• Már akkor, amikor a magyar labdarúgás még korántsem volt olyan válságban, mint amilyen válságba került azóta; már akkor, amikor mindössze annyi történt, hogy a szurkolók szerint Törőcsik és Nyilasi nem érte el Puskás és Albert szintjét, később pedig Détári maradt el Törőéktől, akkor is sűrűn lehetett hallani egy mondatot a lelátókon: Be kéne tiltani ezt az egészet!! Azóta annyi történt, hogy a válságból tényleg válság lett, éppen ezért a lelátókon az idézett mondatot akár kevésbé borgőzös torkokból is hallhatnánk, már ha maradt volna ott még valaki. Mármint a lelátókon. Ebben a jó harminc évben próbálkoztunk már jóformán mindennel, talán csak eggyel nem: Mi lenne ha megszüntetnénk a profi futballt Magyarországon? Tényleg, mi lenne? Ezt a kérdést próbáljuk körüljárni az elkövetkező hetekben!
A rómaiak megtették Karthagóval (a legenda szerint), mert a város lakói az életükre törtek. Bosszúból.
Mi is lépten-nyomon elgondolkodunk hasonlón a magyar focival kapcsolatban, noha nem törtek az életünkre. Bosszúból?
Labdarúgás
"Ez az 1-1 30 éve a válogatott egyik legnagyobb eredménye"
22 PERCE
Nem, nem ez a megfelelő szó. Sokak szerint a társadalmi helyzet pontos tükröződése az, ami a magyar labdarúgásban végbemegy.
Akkor, amikor arról beszélünk, hogy kell-e Magyarországon profi futball vagy legyen minden amatőr, közgazdasági értelemben arról vitázunk, hogy mi legyen a „csere” tárgya? Mások sportolása, mint szórakoztatás, látványosság (profizmus), vagy maga a testmozgás, melynek célja az egészségmegőrzés, és a szabadidő minőségi eltöltése (amatörizmus)? Tiszta versenypiaci értelemben, ha valahol van megfelelő kereslet erre a típusú szórakoztatásra, az megszüli magának a kínálatot is.
Magyarországon erre nincs megfelelő kereslet. Kínálatból mégis van bőven…

Fotó: Eurosport

Az a fordulónkénti húszezer néző, aki kimegy a stadionba, plusz 160.000, aki leül a TV elé, generál egy több tízmilliárdos piacot, amelyben csak az NB1-es klubok évente 4 milliárdos hiányt termelnek. Nem véletlenül. Úgy ez nem nehéz, hogy a profi játékosok a nézettséget tekintve tizennégyszeres keresletet előállító (átlag nézőszám: 3.004 vs. 43.502) Bundesliga középcsapatainak fizetési szintjét is elérik. Torz piac, torz szereplőkkel.
De ne legyenek illúzióink! Komoly érdekek állnak a torz, profi magyar labdarúgás változatlansága mellett. Ez egy olyan piac, amely jelenleg egy közepes magyar város lakosságát tartja el. Több tízezer labdarúgó, edző, klub vagy szövetségi alkalmazott, ügynök és médiában dolgozó ma is ebből él. Megszüntetése lehetetlen. Mert a pénz mindent meghatároz, mindegy, hogy honnan jön. És a fociba döntő módon a mi zsebünkből érkezik. - Akkor most felháborodottságból?
Játsszunk el a gondolattal. Mi lenne, ha egy napon mindez megszűnne?
A profizmus eltűnése visszahozhatná azt az 1924-től két éven át tartó átmeneti időszakot, amikor az amatőr élvonalbeli labdarúgók több mint fele elhagyta Magyarországot a szomszédos, már profi bajnokságok kedvéért. Nyilvánvalóan azok boldogulnának most is, akik tehetségesek, rátermettek. Hasonló kényszer által vezérelve, mint '56 után az Aranycsapat külföldön ragadt sztárjai. Megindulna tehát egy üdvös, természetes (és nem kontra-) szelekció. Nem csak a játékosok, de az edzők tekintetében is. Nem lennének idegenlégiósok, az amatőr bajnokságban lenne hely a helyi fiataloknak. Az utánpótlásképzésben hasonló folyamat menne végbe, mint a bajnokságban. Sok tehetség külföldre távozna. Idővel nőne a nívós bajnokságban játszó magyarok száma, és az ott dolgozó magyar edzőké is. Ezeknek a bajnokságoknak a TV-nézettsége a magyar érdekeltség miatt viszont jelentősen emelkedne. Mindebből pedig a válogatott profitálná a legtöbbet. A legújabb trendekkel, a leghatékonyabb módszerekkel tisztában lévő edzők és játékosok új alapokra helyeznék a magyar labdarúgást. Lenne persze veszteség is, hiszen nem minden külföldre kényszerülő magyar térne vissza. Sőt. - Akkor most illúzióból?
De álljunk meg egy pillanatra, még mielőtt túl messzire mennénk. Mi történne az itthon maradókkal? Az amatörizmus látszata mögött ugyanúgy folytatódna a láthatatlan juttatások rendszere. A közeg megmaradna, még azokat is visszahúzná, akik amúgy boldogulnának éles versenyhelyzetben. A szereplők ugyanazok, a célok megmaradnak, csak még rövidebb távúakká válnak. A túlélés, az ügyeskedés, a kontraszelekció diadalmaskodik. Az egyedüli különbség az elnevezés: most profi bajnokság helyett amatőrnek hívják. A kör bezárult. - Akkor meg miért is?
Annak idején a profizmus bevezetését az indokolta, hogy legyenek átlátható viszonyok a sportágban. Ennek megszüntetésével intézményesülne az ügyeskedés.
Ilyen lenne tehát egy drasztikus, forradalmi lépés (ha már a német példa nem működik), rengeteg kérdőjellel.
A nyílt profizmus megszüntetése sokak érdekeit sérti. Úgy, ahogy 88 éve a nyílt profizmus legalizálása is sok érdekkel ütközött Magyarországon. Akkor a labdarúgók a közvélemény megvetésétől is tartottak, hiszen a sajtómunkások éveken át prostituáltnak tüntették fel a testi-lelki adottságokkal pénzt kereső profikat.
Mára ettől azért nem kell tartaniuk.
Részben a sajtó jóvoltából.
Mert valljuk meg, itt is igaz az idézet: „…vétkesek közt cinkos, aki néma.”
Euro 2020
Skócia járt pórul a D csoportból, már csak négy hely kiadó
11 ÓRÁJA
Euro 2020
Anglia egy félidő alatt lerendezte a meccsét, Modricék a skótok kiütésével másodikak
11 ÓRÁJA