Ezen a héten a Juventus és a Barcelona is búcsúzott a Bajnokok Ligájából, amellyel egy nagy sorozat egészen biztosan megszakadt: 2005 óta először fordult elő, hogy Cristiano Ronaldo és Lionel Messi sem jutott negyeddöntőbe. Nagy változások várhatóak az európai elittől szép lassan lemaradó kluboknál is, lezárva ezzel egy hosszú és összességében sikeresnek mondható érát.


"Andrea Agnellinek először talán a saját klubját kellene hatékonyan irányítania, mielőtt megpróbál az európai klubfutball élére állni" - jegyezte meg csípősen Miguel Delaney, az Independent szakírója azt követően, hogy a Juventus zsinórban második idényben elvérzett a BL nyolcaddöntőjében. Az Európai Klubszövetséget irányító Agnelli évek óta lobbizik a BL - sőt, tulajdonképpen a teljes európai klubfutball - átalakítása mellett, ő az egyik legfontosabb támogatója a szuperklubok dominanciáját örökre bebetonozó Európai Szuperligának.
Champions League
Tuchel a Chelsea-t, Valter Ati a magyar sportéletet rázta fel
02/06/2021 11:45
Az egyelőre csak hangzatos tervek képében megjelenő sorozatnak többféle olvasata van: a klubok szempontjából mondhatjuk, hogy a további fejlődés kulcsa; mások szerint egyszerű blöff, amellyel az UEFA-t próbálják sakkban tartani; és végezetül akadnak olyan kritikusok, akik úgy vélik, mindennek csak az a lényege, hogy valahogy orvosolják az egyre tarthatatlanabb anyagi problémáikat. Magyarán, hogy az Európai Szuperligával szeretnék igazolni a szuperklubok a felelőtlen és fenntarthatatlan működési modelljüket.
Az egész rendszer egyik paradoxona, hogy hiába tudják folyamatosan növelni a bevételeiket a szuperklubok, egyre és egyre több pénzre van szükségük, hogy az élmezőnyben tudjanak maradni. És láthatóan még ez sem garancia, hiszen bevételek terén hiába tartozik a Juventus és a Barcelona egyaránt az abszolút elithez, játékban lemaradni látszik. A katalánok ezt megelőzően legutóbb 2015-ben jártak a Bajnokok Ligája döntőjében, a torinóiak pedig hiába tettek fel mindent egy lapra, inkább csak messzebb kerültek a céljaiktól.

Épp ez lehetett a terv


Ma már pontosan látjuk, hogy Neymar 2017-es klubváltása hatalmas változást hozott az európai klubfutballban, és nem is annyira a brazilt bezsákoló PSG eredményeit figyelembe véve. 222 millió eurót eleve ritkán szoktak véletlenül elkölteni sportegyesületek, ám az üzlet egyre inkább begyűrűző következményeit figyelembe véve minimum gyanús, hogy nem csak Neymar tehetsége és tudása volt a fő motivációja a párizsi klubnak. Hanem az európai topfutball elitjének további szűkítése, majd fokozatos és módszeres kivéreztetése.
Neymar átigazolási rekordja évekig szimbolizálhatja a járvány előtti időszakot | Eurosport
Abban az egy dologban egyetértenek a szakértők, hogy hosszú évekbe telhet, mire a labdarúgás pénzügyi tekintetben újra eléri a járvány előtti szintet. Jonathan Wilson szerint utoljára az 1930-as években szembesült hasonló mértékű válsággal a sportág, ami akkor évekre bebetonozta az átigazolási rekordokat. Az angol szakíró most is hasonlóra számít.
Azzal, hogy a párizsiak lényegében megduplázták az addigi átigazolási rekordot, egy jelentős méretű követ dobtak a tóba, amelynek hullámai mindenkihez eljutottak szép lassan. Az egyik közvetlen hatás a piaci árak inflációjában rejlik: amíg korábban a 100+ millió eurós igazolások ritkaságszámba mentek, Neymar klubváltását követően szinte minden átigazolási ablakra jutott egy. Aki nem akart lemaradni, az elkezdte szórni a pénzt, és ezt sikerült egészen addig a szintig fokozni, hogy ma már az óriásklubok jó része gigantikus adósságot tol maga előtt.
Nyilvánvaló, hogy a koronavírus-járvány is érzékenyen érintette a klubokat, ám ez inkább csak felgyorsította, mintsem okozta a rendszer előre kódolt, elkerülhetetlen folyamatait. Párizsban előre kalkuláltak azzal, hogy az állandó eredménykényszerben lévő szereplők kockáztatni fognak a siker érdekében, és akár a saját jövőjüket is hajlandóak veszélyeztetni, amennyiben úgy látják, hogy rövid távon közelebb kerülhetnek a fő céljaikhoz. Mindenki kedvenc mosómedvés mémje alighanem most elégedetten dörzsöli a mancsait valahol.

Európa mintacsapata


Torinóban az utóbbi években - tegyük hozzá: teljesen jogosan - a Bajnokok Ligája megszállottjaivá váltak. Olaszországon belül a Juventusnak 2012 óta csak elvétve akadt olyan ellenfele, amelyik valódi bajnoki kihívóvá tudott volna válni. A hagyományosan nagy riválisok, mint a Milan és az Inter tetszhalott állapotban vergődtek, a helyükre lépők pedig nem rendelkeztek a Juventus megállításához szükséges gazdasági potenciállal. Ezzel a torinóiaknak egyetlen meghódítandó csúcs maradt csak hátra ebben az érában.

Cristiano Ronaldóval sem került közelebb a céljaihoz a Juve.

Fotó: Eurosport

2015-ben és 2017-ben közel állt a BL-győzelemhez a Juventus, ám a spanyol szuperklubok mindkét alkalommal útjukat állták. Ehhez hozzátartozik, hogy akkoriban a Juve számított Európa egyik mintacsapatának. Építkezésüket a fokozatosság jellemezte, csak annyit költöttek, amennyit épp megengedhettek maguknak, többek között épp ez váltotta ki Antonio Conte híres kirohanását, miszerint nehéz a 100 eurós étteremben jóllakni, miközben csak 10 euró lapul az ember zsebében. Massimiliano Allegri azért ezt egészen jól megoldotta.
2018-ban úgy látták, hogy a projekt szintlépéséhez egy vérbeli vezér, a sorozat történetének legeredményesebb gólszerzője szükséges, így került a klubhoz Cristiano Ronaldo.
Allegri már akkor jelezte azokat a problémákat, amelyek azóta is hátráltatják a Juventust. Az edző felhívta a figyelmet Paulo Dybala védekezésbeli hiányosságaira, a középpályások életkorából és profiljából adódó szerkezetbeli gyengeségekre, illetve a védelem állapotára. Abban az idényben a negyeddöntő jelentette a végállomást a Juventus számára a BL-ben, az edző pedig közös megegyezéssel távozott a klubtól. Az általa előre jelzett gondokat Maurizio Sarri és Andrea Pirlo is megörökölte, orvosolni azóta sem sikerült azokat.

Barcelonában jóval nagyobb a gond


Torinóban tehát abba tört bele a vezetőség bicskája, hogy megpróbáltak az abszolút európai elithez - a Barcelona és a Real Madrid társaságába - csatlakozni. De vajon mi történt azzal a Barcelonával, amely már eleve a legmagasabb polcon volt, ráadásul a korszak egyik legjobb játékosát is a soraiban tudta? A katalánok legutóbb 2015-ben jártak a BL döntőjében, amikor épp a Juvét legyőzve meg is nyerték a sorozatot. Azóta négyszer a negyeddöntőben, egyszer az elődöntőben búcsúzott a csapat, nem ritkán nagy leolvadásokat produkálva.
Laporta: „velem együtt Messi is nyert, rövidesen beszélek vele" | Eurosport
Nem született meglepetés, jelentős fölénnyel a klub korábbi elnöke, Joan Laporta nyerte az FC Barcelona elnökválasztását vasárnap. Összegyűjtöttük a nap érdekességeit és a nyilatkozatokat, illetve a győztes leendő stábjára is rápillantunk. A Barcelona korábbi elnöke, Josep Maria Bartomeu október végén mondott le tisztségéről, azóta ideiglenes megbízatással a gazdasági bizottság vezetője, Carles Tusquets irányította a klubot.
2017 óta minden évben legalább egy nagy zakóba belefutott nemzetközi szinten a Barcelona: a PSG-től 4-0-ra, az AS Romától 3-0-ra, a Liverpooltól 4-0-ra kapott ki a katalán csapat. Ezek közül utóbbi kettő azért is bizonyult kellemetlen vereségnek, mert a hazai meccseket követően háromgólos előnyből várhatta a folytatást a Barca. Tavaly valószínűleg a mélypontot is sikerült elérni azzal, hogy a Bayern München 8-2-re kiütötte a őket, ezzel mintegy alátámasztandó a változás elkerülhetetlenségét.
Josep Bartomeu elnöksége kezdetén azt a célt tűzte ki, hogy a Barcelona legyen az első klub, amely átlépi az évi egymilliárd eurós bevételt. Ehhez tartva magát 2015 óta 125%-kal növelte a befolyó összeget, ezzel párhuzamosan viszont a kiadások is folyamatosan nőttek, különösen a bértömeg tekintetében. Az átigazolási piacon pedig egyre-másra halmozta a rossz döntéseket a Barcelona, aminek az a Philippe Coutinho lett az egyik szimbóluma, aki hatalmasat bukott Katalóniában, a Liverpool ellenben az érte kapott pénzből felépítette Európa legerősebb csapatát.

Újjáépítés következik


Kedden a Juventus, szerdán a Barcelona búcsúzott a Bajnokok Ligájától, amivel eldőlt, hogy a 2004/2005-ös szezon óta először Ronaldo és Messi nélkül rendezik a negyeddöntőket. Ez már önmagában egy éra végét jelzi, ám ennél talán nagyobb volumenű változások jöhetnek a klubok életében. Torinóban kicsit könnyebb a helyzet: bár akadnak egyértelmű hiányposztok, kezdeni kell valamit Dybalával és Ronaldóval, bőven vannak ígéretes fiatalok - hogy mást ne mondjunk, a Porto ellen klasszisteljesítményt nyújtó Federico Chiesa személyében.
Barcelonában viszont a sok száz millió eurós adósság, a rosszul megkötött szerződések, az eladhatatlan játékosok egyaránt megkötik a régi-új elnök, Joan Laporta kezét az építkezésnél. Várhatóan az első lépés Messi megtartása lesz, ám az nagy kérdés, hogyan töltik fel a csapatot olyan tehetségekkel, akikkel tud és szeret is játszani. Mert most az lenne a feladat, hogy a klubikon karrierjéből kihozzák még az utolsó, igazán produktív éveket, miközben az egyre nyomasztóbb adósságállományt is kezelni kellene valahogy.
Champions League
Ilyen rövid tárgyalást még nem látott a futballvilág!
01/06/2021 19:12
Champions League
168 centisen is a középpálya egyik óriása a BL-döntő legjobbja
30/05/2021 13:00