Csehül áll a korrupcióval vádolt Cseh Labdarúgó-szövetség

Nem babra megy a játék, mert már négy személyt le is tartóztattak, köztük a szövetség elnökhelyettesét, Roman Berbr-t is. A gyanú szerint az egyik másodosztályú csapat folyamatos kapcsolatot tartott az elnökhelyettessel, mintegy leadta a rendelést egyes meccsek eredményére, és a szövetségi vezető bírókat és edzőket vesztegetett meg a torz eredmények eléréséért.  A szövetség elnöke, Martin Malík elrendelte a tisztogatást, és minden érintettet kirúgtak. Több szála is van még az esetnek, amelyek kevésbé bírnak magyar szempontból érdekességgel. Egy azonban biztos: arrafelé ez nem az első eset. Néhány évvel ezelőtt az akkori elnököt, Miroslav Peltát is letartóztatták az állami támogatások manipulálása miatt. 

A labdarúgás olyan előkelő helyet tölt be a világ sportéletében, hogy az rengeteg érdeket és pénzt vonz. A kampányok emiatt (is) folyamatosak a tiszta játékért. A hazai porondon békés és makula nélküli a sportági működés, de ahogy azt cseheknél, illetve a fel-felbukkanó egyéb eseteknél látjuk, a sportágban szereplő vezetőknek számos irányban helyt kell állniuk. Arra gondoltunk, összeszedünk néhány sarokpontot, ami a vezetői felelősség körében felmerülhet. 

1.) Vesztegetés (és annak elfogadása): A lényege szerint úgy kell jogtalan előnyt ígérni, hogy amiatt más a kötelességét megszegje. Meg lehet vesztegetni egy bírót, hogy kinek fújja a meccset. Ez épp a cseh történés büntetőjogi vetülete. De meg lehet vesztegetni egy klubvezetőt is, hogy

a)        vegyen meg egy falábú játékost,
b)       vagy ne vegyen meg egy zsenit,
c)        vagy akár ne engedjen máshova szerződni valakit.  

Ez a legdühítőbb és legpimaszabb bűncselekmény a játék ellen, de azért van itt más is. 

2.) Csalás: Itt kell egy tévedésbe ejtés, és ahhoz kapcsolódó károkozás. Bár az elkövetési lehetőségek egyre szűkebbek, ide sorolandók a hazugságon alapuló kárral járó ügyletek. 

3.) Hűtlen és hanyag kezelés: Ez inkább a szövetségi vezetők terepe. Valaki idegen vagyon kezelésével megbízott, és a kötelessége megszegésével vagy elhanyagolásával kárt okoz. Itt az olvasó fantáziájára bízzuk a lehetőségeket: a drága építkezésektől a céltalan kampányokon át a hibásan kiírt pályázatokig bármi lehet.

Kicsit tereljük a labdát a klubbal kapcsolatos ügyek felé! Itt az alábbiakkal szembesülhetünk:

4.) Ésszerű működés: a jogtudományban ezt úgy hívjuk, hogy a „gondos gazda módjára” végzendő kötelességek. Senki nem alapít gazdasági társaságot vagy civil szervezetet azért, hogy azt tönkre tegye. Sok országban – így például nálunk is – ilyet tenni törvényben rögzítetten tilos. Sokféleképpen szeghető meg ez a szabály, a falból kilógó vezetéktől a játékosok indokolatlan fizikai és mentális túlterheléséig. Van ennek egy másik vetülete is, de ezt direkt külön vettük, íme:

5.) Takarékos beruházási gyakorlat: Nem teljesen precíz a megnevezésünk, de talán így szemléltethető a leginkább a lényeg. A vezetői felelősség megállapításakor nem teljesen igaz a szabály, hogy minden annyit ér, amennyit a piacon adnak érte. Ha Cristiano Ronaldót, vagy Kylian Mbappét jövő héten 50 euróért leigazolná egy sztárklub, mindenki felháborodna, hogy feketén osztogattak táskákat az ügylethez. És ez igaz is lenne. Ha egy vételár olcsó, akkor felmerül az adózáson kívüli haszonszerzés, ha indokolhatatlanul túl drága, akkor a pazarló gazdálkodás gyanúja. A legtöbb nemzeti adóhatóságnál ezeket a tranzakciókat a vizsgált félnek kell bizonyítania. Vagyis az adóhatóságnak még meg sem kell erőltetnie magát a bizonyítással, küld egy határozatot, hogy az ügy drága (vagy olcsó), és kezdődhet a klubnál a bizonyítékok összerakása. Ugyanez a szövetségek beruházásaira is igaz. 

6.) Fenntarthatóság: Ikertestvére ez az ésszerű működésnek, de mégsem ugyanaz. Szűk körben, és nagyon indokoltan lehet olyan gazdálkodást folytatni, ami idén haszonnal jár, jövőre azonban a sporttársaság megszüntetésével fenyeget. Itt találhatunk hazai és nemzetközi kiskapukat, de főszabály szerint nem szabad egy-két év megfeszített munkája és kockázatvállalása után bedobni a törülközőt.  

7.) Tiszta kéz látszata: Egy szövetségi és klubvezetőnek nemcsak arra kell figyelni, hogy a napi gyakorlata és beruházásai makulátlanok legyenek. A kérdések, eljárások, rosszakarók, szponzorok elvárásai miatt ma már elengedhetetlen, hogy ezek látszódjanak is. Az okos vezető osztja a felelősséget. Ezzel nem hárítja a rá eső kötelezettségeket, hanem strukturálja azokat. Óhatatlanul egy vezető nem érthet mindenhez. Az viszont elvárás vele szemben, hogy a hiátusokat kipótolja szakértőkkel, felelősökkel. Többek között így:

a)        Transzparenssé teszi, hogy ki miért felel a klubon, vagy szövetségen belül. Nem elméletileg, hanem tényleg.
a)        Nem a múlt hibáira, hanem a jövő folyamataira koncentrál. A hangsúlyt nem a boszorkányüldözésre, hanem a megmutatható gyakorlatra helyezi.
b)       Az átvilágításoknak ma ár számtalan módja, auditálási lehetősége van. Aki él ezekkel, az akár sportjogi, akár könyvvizsgálói, akár adózási, akár szervezetvezetési szempontból nyugodtabban dolgozhat. Ezzel stressztől és elaprózódástól menti a szervezetét. 

A mi tapasztalataink alapján az látható, hogy a fejlődésre és a tiszta viszonyokra a kluboknak és a szövetségeknek is igényük van. Ez az egyik biztosíték, hogy a csehek legyenek a kivétel, akik erősítik a szabályt. Vagy szabályokat.