 0-0-s döntetlenre futotta csak, míg a Dallastól 1-0-s vereséget szenvedett a Miami, és egyedül a Hong Kong-i ligaválogatottat tudta legyőzni 4-1-re.

„Igazság szerint szerencsétlenül jött ki, hogy nem játszhattam a Hong Kong-i meccsen” – magyarázta utólag az interjúktól rendszerint tartózkodó Messi. „Sajnos a futballban minden találkozóban benne van, hogy megsérülhetünk. Kár érte, mert mindig játszani akarok, ott szeretnék lenni a pályán, főleg olyankor, amikor ilyen messzire utazunk, és izgatottan várnak minket az emberek. Remélem, visszatérünk még, és játszunk egy olyan meccset is, amin részt vehetek.”

Messi azt is elismerte, hogy már alig várják a hazatérésüket, mert nagyon kimerítette őket a három hét alatt megtett 45 ezer kilométer. Talán ezért sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni az eredményekből: valóban rengeteget utaztak, miközben alapoztak és barátságos meccseket játszottak. De az egészen biztosan kijelenthető, hogy ez a túra nem növelte a játékosok önbizalmát, mivel kevés sikerélményben volt részük.

Ráadásul két súlyos sérülést is elszenvedtek: Facundo Farias térdszalagja az El Salvador elleni barátságos meccsen szakadt el, Benjamin Cremaschi pedig sérv miatt kénytelen kihagyni hónapokat. A felkészülési időszakban Messi és Suárez is küzdött kisebb-nagyobb problémákkal, míg Busquets a Vissel Kobe elleni meccsen kapott egy rúgást a bokájára, ami miatt már a 25. percben le kellett cserélni a kiváló középpályást.

Ezekben a klasszisokban benne van, hogy a téttel bíró meccsekre jobban felpörögnek, és az MLS-ben már a csapat szebbik arcát fogják látni a szurkolók. De az is elképzelhető, hogy Beckhamék elszámolták magukat, és túlságosan sok csúcson túljutott sztárt zsúfoltak össze. Ami egy érdekes kísérletet eredményezne: vajon Messiék múltja elég nagy vonzerőt jelent, hogy akkor is megteljenek a stadionok, ha történetesen hétről hétre rommá verik a Miamit?

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!