Most akkor újraindult az Európai Szuperliga? Veszített az UEFA és a FIFA? Mit jelent a bíróság ítélete?

Bár az UEFA és a FIFA abban reménykedett, hogy csütörtökön végleg lezárhatják az Európai Szuperligát, az Európai Unió bírósága úgy ítélte meg: szabálytalanul jártak el, amikor elgáncsolták a szakadár versenysorozatot, az alapítókat pedig szankciókkal fenyegették.

A döntés ettől függetlenül nem tragikus a két szövetségre nézve, a bíróság ugyanis azt is kimondta: az ítélet nem jelenti azt, hogy kötelező engedélyezni az Európai Szuperliga megalapítását. Röviden összefoglaltuk, mit érdemes tudni a helyzetről.

Az ötlet, miszerint Európa legnagyobb klubjai erejüket egyesítve önálló sorozatot hozzanak létre, nem új keletű. Konkrét lépéseket azonban 2021 áprilisában tettek, amikor 12 klub bejelentette a Bajnokok Ligája riválisának szánt Európai Szuperliga létrejöttét. A kezdeményezés három napon belül összeomlott, három kivételével minden klub távozott – csak a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus tartott ki mellette. (Utóbbi idén júliusban távolodott el tőle.)

Ez a trió jogi útra terelte az ügyet, azt állítva, hogy az UEFA és a FIFA szabályai ellentmondanak az Európai Unió törvényeinek. Tavaly decemberben az Európai bíróság arra a döntésre jutott, hogy a két szövetség szabályzata nem sérti a törvényeket, tehát megtilthatja a kluboknak egy új versenysorozat létrehozását. A végső ítéletet azonban a nagytanács hozta meg, amely most kimondta: az UEFA és a FIFA túl messzire ment, amikor szankciókat helyezett kilátásba a kilépni szándékozókkal szemben.

Ezen kívül azt is megállapították, hogy a szövetségek szabályzatának átláthatóan, objektíven, diszkriminációmentesen és arányosan kell működniük, vagyis nem büntethetik azokat, akik más versenysorozatokban szeretnék folytatni. A bíróság álláspontja szerint ezek a szempontok nem érvényesültek az UEFA és a FIFA szabályzatában, ennek megfelelően visszaéltek a helyzetükkel.

Bár a szövetségek abban bíztak, hogy helybenhagyják a tavalyi ítéletet, ami megerősítette volna a pozíciójukat, az ítélet nem annyira rossz a szempontjukból. A bíróság ugyanis csak azt vizsgálta, hogy a szabályzatuk (amit Aleksander Čeferin szerint az ügy elindítása óta megváltoztattak) megfelel-e az EU-s törvények szellemiségének. Viszont nem jelent automatikus győzelmet a Szuperliga-pártiak számára, amit a bíróság külön kiemelt.

A bíróság tulajdonképpen azt is elismerte, hogy a két szövetségnek szabályozó és irányító jogköre is van, amennyiben a szabályai átláthatóak és nem diszkriminatívak.

Bár az Európai Szuperliga menedzselésével megbízott A22 győzelemként kezelte a döntést, melynek örömére gyorsan be is mutatta az új terveket, egyelőre csak a Real Madrid és a Barcelona állt ki nyilvánosan a projekt mellett.

Az UEFA sajtótájékoztatóján Čeferin mellett ott volt Nasser Al-Khelaifi, az Európai Klubszövetség és a Paris Saint-Germain elnöke, a La Ligát irányító Javier Tebas, és több szervezet közleményét is idézték az eseményen. Elhatárolódott a Szuperligától a PSG, a Bayern München, a Manchester United, a Manchester City, a Chelsea és az Inter is.

Az UEFA egyik feladata, hogy a döntésnek megfelelően módosítsa a szabályait (ez már 18 hónapja elkezdődött), hogy azok teljes egészében megfeleljenek az EU-s jognak. Amennyiben ezt megteszik, a Szuperligának ugyanúgy engedélyhez kell folyamodnia, hogy létrehozhassa a saját sorozatát.

Az A22 terveiből kiderül: 64 csapatos sorozatot képzeltek el, amely három szintből állna: a 16-16 fős sztár és arany, valamint a 32 fős kék csoportból. Ezek között az adott szezonban nyújtott teljesítmény alapján lehetséges lenne az átjárás, ezzel feloldva a zárt rendszerrel kapcsolatos kritikákat. Az európai szint alján elhelyezkedő kék csoport leggyengébb csapatai minden évben kiesnének a nemzetközi kupából, a helyüket pedig a nemzeti bajnokságokban nyújtott teljesítmény alapján töltenék fel.

Vagyis, ha most érne véget a spanyol bajnokság, a Girona feljutna a kék ligába, ahhoz viszont, hogy a legmagasabb szintre is eljusson, további két szezonon keresztül kellene kiemelkedően teljesítenie a nemzetközi kupában.

A bejelentés legérdekesebb része a közvetítésekre vonatkozik, az ugyanis teljesen ingyenes lenne, a bevételt pedig elsősorban a szponzoroktól remélik behozni.

Amennyiben megvalósulna a Szuperliga, az angol klubok – tekintve, hogy nem tartoznak az EU hatálya alá – nem csatlakozhatnának. Nagy-Britanniában egy ideje dolgoznak egy törvényen, amely létrehozna egy független szabályozóhatóságot a labdarúgásban. Ez megakadályozhatná az angol klubokat abban, hogy csatlakozzanak egy szakadár versenysorozathoz.

A döntés kapcsán jogosan merülhet fel a kérdés: ha az UEFA és a FIFA nem akadályozhatja meg alternatív versenysorozatok létrehozását, akkor bárki – Szaúd-Arábiát is beleértve – alapíthat-e önálló ligát. A szaúdiak esetében volt már példa arra, hogy egy egész sportágat beszippantottak, amikor a PGA Tour ellenében létrehozták a LIV Golf Tourt, és jó pár sztárt leigazoltak. Ez a két bajnokság azóta összeolvadt, de azóta sem sikerült kidolgozni az összeköltözés részleteit.

A jövőben ez akár a futballban is elképzelhető lenne, rövid és középtávon azonban nem áll érdekében az országnak olyat tenni, ami nyílt hadüzenet lenne az UEFA-nak és a FIFA-nak. Különösen a FIFA érdekes, amely olyan feltételrendszert szabott a 2034-es világbajnokság rendezésére, aminek csak Szaúd-Arábia felelhetett meg. Ezt a szövetséget aligha kockáztatnák azzal, hogy olyan bajnokságot szerveznek, ami ártana a FIFA törekvéseinek, például a Klubvilágbajnokságnak.

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!