Joe Cole: "Bármi, ami annyi pénzt termel, mint a futball, bevonzza a parazitákat"

"Valaki, aki sokat dolgozott rocksztárokkal, egyszer azt mondta nekem, hogy lélekben mindig annyi idős marad az ember, amikor híressé vált. Azt gondoltam: ‘Ez nem sok jót ígér rám nézve'" – mondta keserédesen Joe Cole a The Guardiannek adott interjújában.

A korábbi West Ham-, Chelsea- és angol válogatott futballista tehetséges, szabad szellemű játékos volt, aki mindig is kicsit korát megelőzve futballozott.

"El akarom mesélni, milyen volt számomra a futball – az angol futball. Az életem nagy részében úgy éreztem, rossz helyen vagyok, és egy másik dallamot próbálok játszani" - olvasható a most megjelent könyvének ajánlójában, amikben olyan sztorikról is mesélt, mint amikor címlapon hozták le róla, hogy 16 évesen heti 5000 fontot keres.

Úgy véli, elég korán az a kép alakult ki róla, hogy egy "elkényeztetett, túlfizetett" gyerek volt, aki túl sokat kapott túl hamar, és ezt nem is nagyon tudta ezt az előítéletet levetkőzni az évek során.

Szerinte azonban az igazság az, hogy ez nem volt így, de ami még ennél is érdekesebb, hogy azt állítja, a sokszorosát is megkereshette volna már nagyon fiatalon, ha a szülei kihasználják, hogy Anglia összes nagy klubja érdeklődött iránta.

Olyannyira csodagyereknek számított ugyanis, hogy 1994-ben, amikor 13 éves volt, maga Alex Ferguson is felfigyelt rá, és fel is hívta Cole nevelőapját azzal, hogy ugyan tudja, Joe Chelsea-drukker, de nem szeretne-e a Manchester Uniteddel bevonulni a pályára játékoskísérőként az FA-kupa döntője előtt. George Cole megkérdezte a fiát, akarja-e ezt, de Joe nemet mondott – így visszautasították az ajánlatot.

Cole apja egyébként kétszer is börtönbe került, de volt benne annyi tartás, hogy feleségével, Susannel együtt keményen elutasították a tisztességtelen ügynököket.

"Nem tudtam, igazából mennyire vagyok jó, mert nyolcévesen már 13 évesekkel játszottam" – mondja Cole. "De az biztos, hogy a gyerekfutballban mindig is borzasztóan sok pénz volt. A szüleimnek rengeteg pénzt és nyaralásokat is kínáltak, de ők erkölcsös emberek voltak.

A csodagyerek státusz ma sem ismeretlen, amikor szóba kerül az Arsenal fiatal tehetsége, a 15 éves Max Dowman, aki már bemutatkozott a Premier League-ben, és a héten a Bajnokok Ligája történetének legfiatalabb játékosa lett, Cole azt mondja, ő teljesen más helyzetben van.

Azt azért hozzátette, hogy kicsit aggódik, hogy Dowman védett világa megnehezíti majd, hogy "normális" életet éljen – ellentétben vele, aki szabadon nőtt fel.

Cole olyannyira nem volt elkényeztetve és olyannyira nem született bele a foci világába, hogy gyerekként az iskolaudvart és a környékbeli betonpályákat ismerte csak, 11 éves koráig nem is játszott le egyetlen rendes meccset se, ahol volt bíró vagy mondjuk rendes pálya, de az első sípcsontvédőjét is csak akkortájt kapta meg.

Azt is elárulta, hogy a scoutok se nagyon figyelték, már 14 éves volt, amikor a Paddington Rec csapatához került, ami elmondása szerint egy rémesen gyenge csapat volt, és csak azután kezdték keresni, amikor az angol szövetségtől ösztöndíjat kapott a Lilleshall akadémiájára. Ezt persze utálta, nagyon nem feküdt neki a merev angol foci meg a 4-4-2, ő akkoriban a Barcelona intelligens játékát irigyelte.

17 évesen ezzel a hozzáállással került a West Ham United csapatához, ahol 1999-ben debütált is a PL-ben. Ott végül több csapatot is megjárt, három Premier League-címet, két FA-kupát nyert, és játszott egy Bajnokok Ligája-döntőt is a Chelsea-vel.

"Ezreknek csapódott fel a székük, amikor kicseleztem valakit és megindultam a kapu felé" - írja a könyvében, nehezményezve, hogy mennyire megváltoztak az évek során az emberek focifogyasztási szokásai.

"Hiszem, hogy a stadionok másként szóltak azelőtt, hogy mindenkinél ott lett a telefonja, a szurkolók a pillanatban éltek. Ma már mintha minden reakció késne egy kicsit, vagy tompább lenne az intenzitása" - tette hozzá.

Cole egyébként manapság amellett, hogy szakértőként dolgozik például az Eurosport angliai verziójánál, a TNT Sportsnál is, egyre inkább érdeklődik az edzősködés gondolata iránt is így, 44 évesen.

Azt mondja, szerinte manapság Mikel Arteta a legizgalmasabb edző Angliában.

"Az Arsenal az első csapata, amit lassan, évek alatt épít fel, mint egy kirakóst. Hallom ezt a hülyeséget, hogy hat év alatt csak egyetlen trófeát nyert. Az Arsenal a padlón volt, amikor átvette. Mindig egy óceánjáró irányításához hasonlítom a futballklubokat – lassan kell kormányozni őket. Nagyon tisztelem őt" - mondta Artetáról.

Ha már az edzősködés, szívesen látná magát egyszer hazája válogatottjának élén, de figyeli Thomas Tuchel munkásságát is, szerinte a csapatnak meg kellett volna nyernie a 2006-os vb-t, sőt, szerinte reális esélyük van erre jövőre is.

A teljes interjú a The Guardian oldalán olvasható.