"Csak a foci" - Esterházy Péter és a labdarúgás

"A dolog lényege az, hogy a foci valóságos dolog. Foci közben biztosan vagyunk." (Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta)

Szerkesztőségünk több tagja is rajong Esterházy Péter könyveiért, e sorok írójának egyenesen Esterházy a legkedvesebb szerzője. A magunk módján mi is szeretnénk megemlékezni róla. EP nagy sportrajongó volt, korábban maga is focizott, öccse, Esterházy Márton 29 alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. Mándy Iván (A pálya szélén), Tandori Dezső (Nagy gombfocikönyv), Darvasi László (A titokzatos világválogatott) és Kőrösi Zoltán (Az utolsó meccs) révén szépíróink nagyszerű foci témájú könyvekkel ajándékoztak meg minket, de Esterházy a labdarúgás irodalmi nyelvét is megújította.

Esterházy Péter a Süddeutsche Zeitung felkérésére írta meg az Utazás a tizenhatos mélyére című (eredetileg az Én és a foci munkacímet viselő) könyvét, amely a 2006-os németországi futball-világbajnokságra időzítve jelent meg. Ebben a regényben az elbeszélő, egy régi kisfutballista a régi csapatáról, régi meccseinek helyszíneiről mesél. Az író ebben a könyvben a világról, "mindenről" beszél, kiindulópontja, összehasonlítási alapja a futball. Másik futballkönyve, a 2008-as Semmi művészet témája a foci-mitológia.

Az alábbi idézet A magyar szurkoló esélyei c. írásából való (az Egy kék haris c. kötetből), cikkünk másik, hosszabb mottója is lehetne.

Egyedül, nézve c. írásában (mely A szabadság nehéz mámora c. kötetben olvasható), EP megfogalmazta, milyen a viszonya a labdarúgáshoz.

A család labdarúgáshoz való kötődéséről Utazás a tizenhatos mélyére c. könyvében tesz említést.

Mindent bele c. írásában, amelyet az Egy kékharisnya följegyzéseiből c. kötetéből is ismerhetünk megírja, miért Ferencváros-drukker szinte az egész családja.

Saját pályafutásáról több helyen is említést tesz, A káprázat országa c. írásában (A halacska csodálatos élete c. kötetben) így foglalja össze azt.

Az Utazás a tizenhatos mélyére c. könyvben szerepel az egyik legtöbbet idézett meghatározása saját magával kapcsolatban.

Az Utazás a tizenhatos mélyére kötetből való a következő idézet is.

Nyelv c. szövege (mely A kitömött hattyú c. kötetében jelent meg), válogatott öccséről szól.

Puskás, Gödel, passzcímű írásában azt is kifejtette, mi labdarúgás, mint csapatjáték lényege.

A halacska csodálatos élete c. kötetben jelent meg A káprázat országa c. írás a különböző futballstílusokról és arról, hogy a foci a kultúra része.

A Semmi művészetből oldalakat lehetne idézni, most kevesebbel kell beérnünk.

A felvidéki magyar újságolvasók közt Fradi-szintű népszerűséggel bírt a pozsonyi Új Szó napilap Focitipp melléklete, amelyet tíz éven át szerkesztett és írt Gazdag József futballújságíró, szépíró. Tárcasorozatából a Kalligramnál jelent meg kötet Egy futballfüggő naplójából címmel - a szerző és az irodalom-foci kereszteződésénél szintén nagy kedvvel cselező Esterházy Péter író volt a DigiSport Reggeli Start c. műsorának vendége tavaly áprilisban.

EP itt úgy fogalmazott: "Én soha nem voltam igazán jó szurkoló, mert mindig futballista voltam. Azon a szinten amilyenen, de azon a negyedik szinten jó negyedosztályú futballista voltam. Mindig kinéztem ebből, mindig megmaradtam futballistának, tehát a szenvedélyem ott volt. És itt látunk a könyvben egy másik szenvedélyt, a szurkoló szenvedélyét. Az egy nagyon jó cím, igen, hogy egy futballfüggő, 'f.f'. Az én lírai énem az ö.f. volt, az öregedő futballista."

Arra a kérdésre, hogy az öregedő futballista ma milyen futballt szeret fogyasztani, Esterházy így válaszolt: "A legkiábrándítóbb módon Barcelona-meccseket szeretek nézni." 

A kéz c. szövegben (A halacska csodálatos élete c. kötetből) olvashatunk bővebben az öregedő futballistáról.

Utolsó könyvében, az idén megjelent Hasnyálmirigynaplóban is többször leírja, hogy a napjait Barcelona-meccs nézésével zárja. "2015. augusztus 12., szerda: Este Barcelona-meccs, 5-4." 

Mennyire örülnénk most egy hosszabbításnak, ami Esterházy Péternek már nem adatott meg.