Tíz éve vb-búcsút hozott az olaszoknak, de a horvátok ellen sem változtatnának a bevett taktikán

Olaszország úgy készül a Horvátország elleni utolsó csoportmeccsre az Európa-bajnokságon, hogy egy döntetlen elég a csoport második helyének megszerzéséhez. Luciano Spalletti szövetségi kapitány hiába ígért változást a stílusban, a meccsre defenzív változásokkal készül. Ez az eredményközpontú játék épp tíz éve már nagyon rosszul jött ki az olaszoknak, és azóta sem hozott mindig sikert.

Riccardo Calafiori

Fotó: AFP

A felnőtt válogatott sem mindig, de az utánpótlás pláne nem profitál a folyamatos eredményközpontú fociból.
Napra pontosan tíz évvel ezelőtt Olaszország-Uruguay mérkőzést rendeztek a 2014-es brazíliai világbajnokság csoportkörében. A meccs legemlékezetesebb pillanata az uruguayi csatár, Luis Suarez újabb harapásos esete volt, 10 év távlatából viszont már nem ez tűnik a leginkább jelentős eseménynek.
Diego Godín a 81. percben betalált, Uruguay így az 1-0-s győzelemmel kiejtette az olaszokat. Olaszország pedig azóta sem lépett pályára világbajnoki meccsen.
Persze az olasz válogatott az azóta eltelt 10 évben sem volt sikertelen, 2021-ben az Európa-bajnokságot is megnyerte. Címvédőként ellenben az idei tornán egyelőre olyan jól nem megy a csapatnak, a spanyoloktól elszenvedett, játék képe alapján bántóan sima egygólos vereség pedig a hétfői, horvátok elleni, utolsó csoportmeccs előtt némi önvizsgálatra késztette az olasz futballközeget.
Matteo Darmian, az egyetlen játékos, aki a 2014-es és az idei olasz keretben is ott van, a vereség után arról beszélt, hogy más esélyes csapatok több minőségi játékossal rendelkeznek az olasz válogatottnál.
Adja magát a kérdés, hogy miért? Hogy lehet, hogy míg Anglia, Spanyolország, Franciaország vagy épp Portugália minden tornára egy-két új szupertehetséggel a keretben érkezik, addig az olaszok igazi fiatal sztár nélkül vágtak neki a 2024-es Eb-nek is?
Maurizio Viscidi, az Olasz Labdarúgó Szövetség (FIGC) fiatalok kiválasztásáért felelős koordinátora szerint fontos az önkritika, de a klubok korosztályos képzésében sincs minden rendben.
„Mivel tehetségek mindenhol vannak, ezért ha a mi válogatottunkban nincs annyi, abban biztosan megvan a felelősségünk. Az u15-ös tornákon minden évben lelkesek lehetünk, hogy ezúttal rendkívüli tehetségeink vannak. Négy évvel később viszont már sehol sincsenek, valami elromlik. Az olasz edzők profi szinten remekek, de a 15 és 19 évesek közti korosztályból nem tudják kihozni a legtöbbet.”
picture

Matteo Darmian az egyetlen olasz játékos, aki 10 év, és most is ott van a keretben.

Fotó: Getty Images

Viscidi szerint a probléma viszonylag könnyen azonosítható, az elvégzett edzésmunka idejétmúlt.
„Már nem dolgoznak az egyéni technikán, azok a régi vágású edzők, akik mégis, azok pedig túl statikusan, dinamika nélkül teszik ezt. Nálunk az utánpótlás edzők ugyanazt erőltetik, amit a profik: a taktikai munkát. A fiatalok 11 a 0 elleni edzéseket végeznek, ami szerintem a létező leghülyébb módszer, mert nem javít a cselező készségen, az ellenféllel szembeni reakciókon. A tehetséget elnyomja a taktika.”
Ezt megerősíti egy utánpótlásban dolgozó edző is, aki szerint a korosztályos csapatokban a szigorú taktikai utasításokkal kiölik az egyéni kezdeményezőkészséget a fiatalokból.
„Már az u12-es szinttől minden túl strukturált. Minden középpályás ugyanazt a passzt és mozgást csinálja meg, a belső védők szintén. Ez a merevség azt eredményezi, hogy átlagos játékosokat nevelünk, nem a legtehetségesebbeket.”
Ez a fajta merevség jó eséllyel az olasz futball hagyományaiból ered, ahol az eredmény minden mást felülír. Ugyanennek a problémának egy másik velejárója, hogy a fiatalok nem kapnak elég lehetőséget a felnőtt csapatokban, az edzők inkább bíznak a rutinos játékosokban és a légiósokban. Az olasz első osztály, a Serie A rendelkezik a topligák közül arányaiban a legtöbbet játszó légiósokkal, a játékpercek több mint 60%-a nekik jut.
picture

Federico Chiesa három éve nagy tehetségként tobbant be, de belőle sem lett igaz sztár.

Fotó: Getty Images

Ez a hozzáállás pedig valószínűleg még jó darabig nem nagyon változik majd. Luciano Spalletti szövetségi kapitány ugyan a torna során utalt arra, hogy szeretné, ha az olasz foci is kialakítaná maga labdás dominanciára építő játékstílusát, egyetlen edző képtelen egy egész kultúrát megváltoztatni. Ráadásul kulcshelyzetekben úgy tűnik, a szövetségi kapitány is visszanyúl a bevált recepthez.
A horvátok elleni utolsó csoportmeccs ezúttal ugyan minimális eséllyel alakulhat úgy, hogy az olaszok végül búcsúznak a tornától - ehhez leginkább Albánia győzelme kéne a csoportelső spanyolok ellen - de egy esetleges vereség azt jelentené, hogy a címvédő csak csoport harmadikként megy tovább, és a németek ellen játszik majd a következő körben.
Így pedig Spalletti sem akar majd kockáztatni, hanem legalább egy döntetlen kiharcolásával szeretné megőrizni a második helyet. Erre utal, hogy a beharagozott négy változás a kezdőben (Darmian, Cristante, Cambiasso, Retegui) mind védekezőbb felfogású alternatívája annak a poszttársának, akinek a helyére bekerül a csapatba.
Ez a felfogás kereken 10 évvel ezelőtt semmi jóra nem vezetett Uruguay ellen, azóta pedig több kudarcot, mint sikert hozott az olasz focinak. Meglátjuk, este milyen eredményre vezet.
picture

Iratkozz fel az Eurosport Magyarország YouTube-csatornájára!

Fotó: Eurosport

Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés