A világhírű filmrendező, Enyedi Ildikó és Hrutka János, 24-szeres válogatott labdarúgó, a Kaiserslauternnel Bundesligát is nyerő egykori középhátvéd volt Kadarkai Endre vendége a Klubrádió

Világtalálkozó

című 

műsorának

 legutóbbi adásában. A sport központi szerepet kapott a ragyogó beszélgetésben, de a legjobb részek azon a területen bőven túlmutató értékeket villantottak fel.


A Testről és lélekről e sorok írója szerint egy csodálatos remekmű, amely 2017-ben elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét és visszahelyezte rendezőjét, Enyedi Ildikót oda, ahová való, a klasszis filmesek közé. Az Európa-díjat elnyerő Borbély Alexandra alakítása az A-liga teteje, Meryl Streep szintje, a mű pedig rengeteg pazar és felejthetetlen jelenettel van tele az álmokról és két ember véletlenszerű egymásra találásáról, a szerelemről. Ráadásul széles körben is megismertethette itthon a közönséget a szinte hibátlan életművel rendelkező brit gitáros-dalszerző-énekesnővel, Laura Marlinggal, akinek What He Wrote című gyönyörű dala csendül fel benne.
A Ferencváros és a Kaiserslautern egykori védője, Hrutka János pedig az élő példája annak, hogy egy sikeres sportkarrier után hogyan lehet egy hasonlóan mozgalmas civil életet élni. Saját bevallása szerint évek óta próbálja bepótolni mindazt, amiről sportolóként lemaradt, miután abbahagyta a sportot, hihetetlen szabadságvágy tört ki rajta, és azóta habzsolja az extrém sportokat, a művészetet és a kultúrát. Mi magunk is láttuk már őt például a Margó Irodalmi Fesztiválon, de ugyanúgy találkozhatunk vele színházak előterében, mint a Művészetek Völgyében. Mármint találkozhatnánk, ha végre túl lennénk ezen a retteneten, amit a koronavírus-járvány okoz a világban.
Labdarúgás
A 10 legfontosabb keddi átigazolási hír, amiről lemaradtál
6 ÓRÁJA
Hrutka remek összegzést ad a beszélgetés elején arról, hogy számára mit jelent a Testről és lélekről, és hogy miért tetszett neki. Sokadszorra nézte meg, amikor megtudta, hogy találkozik Enyedi Ildikóval. Szabatosan megfogalmazott pozitív véleménye annyira meghatja a rendezőt, hogy ez a kapocs megadja az alaphangot és 56 percre bőven elegendő muníciót biztosít. Végig érződik, hogy nem csak az erről híres Kadarkai Endre, hanem Hrutka (a műsor egyik vendége!) is alaposan felkészült a beszélgetésre, és a kettejük, hármójuk közti rezonálás végig kitart. 
A Spíler TV szakkommentátora elmesélte, hogy felnőtt fejjel azt érzi, sportolóként mindig meg kellett felelnie valakinek, az édesapjának, az edzőknek, a közvéleménynek. A kultúrafogyasztása azután öltött nagy méreteket, miután kikerült az addigi burokból. Célja is volt, hogy megcáfolja azokat az előítéleteket, amelyek itthon a futballistákkal szemben élnek ma a többségében szofisztikáltabbnak vélt uszodai közeg, a diplomás vízilabdázók javára. Sokáig harcolt a közeget ért támadások ellen, de azért belátta, hogy van alapja a sztereotípiáknak. Enyedinek volt egy nagy, közel 20 éves szünete az előző két filmje között, vissza kellett nyernie az önmagába vetett hitét, ezért tudta megcsinálni a Testről és lélekrőlt, tehát ő is kitört egy szorító helyzetből. 

Eichbaum-Béla-min.jpg

Fotó: Eurosport

A műsor egyik legemlékezetesebb történetét szolgáltatva Enyedi Ildikó elővett egy fotót a nagyapjáról, aki labdarúgó volt a második világháború előtt. Eichbaum Béla balhalfként a "33" FC-ból igazolt 1924-ben Olaszországba, ahol 1926-ig játszott a Busto Arsizio (Pro Patria) csapatában. Ezt követően 1928-tól az Újpest játékosa, majd 1930-tól az UTE amatőrcsapatának trénere lett.
Az Arcanumon rengeteg cikkben találtuk meg a nevét, a Nemzeti Sport 1926. május 5-i számában például ezt olvashatjuk róla: "Eichbaum kitűnő játékos, aki annak idején többször szerepelt a II. osztály válogatottjában is. Nagy technikája mellé most gyorsaságot és keményebb, olaszos játékmodort sajátított el Bustoban s így nyeresége lesz a magyar futbullnak. Állítólag az NSC és Vasas felé gravitál és rögtön igazolható a pompás játékos, aki már harmadfél éve él Olaszországban."
Enyedi a nagyapját nem ismerhette, mert az a Bergen-belseni koncentrációs tábor kórházában halt meg betegen 1944 decemberében. Enyedi Ildikó elmesélte, hogy az újpesti klubkötődés megmaradt a családban, ő is járt fiatalkorában Újpest-meccsekre, éppen kifogta a Göröcs, Bene-féle sikerkorszakot.
Itt jegyezte meg, hogy a férje, Wilhelm Droste, a kitűnő német irodalomtörténész, műfordító nagy Hannover 96-drukker, amelynek történetét egy nagyszerű cikkben írta meg Ady Endre költészetének szerelmese a Magyar Narancsban még 2012-ben. Az ötlete alapján nyílt újra a Három Holló kávéház Budapesten, a Hosszabbítás szerkesztősége pedig ott tartotta a fennállása ötödik évfordulóját ünneplő összejövetelét.
Volt szerencsém, az édesapám (született: 1917) nem hazudott. Rengeteget elhallgatott, de hazudni nem hazudott. Nagyon keveset beszélt, de bevallotta, hogy 1954-ben sokkal jobb volt a magyar focicsapat, mint a miénk, ezzel is kaptam - persze, azt ő nem tudta, nem is akarta - az első lökést magyar irányba.
Hrutkától megtudhattuk annak vélt okait, hogy amíg az 1996-os olimpia előtti selejtezőkön játszva a magyar csapat kapitánya volt Pető Zoltánnal együtt, addig bár kivitték Amerikába, de egy percet sem játszott. Két mérkőzés között simán otthagyták őket Mátyus Jánossal felügyelet, pénz és ellátás nélkül két napig az egyik nagyvárosban, a csapattársak akarták nekik összedobni a költőpénzüket. Ez a sztori hűen tükrözte azt a posványt, ami a magyar futball állapotát jellemezte az 1990-es években, még Enyedi is rémülten hallgatta a részleteket. 
Aki nem hagyta abba a megható történetek megosztását, de ezt már elcsukló hangon, a könnyeivel küszködve tette. Mint kiderült, kiskamasz édesapját, Enyedi Györgyöt, a későbbi Széchenyi-díjas geográfust egy angyalföldi munkásnegyed közössége mentette meg a II. világháború alatt. Piarista diák volt, de egy idő után nem járhatott be az osztályba zsidó származása miatt. Lánya szerint nem azt mesélte később Ildikónak, hogy milyen szörnyen élte meg, hogy nem járhatott be az osztályába, hanem hogy milyen szép volt, hogy az osztályfőnöke megkövetelte, hogy ennek ellenére a hiányzók között minden nap elhangozzék a neve. 
Enyedi Ildikó is így áll hozzá az élet nehézségeihez, és Hrutka János is mindig mindenben a pozitívumot keresi, azt, ami előreviszi, és ami jelentést ad a vele történteknek. Az ő életében egyetlen kivételt tud, legjobb barátja, Zavadszky Gábor tragikus halálát. Korábbi csapattársa mindössze 31 esztendős volt, amikor 15 éve, 2006 januárjában Cipruson tüdőembólia következtében elhunyt.
Alig néhány perc kellett hozzá, hogy kiderüljön, mennyi közös pont van Hrutka és Enyedi életében. Beszélgetésük legalább olyan szép lett, mint az a jelenet, amikor Borbély Alexandra véletlenül ráfröccsenti a paradicsomot reggelizés közben Morcsányi Gézára a Testről és lélekről c. filmben.
Champions League
Kettős győzelemmel jutott tovább a Fradi a BL-ben
8 ÓRÁJA
Premier League
Világbajnok francia védőt igazolt a ManUnited
9 ÓRÁJA