Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Fuballnotesz #4 – Thierry Henry és a mentális egészség, a United bizonytalan jövője, Conte beszólása

Szabó Christophe

Publikálva 07/03/2022 - 21:33 GMT+1

Futballnotesz rovatunkban kiugró statisztikákat, taktikai részleteket, figyelemre méltó anekdotákat és megfontolandó pillanatokat ragadunk ki – mindent, amit egy noteszbe felskiccelnénk. Focis felvágottunk új részében a Manchester United vereségéről, Antonio Conte beszólásáról és Thierry Henry-nak a mentális problémákról alkotott véleményéről lesz szó.

Fuballnotesz #4 – Thierry Henry és a mentális egészség, a United bizonytalan jövője, Conte beszólása

Fotó: Eurosport

A United csetlik-botlik, de nem a játékosoknál kell keresni a problémát

Hányadán áll tulajdonképpen a Manchester United? Az utóbbi időben úgy tűnt, mintha egy lefelé tartó mozgólépcsőn haladnának komótosan felfelé. Az eredmény: egy helyben toporgás. A hétvégi Manchester City elleni vereség idején viszont úgy tűnt, az a csekély haladás is értelmét vesztette.
Pedig a United nem kezdett rosszul. Ralf Rangnick úgy döntött, hogy nem nevez csatárt a kezdőjébe, helyükre két középpályást állított (Paul Pogba, Bruno Fernandes), akik egy ideig jól fogták le a City kihozatalait. Mivel a United 4-4-2-ben támadt a Manchester City 4-3-3-a ellen, a City a szélek felé volt kénytelen terelni a játékot. Plusz trükként bevetették kapusukat, Edersont, aki még tovább növelte a bejátszandó területeket Pogbáék előtt. Ezt kellő energiával, okos helyezkedéssel és olajozott koordinációval ki lehetett volna bekkelni, ám a Manchesterből hiányotnak ezek az alapanyagok.
City-United
A meccs kulcsa abban rejlett, hogy a United két fős középpályája (Fred, McTominay) mindig hátrányban volt a City három középpályájával szemben (De Bruyne, Rodri, Bernardo Silva), ami azt eredményezte, hogy ha a szélekre kijuttatott labda után a City-nek két választása is maradt a United megbontására. Bernardo Silva kimozgott a szélekre, amivel közvetlen emberét, McTominay-t dilemmára késztette: vagy leköveti és ezzel kiüríti a középpályát a visszalépő Foden előtt, vagy marad a helyén, de akkor Bernardo kényelmesen fel tudja venni a labdákat és rá tudja vezetni a védelemre.
Az eredmény? 4-1 a City-nek, elég súlyos haladó statisztikákkal a háttérben (2,74 - 0,36 xG).
A United vezetése úgy tálalta a szezont, hogy “a fiú hazatért”, Cristiano Ronaldóval kiegészült a világverő puzzle. Valójában ott tartunk, hogy a klub egy átmeneti időszakon megy át, ahol Cristiano Ronaldót egyre nehezebben tudják felhasználni a Rangnick-féle rendszerben (a City ellen pl. nem is kezdett). A középpályán kínosan hiányzik egy labdaszerző és nagy területeket lefedő játékos, aki nem hozná folyton kellemetlen helyzetben Harry Maguire-t a védelem közepén. Utóbbit jelenleg bűnbakként találják meg sokan, holott Maguire csak egy tünet, nem maga a betegség: egyszerűen ez történik, amikor egy hátvéd nincs megfelelően körülvéve és túl sokszor kerül kiszolgáltatott helyzetbe.
A Unitednél leginkább azt kellene eldönteniük, hogy miként fog festeni a klub 6 hónap múlva. Rangnickkal, vagy anélkül? Ha vele, milyen minőségben? Ha tanácsadóként, meddig terjedne a hatáskore? Ha vezetőedzőként, akkor ki építené fel a keretet? Megannyi kérdés, amit még egyelőre hagynak lebegni azáltal, hogy Rangnicknak még mindig nem tudni, mi lesz a jövendőbeli státusza.

Henry szerint sokkal többet kellene mondanunk, hogy fáj

Van valami lenyűgöző ellentmondás Thierry Henry-ban: labdarúgóként lenyűgöző volt az Arsenalban, a Barcelonában és a francia válogatottban, miközben edzőként – némi belga válogatottnál töltött tapogatózás után – csúnyán megbukott. Ha van viszont szakma, ami úgy áll rajta, mint a legszebb szabású olasz öltöny, az maga a televíziós szakértés.
Henry a francia bajnokság közvetítési jogait birtokló Amazon Prime szakkommentátora és legutóbb egyszerű beszélgetésből egy komplett eszmefuttatás kerekedett. A kiinduló kérdés arra vonatkozott, milyennek értékeli a Paris Saint-Germain labdarúgójának, Neymarnak a szezonját. Henry a válaszolta, hogy a formahanyatlása mögött szerinte mentális okok húzódnak. “Neymar sokszor beszélt a nyomásról, hogy egyre nehezebben bírja a tempót. Arra gondolok, hogyan érezheti most magát a bőrében. Nem oszt ki kötényeket, esernyőcseleket, nincsenek megiramodásai. Neymar beszélt már erről, de meghalljuk-e vajon? Mintha segítséget kérne. Olyan dolgokat fogalmaz meg, amelyek sokunk fejében is átfutottak már.” – mondta róla Henry.
Neymar
A világbajnok, ex francia válogatott labdarúgó szerint a mentálhigiénés kérdéseket még mindig tabu övezi. Szerinte a focisták nem véletlenül nem sírják el magukat két rosszabb meccs között.
Én is volt, hogy sírtam, de sosem tettem mások előtt, mindig magamban
– mondta. 2007-ben az Arsenaltól való távozása után élte meg élete egyik legnehezebb időszakát: sérülten érkezett, épp valófélben volt, miközben egy új játékrendszert kellett elsajátítania. “Ez mind rájátszott a mentális állapotomra.” – emlékezett vissza.
Ebből kifolyólag Henry a televíziós interjúk elején mindig meg szokta kérdezni az alanyaitól, hogyan érzik magukat. Meglepetésére egyszer a Lens edzője, Franck Haise – némi hezitálás után – arról kezdett el mesélni, hogy rendkívüli stresszt él át, emiatt újra elkezdett jógázni és légzőgyakorlat végez a meccsek alatt is. “Korábban ha megkérdezték, hogy vagyok, mindig sunnyogtam. Jól vagy? Igen. Jól aludtál? Igen. Fáj valami? Nem. Mindenki tudta, hogy van valami, de senki nem merte felvállalni.
Nem könnyű kinyitni minden ajtót és beengedni rajta a világot, hogy aztán megtudják, pontosan mitől félsz
– mondta Henry. Hogy mennyire valószerű ez a félelem, arra Henry azt mondja, képzeljük el, mit kapna az a játékos az ellenfél szurkolóitól, ha elmondaná magáról, épp milyen családi nehézségei akadtak.
Thierry Henry
Henry szerint az elit futball eszetlen tempóban pörög, a sorozatos nagy tornák váltakozása pedig mentálisan is kiidegeli az embert. A saját példáját hozta fel: 1996-ban a 18 éven aluli Európa-bajnokságon, 1997-ben a 20 éven aluliak világbajnokságán, 1998-ban pedig a felnőtt világbajnokságon szerepelt. “Azt hiszik, hogy 17 és 20 éves korom között én nyaraltam? Egy percet sem. Az eredmény: gerincsérv.” Szerinte ebben nem a fizikai fájdalom volt a legnehezebb, hanem hogy ebben az időszakban azért érte kritika, mert úgy gondolták, nem hajt eléggé a meccseken. “Gerincsérvem volt, ember, de nem mondhattam el. De sajnos ez így működik. Egy idő után muszáj, hogy pofán vágjon a valóság.”
Henry szerint az olyan mentálisan is megterhelő gyakorlatok, mint a tizenegyes-rúgások szörnyű terhet rónak a játékosokra, amiről persze sosem mert beszélni. 1998-ban például az Olaszország elleni negyeddöntőben maga is odaállt a tizenegyes-ponthoz – mindössze 20 évesen. “Az első két lépésemnél azt éreztem, hogy ‘úristen, mi a fenét keresek itt’. De aztán a második lépés után elmúlt, harcos üzemmódba váltottam. Aztán bevágtam. Pedig ez nem akadályozott meg abban, hogy átfusson rajtam a félelem. Még úgy is, hogy belőttem, soha nem meséltem volna el, hogy egy pillantra megijedtem.”
Henry szerint mára el kellene jutnunk oda, ha merjük felvállalni a saját sebezhetőségünket. “Ez az erő jele” – mint mondja. “Felszabadulsz az alól, ami sokáig nyomott. Könnyed leszel, gyorsabban futsz, jobban alszol és jobban eszel.”

A hétvége nyertesei

  • Az Inter ébredése – Simone Inzaghi csapata úgy tűnik, felébredt Csipkerózsika-álmából: 5-0-ra robbantották szét a Salernitana védelmét. A győzelem a legjobbkor jött, utóbbi négy meccsüket rúgott gól nélkül hozták le és az egyik legtöbb kritkát kapott játékosuk, Lautaro Martinez is mesterháarmast szerzett. Érdemes hozzátenni, hogy két gólját is mélységből bejátszott labdából szerezte. Már-már azt hinnénk, begyakorolt figura volt.
  • Reece James visszatérése – a Chelsea szárnyvédője az idény elején még a csapat egyik legjobbja volt, ám egy sérülés miatt még csak most lépett pályára először 2022-ben. Most góllal és gólpasszal tért vissza a Burnley ellen (4-0), a (első) gólja előtt egy kis biciklis mutatvánnyal mutatta be, milyen hatalmas támadásbeli hozzáadott értékkel bír.
  • A Leeds Jesse Marsch alatt – az eredmény hihetetlen csalóka, ugyanis a Marcelo Bielsa helyére érkező Jesse Marsch csapata elképesztő pech-esen jött ki a meccsből, 1-0-ra kikapott a Leicestertől. Az első percek alapján könnyen ping-pong meccs is alakulhatott volna belőle, ám a Leeds átállt az emberfogásos védekezésből területvédekezésre, sokkal türelmesebben várt ki, miközben a labdás szakaszokban is ugyanazzal az elánnal támadt. A jelek bíztatóak, csak azt az eredményjelzőt kellene letakarni.

A hétvége vesztese

  • Ismét kikapott a Hertha – Dárdai Pál korábbi csapata most a Frankfurt ellen kapott ki 1-4-re. Gondolhatnánk, hogy a Hertha egy építkező, egyelőre még a kapaszkodóit kereső klub, ám látva az elmúlt években a keretbe invesztált horribilis összegek mértékét, a helyzet egyre kilátástalanabb. Lucas Tousart és Stevan Jovetics csapata -32-es gólkülönbséggel egyelőre kieső helyen tanyázik.

A hét nyilatkozata

Oliver Skipp, hát miatt nagy kár. Azt hiszem, Angliában külön sajtótájékoztatót kellene tartani az orvosi stábokkal. Túl könnyű az orvosoknak itt dolgozni, mert nem kell elmagyarázniuk, hogy mi folyik itt. Jó lenne, ha kifejtenék, hogyan bánnak a játékosokkal.
- Antonio Conte, akinek Skipp visszatérését február 23-ára ígérték a klub orvosai, de még mindig nincs bevethető állapotban. Conte olyat is mondott, hogy nehéz 20 év rendezetlenségét megváltoztatni a klubnál, ahol az elnök Daniel Levy… 21 éve ül a helyén.

Statisztika

A Real Madrid mindössze 1 lövést nyelt be a Real Sociedad ellen szombaton – az is egy tizenegyes volt, miután Dani Carvajal szabálytalankodott David Silva ellen. A Madrid emellett 18-szor próbálkozott az ellenfél kapuja előtt, Karim Benzemának – két miliméteren – múló lesgólját nem adták meg. Nem rossz előjel a Paris Saint-Germain elleni nyolcaddöntő visszavágója előtt.
picture

Karim Benzema

Fotó: Getty Images

Anekdota

A labdarúgásban nem jellemző, hogy a meccsek utáni nyilatkozatoknál a klubok vezetői ugranának be nyilatkozni. Az Atalanta viszont ebben is egyedi klub Olaszországban: Umberto Marino, a klub ügyvezető igazgatója sokadszorra vette át a vezetőedző, Gian Piero Gasperini helyét a mikrofonnál. “Az ő döntése volt” – mondta Marino a DAZN mikrofonjánál, mikor arról kérdezték, miért ő jelent meg az AS Roma elleni vereséget követően. Külön meghallgattuk volna, ahogy azt fejtegeti, miért végzett végül csatárposzton a belső védői feladatokat ellátó Merih Demiral, de valószínűleg, az sem az igazgató úr döntése volt.
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés