A Bajnokok Ligája márciusra elérkezik arra a szintre, ahová már nagyon keveseknek van bejárása. A Juventus és a Porto kedd esti összecsapása és a Porto továbbjutása után megnéztük hát, mekkora az esélye top csapatnak lenni nem top bajnokságból. Röviden: kicsi.

AdChoicesADVERTISING

A Bajnokok Ligája egyre inkább elitizáló törekvésein egyre gyakrabban sopánkodik a sportszerető közönség, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy nem top bajnokságból már a sorozat egyre korábbi fázisaiban is egyre nehezebb megtapadni. A kelet-európai csapatoknak résre nyitva hagyott ajtó ma már lassan ugyanolyan közhely, mint megemlíteni, amikor az egyenes kieséses szakaszt már csak az öt nagy bajnokság csapatai élik meg. Nem így volt ez idén, hiszen az angol, spanyol, olasz, német és francia (manapság értsd: PSG) csapatokon túl 16 közé jutott a FC Porto, talán egyetlen gyakori vendég a nagyok asztalánál. És valóban, hol vannak már a '90-es évek, amikor török, görög, norvég csapat jutott a célegyenesig?!
Az FC Porto azonban kedd este hosszabbításban, idegenben lőtt több góllal jutott túl a kétségtelenül nagyobb terveket dédelgető Juventuson, ez pedig remek alkalmat ad arra, hogy megnézzük a Bajnokok Ligája majd' 30 éves múltját, hány ekkora siker született, és ebből hányat nem a portugál csapat hozott.
Euro 2020
Az Eb után búcsúzik a válogatottól az északmacedónok legendája
4 ÓRÁJA
Klubok megjelenése a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében 1993-2021 (2021. március 9.)
Infogram
Azzal önmagában nem mondok sok újat, hogy az 5 hogy – de inkább 4 – legerősebb bajnokság uralma itt már szinte egyedülálló.
Az eddig nyolc közé jutott csapatok közül 46 spanyol, 44 angol, 32 olasz és ugyanannyi német, illetve 21 francia található. Ez a teljes mezőny 83 %-a, a maradék 17 %-on 11 ország osztozott, ennyi tudott kvalifikálni még csapatot.
Még kisebb a szórás, ha nem nemzeteket,, hanem csapatokat nézünk, hiszen még a nyolc közé sokszor eljutó országok esetében is vannak kiemelkedően sikeres klubok. 52 csapatról tudunk, amely legalább egyszer biztosan eljutott legalább a negyeddöntőig, ebből 19 a Barcelona, 18 a Bayern München, 16 a Real Madrid, 14 a Manchester United és 12 a Juventus száma. Vagyis ez az öt csapat alkotta az elmúlt 27 év legjobb nyolc csapatát majd 40%-ban, a másik 47 csapat osztozik a maradék 60 %-on. Érződik az aránytalanság, de fog ez még tovább lejteni, ígérem.

Kis bajnokság nagy csapatai

Ez utóbbi adat jobban megmutatja, hogy nemcsak arról van szó, hogy a top bajnokságok uralják a mezőnyt, hanem a top bajnokságok top csapatai. Egy nagy bajnokság kis csapatának legfeljebb annyi, de inkább kevesebb lehetősége van eljutni a végső állomásig, mint egy kisebb bajnokság nagy csapatának. Vannak egyrészt a kisebb bajnokságok nagyobb klubjai, akik meghatározóak hazájuk bajnokságában, és olykor-olykor meg tudják lepni a nagyokat. Ezek a csapatok szerencsésebb időszakban a sorozatot is megnyerték. Ilyen a Porto (2004) és az Ajax (1995).
Ha döntőbe nem is, elődöntőbe azért jutottak még hasonló kisebb csapatok. A Panathinaikosz 1996-ban vagy a Dinamo Kijev 1999-ben. Mindkét esetben kellett egyéniség. A görögöknél a kapuban az az Antonis Nikopolidis állt, aki a későbbi, 2004-es Eb-győztes csapat alapja is volt, de talán jól cseng még az akkori athéni csapatból Krzysztof Warzycha vagy az argentin Borelli neve. A klub még a 16 csapatos rendszerben csoportgyőztes lett a Nantes, a Porto és az Aalborg előtt! Hol vannak még a jó kis Barcelona - Juventus csoportmeccsek?! Innen rögtön a legjobb nyolc közé vezetett az út, ahol a lengyel (!) Legia Warszawa volt az ellenfél, hogy a folytatásban az Ajax állja útjukat a legjobb négy között. Szerencsés sorsolás, kétségtelen, de ilyen mázli ma már elképzelhetetlen.
Ugyanígy korszakos az a Kijev, amelyik 1998/99-ben jutott a legjobb négy közé. Mindent elmond a sikerről, hogy abban az évben a sorozat társgólkirályát az ukrán csapat adta. Úgy hívták: Andriy Shevchenko. Ez az ukrán generáció aztán bejárta Európát: például Serhiy Rebrov és Oleg Luzhny is a Premier League élcsapatai között kötött ki. Az ő dolguk azért egy kicsit már nehezebb volt: első helyen végeztek a Lens, az Arsenal és a még mindig meghatározó Panathinaikosz előtt, hogy a negyeddöntőben a Real Madrid útját állják, végül a Bayern München okozza vesztüket.

Andriy Shevchenkót azonnal megvette a Milan.

Fotó: Eurosport

De hasonlóan jó sztori a Rosenborg negyeddöntős szereplése 1997-ben, vagy hogy az Ajax 2019-ben 22 év után jutott ismét a legjobb négy közé. De hogy az ilyen görög vagy norvég pünkösdi királyságok nemcsak az UEFA egyre markánsabb, a kisebb csapatokat kizárni kívánó politikájának része, az is mutatja, hogy maguk a klubok sem brillíroznak már az elmúlt években, noha az adott bajnokságból könnyebb az út a csoportkörig, mint például Magyarországról, de akár csak Ausztria vagy Svájc. Márpedig az Olympiakos, ami rendszeres BL-résztvevő volt, 2014 óta nem jutott a legjobb 16 közé, a Glasgow Rangers pedig 2011 óta a csoportkörbe sem.

Nagy bajnokság kis csapatai

A kis csapat kategória másik definíciója a top bajnokságból bekerült kis csapatokat jelenti. Vagyis azokat, akik nincsenek ott rendszeresen a bajnokság 3-4 legjobbja között, ha viszont mégis, akkor kapnak olyan erős kiképzést a hazai bajnokságban, hogy azzal sokáig menjenek. Így jutott a legjobb nyolc közé négy évvel ezelőtt a Leicester City, ami 2016-ban meglepetésre megnyerte a Premier League-et. Így járhat zsinórban másodszor az Atalanta Olaszországból és az RB Leipzig Németországban. Annyi különbség talán van a kettő között, hogy a lipcsei klub növekedése szisztematikus, az olasz csapat feltűnése a legjobbak között jobban számít meglepetésnek.
Idővel az ilyen csapatok is eltűnnek, de más okok miatt. Egy török, görög vagy mostanában osztrák bajnokcsapat rendre ott lehet a csoportkörben, mégsem jut szóhoz a legjobb nyolc, de még a 16 között sem nagyon, csak kivételes alkalmakon. Addig egy top bajnokság kis csapatának középszinten még nehezebb. Nehezebb bekerülni a csoportkörbe, mint továbbjutni onnan akár a 8, de még a 16 közé is. És persze csak ezután jönnek azok az országok, ahol még a csoportkörbe jutas is nagy szám. Jelenleg Belgium legjobb „miniállam” (26 csoportkör / 0 továbbjutás), őket követi Skócia (20), Svájc (13) Románia és Csehország (12), illetve Dánia (9). (Igaz, Belgium és Skócia delegált már csapatot a legjobb nyolc közé, de akkor még több fordulós selejtező után a legjobb nyolc csapat két négyes csoportban folytatta.)

Nagy meglepetésre egyre kevesebb a lehetőség

Noha meglepődünk a görög-lengyel BL negyeddöntőn, azért az mégiscsak 1997-ben, vagyis négy évvel a sorozat indulása után, 24 évvel ezelőtt történt. A top bajnokságok sorozatos helyzetbe hozása után ma már ez elképzelhetetlen. Sokat emlegetett fordulópont volt a 2004-es döntő a Porto és a Monaco között. Azóta nem fordult elő, hogy a döntőt ne a négy legnagyobb bajnokság valamelyik két csapata játssza. Próbáljuk csak ki! Kattintsunk az öt legnagyobb bajnokság nevére, és rögtön látszik, mennyire ritka ma már a kisebbek jó szereplése!
Copy: Klubok megjelenése a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében 1993-2021 (2021. március 9.)
Infogram
Keringenek különböző legendák arról, hogy a helyzet okozta pénzügyi veszteség megakadályozása érdekében az UEFA különböző eszközökkel terelgeti a sorozatot arrafelé, hogy ilyen minél nehezebben forduljon elő. Való igaz, 2004 óta 17 kiírás telt el, és a lehetséges 136 negyeddöntős helyből 14 volt olyan, amit nem az öt nagy bajnokság csapatai szereztek meg. Ez körülbelül 90% a legnagyobbaknak. Emlékezzünk csak vissza: néhány bekezdéssel feljebb említettem, hogy ez az arány a teljes sorozatra nézve 60/40 % volt. Idén sincs ez másképp: a Porto az egyetlen vendég a nagyok asztalánál.
Euro 2020
Ronaldónak parádés játékkal vágott vissza az Eb-n a német balhátvéd
5 ÓRÁJA
Euro 2020
Háromból három: Az olaszok az utolsó csoportmeccsüket is megnyerték
6 ÓRÁJA