Sok mindennel lehet vádolni a Barcelona vezetőségét, de a kreativitás terén nincs hiány, ha a pénzszerzésről van szó. Még ha akadnak egészen meredek elképzelések is.
„A Barcelona az egyetlen klub a világon, amelynek nincs pénze, és mégis azt vesz meg, akit csak akar. Nem tudom, hogyan csinálják, de elég furcsa” – állapította meg Julian Nagelsmann, a Bayern München vezetőedzője.
Aligha ő az egyetlen, akinek szemet szúrt az az ellentmondás, hogy a katalánok, miközben La Liga financial fair play-szabályával küzdenek, egyre-másra igazolják a drága játékosokat.
La Liga Santander
Tovább áll a bál a Barcelona új igazolásai körül, többen napokon belül távozhatnak
TEGNAP 11:50
Az Athletic összefoglalta, hogyan lehetséges mindez, mivel számol a Barcelona vezetősége, illetve milyen háttéralkuk vezettek odáig, hogy a nehézségek ellenére az egyik legagresszívebb klubnak számítanak az idei nyári átigazolási piacon.

Egy szokatlan kérés az UEFA felé

Az anyagi problémák megoldására többféle forgatókönyv is megszületett, ezek közül az egyik legérdekesebb az volt, amikor az UEFA segítségével próbált kölcsönhöz jutni a klub. A vezetőség elképzelése az volt, hogy majd a BL-ből származó jövőbeli bevételek szolgálnak a felvenni szándékozott hitel fedezeteként.
Ugye máris megvan, hogy mi volt a probléma a felvetéssel? A Barcelona vezetősége úgy tekintett a BL-ből származó bevételekre, mint ami automatikusan jár a klubnak, ezért erre hivatkozva megkaphatják a pénzt a banktól. Csakhogy a BL pont egy olyan sorozat, amelyhez kvalifikáció szükséges, és előfordulhat (ha nem is túl valószínű), hogy lemarad róla a Barca.
Az UEFA válasza épp erre mutatott rá: mivel nem garantált, hogy a Barcelona szerepelni fog a következő években is a Bajnokok Ligájában, ezért nem használhatják a jövőbeli tévés bevételeket a hitel fedezeteként. Az Athletic szerint egyébként a klub vezetőségét meglepte a szövetség reakciója.

Az előre menekülés stratégiája

Joan Laporta a megválasztását követően elismerte, hogy a Barcelona súlyos anyagi problémákkal küszködik, és 1,35 milliárd eurós adósságot halmozott fel. Önmagában nem is az összeg jelentette a legnagyobb gondot, hanem a törlesztés határideje: a klubnak azonnal kellett a pénz. Ezt sikerült orvosolni a Goldman Sachstól kapott 550 millió eurós hitellel, amely nem szüntette meg az adósságot, cserébe kapott némi haladékot a törlesztésre a Barcelona.
Laporta ezzel együtt egy meglehetősen kellemetlen dilemmával nézett farkasszemet. Egészen konkrétan: vagy kiárusítja a klub értékeit, és elkezdi nulláról az építkezést, vagy megpróbál bármi áron pénzhez jutni, megerősíteni a keretet, és az elitben tartani a Barcelonát.
Előbbi, ahogyan a Barcelona egyik korábbi alkalmazottja fogalmazott: az eljelentéktelenedést eredményezte volna, ami értelemszerűen nem volt különösebben vonzó opció a visszatérő elnök számára. A másik lehetőség viszont elképesztő kockázatokat rejt magában, hiszen ha az eredmények nem tükrözik a befektetéseket, akkor már nem biztos, hogy lesz vészfék a szakadék felé vezető úton.
Példaként a 2003-as tapasztalat lebegett a klubvezetés lelki szemei előtt, amikor Ferran Soriano (aki manapság a Manchester City vezérigazgatója) befektetésekkel és a Barcelona-stílus erősítésével próbálta megoldani a pénzügyi nehézségeket. Az elv a következő volt: ha a pályán minden rendben van, akkor a gazdasági háttér is a helyére billen majd.

Robert Lewandowski

Fotó: Getty Images

Ez az oka annak, hogy a katalánok all-int mondtak Robert Lewandowskira: kellett egy húzónév, aki azt mutatja, minden nehézség ellenére komoly tényező a Barcelona. Szigorúan szakmai oldalról nézve most sem kötött különösebben jó üzletet a klub (Lewandowskiban 34 évesen már nincs eladási potenciál), még Münchenben is azt érezték, hogy ők a nyertesei a megállapodásnak.

Az átcsoportosított bevételek

Az UEFA-pénzek felszabadításánál megjelenő logika lehetővé tette, hogy a Barcelona az átigazolási piacon is elkölthető pénzhez jusson ezen a nyáron. Ehhez lényegében olyan bevételeket adott el, amelyeket a jövőben biztosan megkapott volna, és amelyekről azt gondolja, a pályán elért sikerekkel képes lesz kompenzálni.
Kezdésként eladta a La Ligából származó tévés bevételeinek 25%-át 25 évre a Sixth Street nevű befektetési alapnak, amely megállapodás az Athletic becslései szerint közel 600 millió eurót ért. Ezen kívül jóváhagyták azt is, hogy Laporta eladja a klub merchandising jogainak 49%-át, ami már a klubon belül is megosztónak számít.
Hétfőn pedig – azon a napon, amikor Jules Koundé leigazolása hivatalossá vált – a Barca Studios nevű produkciós cégből adott el 10%-ot mintegy 100 millió euróért. A korábban már említett Barca-alkalmazott szerint Laportának nem volt más választása, ráadásul – és ez lényeges szempont – a következményekkel már az utódoknak kell megbirkózniuk.

Az újabb akadály: a regisztráció

Lionel Messi távozása óta tudjuk, hogy a katalánoknak súlyos problémát jelent a La Liga saját pénzügyi fair play-szabályzata, és az új játékosok regisztrációja ezen a nyáron is kérdéses. Olyannyira, hogy a liga várakozásai szerint az augusztus 13-án esedékes első bajnoki mérkőzésig csak egy részüket tudja regisztrálni a Barcelona.
Az Athletic információi szerint a katalánok valós veszélynek érzik, hogy az új szerzemények még a piac zárásakor sem mondhatják majd magukat teljes értékű Barcelona-játékosnak. Éppen ezért Raphinha leigazolásakor rá akarták venni a Leedset, hogy csak januárban indítsák el a klubváltás jogi folyamatát és az anyagi kötelezettségeket is a télen teljesítsék.

Raphinha

Fotó: AFP

A Leeds visszautasította a kérést, sőt, a szerződésben azt is kikötötte, hogy az összeg nagy részét előre ki kell fizetnie a Barcelonának, a fizetési határidő be nem tartásával pedig további 10 millió euróval nőnek a költségek. Voltak olyan hírek is, miszerint a Barca és a Bayern között azért húzódtak el a tárgyalások, mivel a németek is ragaszkodtak ahhoz, hogy egy összegben fizessék ki Lewandowskit.
A katalánok tevékenységét a többi spanyol klub nem feltétlenül veszi jó néven, mivel a többség számára jelentős versenyhátrányt jelent a La Liga pénzügyi korlátozása. Hogy mégsem tiltakoznak hangosan, az elsősorban annak köszönhető, hogy mindenki tisztában van a Barcelona jelentőségével és a spanyol bajnokságra gyakorolt, marketing terén pozitív hatásával.

Kiszivárogtatott szerződések, a De Jong-ügy

„Dolgozunk a távozásokon, de ez nem egyszerű feladat” – mondta Laporta a létszámfelettivé vált játékosokkal kapcsolatban. Ennek megértéséhez még a járvány előtti időszakra kell visszatekinteni, amikor a klubnál sejtették, hogy baj lesz a brutális fizetésekből, mégis évről évre jóváhagyták a költségvetést. Az akkoriban túlfizetett játékosokat most iszonyatosan nehéz elküldeni a klubtól.
„Az elemzésekben mindig ott voltak a figyelmeztetések, hogy a sportra fordított fizetések meghaladják az ajánlott értéket, és ez problémás lehet a klubnak” – idézi az Athletic az egyik korábbi klubvezetőt. „Volt olyan év, amikor azt mondták, a büdzsé 70%-át is elérheti, ezért néhányan felvetették, hogy álljunk le a klub védelme érdekében, de semmit sem léptek.”
Részeredményeket sikerült elérni: Philippe Coutinho az Aston Villához igazolt, Antoine Griezmann a következő idényt is az Atléticónál tölti kölcsönben, Clement Lenglet pedig a Tottenhamhez került kölcsönben, igaz, az ő fizetésének 50%-át a katalánok fizetik. Samuel Umtitinek, Miralem Pjanićnak, Riqui Puignak, Memphis Depaynak és Martin Braithwaite-nek viszont változatlanul új klubot keresnek.
Mindenki közül Frenkie de Jong helyzete a legérdekesebb, aki önszántából nem akarja elhagyni a Barcelonát, és igazából a klub is szívesen megtartaná. Közben viszont ő a keret legjobban eladható játékosa, ráadásul a fizetése is magas, és az értékesítésével elegendő bevételhez jutna a klub, hogy az új igazolások egy részét regisztrálni tudja.

Frenkie de Jong

Fotó: Getty Images

De Jong szerződésének részleteit a sajtó is kiszivárogtatta – egészen pontosan a madridi székhelyű Marca – ami újabb kérdéseket vet fel, korábban ugyanis Messi és Griezmann esetében is megtörtént ez. Sokan azt gyanítják, hogy ezek a szivárogtatások a Barcától származnak, hogy nyomást helyezzenek a rossz megvilágításba kerülő, pénzéhesnek feltüntetett játékosokra.
Nem ez az első eset, amikor azzal vádolják a klubot, hogy rossz színben próbálja feltüntetni a játékosait. Még Josep Maria Bartomeu irányítása alatt merült fel, hogy egy általa megbízott uruguayi kommunikációs cég hamis közösségi médiás profilokkal védte a Barca elnökét és támadta a csapat sztárjait. Köztük Messit és Piquét is.

Barátságos ellenségek

Végezetül még egy érdekes adalék a Barcelona nyári tevékenységei kapcsán: a tévés bevételek értékesítését a Key Capital nevű madridi cég felügyelte, amely szoros kapcsolatban áll Florentino Pérezzel, a Real Madrid elnökével. Közvetve tehát a Real elnöke is szerepet játszott abban, hogy a Barcelona elegendő pénzhez juthasson, és versenyképes maradjon rövid távon.
Az Athletic szerint a két klubot összekötik a közös érdekek, mindkét fél úgy látja például, hogy a La Liga bevételeinek nagy részét ők termelik, ezáltal őket is illeti meg a pénz többsége. Emellett pedig egyformán veszélyt látnak a közel-keleti futballprojektekben, elsősorban a Paris Saint-Germainben és a Manchester Cityben, mivel a jelenlétük a piac inflációját eredményezte.
Azzal pedig mindannyian tisztában vannak: szükségük van egy erős riválisra, hogy valamilyen szinten megőrizzék a spanyol bajnokság versenyképességét.
Forrás: Athletic

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
La Liga Santander
Érvénytelenítené Frenkie de Jong szerződését a Barcelona az előző vezetőség gyanús ügyletei miatt
08/08/2022 15:46
Bundesliga
Lewandowski hazugsággal vádolta a Bayern vezetőit
31/07/2022 17:17