Így változik a következő szezontól a kezezés megítélése a labdarúgásban

Tagadhatatlan, hogy a játékvezetők nehéz helyzetben voltak a kezezés megítélésekor. Eddig ugyanis nem csak azt kellett kiszúrniuk, volt-e kontakt a labda és valamelyik játékos keze között, de azt is el kellett dönteniük, a mozdulat szándékos volt-e. Ezt a szabályt egy olyan korszakban hozták, amikor még semmilyen technikai segítség nem állt a játékvezetők rendelkezésére, tehát a bíróknak az egyértelmű szituációkat kellett kiszúrniuk, mint például amikor Luis Suárez a 2010-es vébén a gólvonalról ütötte ki a ghánaiak gólba tartó lövését.

Bőven volt következetlenség a kezezés megítélésében, de - mivel a bírónak mindent élőben kellett kiszúrnia - arányaiban jóval kevesebb kezezős szituáció került a mérkőzések fókuszába. Ez a VAR megjelenésével alapvetően megváltozott, a korábbiakhoz mérten tömegével kerültek elő tizenhatoson belüli szituációk, ami felhívta a figyelmet arra, hogy sokszor játékvezetője válogatja, mit ítélnek szabálytalan kezezésnek. Időként önmagában a kontakt elegendőnek bizonyult, máskor viszont a szabály betűi alapján született ítélet.

2018 novemberében mi magunk is írtunk arról, hogy az olasz bajnokságban aktuális fordulójában négy meccsen született vitatható ítélet, miközben mindegyik játékvezető visszanézhette a kétes jeleneteket. Idővel egyre inkább általánossá vált az a szokásjog, miszerint a kezezést automatikusan szabálytalannak ítélték a játékvezetők, bár ebben is voltak eltérések. Egyértelmű volt, hogy valamit tenni kell az esetek megelőzésére, a szabályt olyan módon kell pontosítani, hogy azt következetesen be lehessen tartani.

Erre tett most kísérletet az IFAB. Bár felmerült, hogy a tizenhatoson belüli kezezések minden esetben - tehát szándéktól függetlenül - szabálytalanságnak minősüljenek, a testület inkább a szabály finomítása mellett döntött. Bekerült például a természetellenes testtartás fogalma, aminél elsősorban azt kell vizsgálni, megnagyobbította-e testét a karjával a játékos. Ehhez tartozik, hogy ha valamelyik játékos karja a vállának magassága felett érintkezik a labdával, az automatikusan szabálytalan lesz.

"Változatlanul szabálytalan marad a szándékos kezezés" - szögezte le David Elleray, az IFAB technikai igazgatója. "Korábban annak megfelelően tudtuk javítani a szabályokat, hogy a végkimenetelre koncentráltunk a szándék helyett. Támadásoknál arra figyelünk, hogy a játékos nyilvánvaló, jogosulatlan előnyt szerez-e a kéz vagy a kar használatával" - magyarázta Elleray, aki azt is kifejtette, a játékosok természetes testtartására vonatkozó kitételt azért hozták, hogy a védőknek ne kelljen hátra tett kézzel blokkolniuk.

"A testnek van egy jellegzetes sziluettje. Amennyiben a kar túlnyúlik ezen a formán, akkor beszélhetünk arról, hogy a testet nem természetes módon növeli, azzal a céllal, hogy az ellenféltől érkező labda nagyobb akadályba ütközzön. Biztosítanunk kell, hogy a játékosok a testük mellett tarthassák a kezüket, elvégre az a természetes helyzet" - nyilatkozta a technikai igazgató. Az mondjuk még mindig erősen kérdéses, ezzel megoldódik-e a helyzet, elvégre eddig sem volt szabálytalan, ha a test mellé szorított kézre pattant a labda.

Érdekes kérdés továbbá, mi a helyzet a 2019-es Bajnokok Ligája-döntőhöz hasonló jelenetekkel. Bár az egyértelmű, hogy Moussa Sissoko testéről pattant a karjára a labda (ezzel a szándékosságot nagyjából ki is zárhatjuk, tehát az eddigi szabály alapján sem volt egyértelmű a tizenegyes), a mozdulat egyértelműen növelte a test sziluettjét. Nagyon nehéz feladat igazságos döntést hozni ezekben a szituációkban, és a szabálymódosításokat olvasva, egyáltalán nem tűnik biztosítottnak a következetes bíráskodás.