Egyre biztosabb, hogy 2024-től változtatni fognak a Bajnokok Ligája lebonyolításán. Az Európai Szuperliga által fenyegetett UEFA, részben az elit klubok követeléseinek eleget téve, a sorozat bővítésével, a csoportkör kiváltásával és kiszámíthatatlanabb párosításokkal számol. Mindez jelentősen növelné a sorozat értékét, ugyanakkor a labdarúgás teljes rendszerére hatással lenne.


A következő hetek, hónapok sok szempontból érdekesen alakulhatnak a Bajnokok Ligája sorsát illetően: ami a mostani szezont illeti, épp a héten rajtol a 2020/21-es idényben az egyenes kieséses szakasz, és miközben a pályán egymásnak feszülnek a legjobb csapatok, a háttérben a sorozat jövőjéről is tárgyalnak. A helyzet nem egyszerű, hiszen az UEFA-nak olyan koncepciót kell vázolnia, amely kielégíti a kilépéssel fenyegetőző elitklubok igényeit, közben viszont a hierarchiában alacsonyabban helyezkedők is elfogadhatónak tartják.
Könnyen lehetséges, hogy ez egy megoldhatatlan dilemma, és az lesz a vége, ami ilyenkor általában: győz a befolyás és a pénz. Merthogy a Bajnokok Ligájának csak addig van értéke, amíg Európa legjobb klubjainak biztosít küzdőteret, egy ellensorozat - nevezzük Európai Szuperligának - létrejöttével lényegében be is zárhatnák a boltot. Talán nem véletlen, hogy a nemrég kiszivárgott tervek kísértetiesen hasonlítanak a már hivatkozott Szuperliga formátumára, még ha annál azért jóval kevésbé drasztikus is.
Champions League
Tuchel a Chelsea-t, Valter Ati a magyar sportéletet rázta fel
02/06/2021 11:45
A "svájci modellnek" nevezett verzió alapján a jelenlegi 32 fős mezőnyt 36-ra bővítenék, és a csoportok helyébe egyetlen nagy divízió lépne, amely alapszakasz-szerűen épülne fel. Minden csapatnak 10 mérkőzést biztosítanának, ötöt hazai pályán és ötöt idegenben, de ami igazán érdekessé teszi a koncepciót, az az, hogy egy csapatnak tíz különböző ellenféllel kellene játszania. Ezeket a párosításokat az aktuális koefficiens-pontok alapján határoznák meg, bár az még nem teljesen világos, hogy milyen formában zajlana a sorsolás.
Az egyenként tízmeccses alapszakaszt követően a nyolc legtöbb pontot gyűjtő csapat automatikusan ott lenne a legjobb tizenhat között, míg a másik nyolc hely sorsáról a 9. és a 24. helyezettek közötti playoff-párharcok döntenének. Onnantól már a jelenleg is megszokott formában menne a BL.
Az UEFA-nál abban bíznak, hogy a topklubok támogatását élvező formátumot akár már a szövetség soron következő kongresszusa előtt (április 20.) elfogadhatják, meggátolva ezzel az Európai Szuperliga létrejöttét. A nemzetközi és a hazai sorozatokat egyaránt kiváltó formátumot egyébként sokan csak blöffnek tartják, amelynek a Bajnokok Ligája átalakítása a fő célja. "A vezető klubok egy bővített BL-t szeretnének, amelyben több a meccs, nagyobb garanciát biztosít, illetve több pénzt" - írja anonimitást kérő forrását idézve a goal.com.
Az európai futball halálát hozná el a leendő szuperliga | Eurosport
Hogy lesz-e európai szuperbajnokság, az egyelőre kérdéses, az azonban jó eséllyel már most kijelenthető, hogy ha lesz is, a leendő bajnokság lebonyolítása köszönőviszonyban sem lesz azzal, amit a Spiegel megszellőztetett .
Innen nézve a klubok elérhetik a céljukat, és belekényszeríthetik az UEFA-t a Bajnokok Ligája átalakításába. Akadnak ellenérdekeltek is, például a European Leagues nevű ernyőszervezet, amely Európa 30 országának több mint 1000 klubját képviseli a tárgyalások során. Bár a szervezet elismerte, hogy a svájci modell kevésbé radikális a korábbi javaslatokhoz képest - 2019-ben az UEFA négy nyolcfős csoportot vizionált, 14 fordulós felvezetéssel - a versenynaptár zsúfoltsága miatt a négy extra fordulóval szemben is vannak kifogásaik.
"Úgy gondolom, hogy az új Bajnokok Ligája formátum mérete aggasztó" - mondta a goal.com-nak Alberto Colombo, a European Leagues főtitkárhelyettese. "További nyomást helyez a naptárra, emellett gazdasági hatása is van, amely súlyosan érintheti a hazai ligák és a - különösen a nem rendszeres európai résztvevő - klubok értékét és versenyképességét. Úgy hiszem, minden klubnak, ligának és az összes ország szövetségének találkoznia kell, hogy átbeszélje és kritikus szemmel elemezze a radikális átalakítás hatásait."
Ezek a hatások akár jelentősek is lehetnek. "Mindenkinek azt a kérdést kellene most feltennie, hogy ez a reform hogyan hathat a hazai sorozatokra, mert a nagy klubok valószínűleg egyszerűbb bajnokságot szeretnének, mondjuk 18 csapattal" - fogalmazott Kieran Maguire, a "The Price of Football" című könyv szerzője. "Ezt persze a Premier Leauge-ben elleneznék. Ott kétharmados többség szükséges az alapvető változásokhoz, vagyis 14 klubnak kellene arra szavaznia, hogy 20-ról 18-ra csökkentsék a létszámot. Ez azonban nehéz lenne" - mondta a szakértő.
"Például a Crystal Palace-hoz, a Brightonhoz, a Burnley-hez hasonló klubok szavaznának a létszám csökkentésére, növelve ezzel a saját kiesésük esélyét? Ezért a legkönnyebb célpont az lehet, hogy négy helyet felszabadítanak a hétközi vagy hétvégi meccsekre a hazai kupasorozatok rovására. Ezt a kompromisszumot valószínűleg a végén kénytelenek lesznek elfogadni a kisebb klubok" - fogalmazott Maguire. Az új formátum kritikusai azt is szóvá tették, hogy az UEFA nem tesz semmit az európai foci egyre inkább megbillenő egyensúlyával.
Az egyenlőtlenségek kialakításában már most is nagy szerepe van a nemzetközi kupaszereplésnek, így az elsőre minimálisnak tűnő bővítés jelentőségét sem szabad lebecsülni. Főként, hogy a BL lényegében megduplázná a jelenlétét, 125 helyett 225 találkozót bonyolítanának le egy szezonban, és ezért a termékért az UEFA jóval több pénzt kérhetne a tévétársaságoktól. Ez az összeg jelenleg 10,1 milliárd euró 2021 és 2024 között, és amennyiben ez tovább nőne, az a bajnokságok alkupozícióját is befolyásolhatná.
A Barcelona búcsúzó elnöke ledobta az atombombát az európai focira | Eurosport
Az Európai Szuperliga zárt ligát alakítana a kontinens mai top csapataiból, otthagyva ezzel a nemzeti bajnokságokat. Új szintre emelhetik a futballt, de elsősorban anyagilag. Hogy hogyan jutottunk ide, és mik a mai fejlemények, ezt foglaljuk össze. Miért játszanál kétszer egy évben a Burnley-vel, ha ehelyett lehet a Barcelonával is?
Nemrég például a Sky Sport Italia megszerezte a BL-jogokat a következő három évre, a Serie A jogait viszont elveszítheti, ugyanis a DAZN nagyobb összeget ajánlott. Érdemes azonban kiemelni, hogy a DAZN 750 millió eurós licitje - amely 100 millióval több a Sky ajánlatánál - jelentősen elmarad a bajnokság minimális célkitűzésénél, ami 1,15 milliárd euró lett volna. Elképzelhető tehát, hogy a BL bővülésével a bajnokságok értéke csökkeni kezd, ami érzékeny veszteség lenne azon csapatok számára, amelyek főként a tévés bevételekből gazdálkodnak.
Az Everton például a 2017/18-as idényben szerepelt utoljára nemzetközi kupasorozatban, így a bevételeinek nagy része (53%) a Premier League által visszaosztott tévés jogdíjakból származik (98 millió font). Az Evertonhoz hasonló klubok bajba kerülhetnek, amennyiben a BL a hat biztos meccs helyet tízet biztosítana, és tovább nyílna az olló az európai kupaszereplést kiharcoló és a csak hazai sorozatokban szereplő klubok között. Ez még jobban bebetonozná a mostanság kialakult erőviszonyokat.
Nem érdemes szó nélkül elmenni amellett, hogy a négy extra helyet az UEFA valószínűleg a koefficiens-pontok alapján osztaná ki, vagyis ez a bővítés egyfajta védőháló lenne a hazai sorozatokban gyengébben szereplő szuperklubok számára. Vagyis a BL javarészt megtestesítené mindazt, amit az Európai Szuperligával elérni kívántak, legfeljebb a nevében lenne más.
A BL átalakítása melletti érvek között gyakran elhangzik, hogy a kluboknak elsősorban a nézői igényeket kell kiszolgálniuk: márpedig a szurkolók szívesen látnának több összecsapást a legnagyobb klubok között. Az Európai Klubszövetséget irányító Andrea Agnelli évek óta hangoztatja, hogy a labdarúgás vezetőinek innovatívnak kell lenniük, mivel a sportágnak valahogy fel kell keltenie az e-sportok felé húzó fiatal generáció figyelmét. Ezt pedig legjobban a csúcsmérkőzések számának fokozásával lehet elérni.
"A szurkolók is szeretnék a reformot, de egy ilyen típusú átalakítást nem lehet a szurkolókra fogni" - vélekedik Ronan Evain, a Football Supporters Europe elnöke. "Nem találni olyan meccsre járó szurkolót, aki több európai meccsre vágyna. Lehetséges, hogy a tévéktől és az Európán kívüli piacokról van ilyesfajta nyomás, de a szurkolók részéről ez nem elvárás. Nem szeretnének több meccset, nem nem engedhetik meg maguknak. Mindannyian példátlan gazdasági válságon megyünk keresztül, annak is van határa, amit a szurkolók el tudnak költeni."
"Amennyiben több meccset adnak és nőnek a tv-s előfizetői díjak is - lássuk be, ez áll az egész mögött - akkor a nézők is azt fogják mondani, hogy ami sok, az sok."
Keményen belenyúlna a BL rendszerébe az UEFA 2024-től | Eurosport
Az Európai Labdarúgó Szövetség 2024-től átalakítaná az európai klubfutball csúcssorozatának, azaz a Bajnokok Ligájának lebonyolítását. Az UEFA a minap terjesztette a tervezetet a kontinens nemzeti bajnokságainak többségét képviselő European Leagues elé, ahonnan meg is érkezett az egyelőre nem kitörő ujjongásról tanúskodó válasz.
Természetesen a járványnak nagy szerepe volt abban, hogy a labdarúgó elit változtatást sürget. A koronavírus okozta pénzügyi válság láttán a nagyobb klubok elszántan keresik a lehetőségét, hogyan tehetnék biztosabbá a bevételszerzési lehetőségeiket és csökkenthetnék a meglepetéseket. Arról hallani sem akarnak, hogy egy milliárdos által támogatott klub, mint amilyen a Chelsea is volt egykoron, meghatározó szereplője legyen a nemzetközi futballnak. És igazából sokan a semmiből berobbanó Atalanta menetelését is rossz szemmel nézik.
"Ne csináljunk úgy, mintha az FFP mögött egyenlőséggel kapcsolatos megfontolások álltak volna. Az volt a cél, hogy bezárják az ajtót. Azért hozták létre, hogy meggátolják az új Chelsea, PSG vagy Manchester City feltörését, ami sikeres folyamat volt. Elérte a célját, segített fenntartani a status quót. Van egy másik elefánt is a szobában: ha bővítik a sorozatot, de ott lesz az Európa-liga és a Konferencialiga, hogyan fogják elosztani a pénzt a sorozatok között? A gazdagabb kluboknak nem érdekük, hogy bármit is a kisebbeknek adjanak."
Ez az oka annak, hogy egyesek szerint szükség lenne egy független szervezetre, amely visszaszorítja és felügyeli a költekezés mértékét. "Mindannyian látjuk, hogy a futballnak gondot okoz a kiadások menedzselése" - állítja Evain. "Nehéz nem kérdéseket feltenni, amikor a klubok, amelyek milliókat fizetnek a játékosaiknak, hirtelen szabadságra küldik az alkalmazottakat, vagy épp a szurkolókat kérik, hogy mondják le a bérleteket. Valójában nem olyan szupergazdagok, mint ahogyan azt mondták nekünk."
"Valójában rá kell jönnünk, hogy ezek rosszul menedzselt üzletek, nagyon kevés készpénztartalékkal. Most azt látjuk, hogy a futball belülről próbálja megoldani a krízist a Bajnokok Ligája bővítésével. Mi, szurkolók abban bíztunk, hogy ezt a nehéz időszakot arra használja a futball, hogy önvizsgálatot tartson a működésével, valamint a helyi közösségekkel és a társadalommal általánosságában kialakított viszonyával kapcsolatban. Ehelyett most arra költik a pénzt, hogy egy olyan formátumot sürgessenek, ami nem kezd semmit az egyenlőtlenséggel."
"Bízunk abban, hogy lesz valamilyen ellenállás, de nehéz optimistának maradni, amikor a párbeszédet pont azok az emberek és klubok irányítják, akik maguk is felelősek a meggondolatlan költekezés mérgező kultúrájának kialakításában, ami miatt most eljutottunk idáig."
Mivel a klubok a biztonságos alapokat keresik ebben a veszélyes időszakban, a Bajnokok Ligája bővítése logikus lépés lenne. Azonban a bővítésnek egyéb következményei is lehetnek. Definíció szerint az UEFA irányítótestület, amelynek az a feladata, hogy Európa valamennyi klubját felügyelje, a játék szintjétől függetlenül. Abban a módszerben viszont, amivel most a BL-hez viszonyulnak, inkább az köszön vissza, hogy az elit klubok szűk kisebbségének érdekeit próbálják minél jobban megvédeni, képviselni.
A szuperliga létrehozása lehet a sztárcsapatok forradalma | Eurosport
A koronavírus-járvány a labdarúgó kluboknak is hatalmas veszteségeket okozott. A Bajnokok Ligája nyolcasdöntőjét a kényszer szülte, de könnyen lehet, hogy nem egyedi eset lesz. Az új helyzet egy régóta tervben lévő ligát hívhat életre. Már csak az a kérdés ki lesz a megalkotója és tulajdonosa.
A sorozat bővítésének közvetlen hatásai lennének a hazai bajnokságokra és kupákra, és pont azon ligák riválisaivá válnának, amelyekkel az együttműködés formáit kellene keresni. Egy olyan időszakban, amit együttes erővel lehetne leginkább átvészelni, nyílt harc bontakozhat ki az európai kupasorozatok és a hazai ligák között. "Angliában például a Ligakupának szinte biztosan mennie kellene, az FA-kupát pedig hétközi sorozattá alakítanák át, hogy felszabadítsák az értékes hétvégi helyeket" - érvelt Maguire.
"Csak emlékeztetőül: azért erőltetik, hogy délben vagy délután kettőkor játszanak meccseket szombatonként és vasárnaponként, mert így több pénzt kaphatnak az ázsiai társaságoktól, náluk ugyanis ezek főműsoridős sávok. Angliában a hazai kupákat eltörölhetik vagy lerövidíthetik, amely a nagy Premier League-klubokat boldogsággal töltené el, hiszen meglenne a négy extra meccs helye. Ne legyenek kétségeink, itt nem fognak megállni. Ha el is fogadják a BL-bővítését, a következő átalakításnál még többet akarnak majd."
Maguire szerint megvan az a lehetőség, hogy a tévés bevételek visszaosztásánál egyéni érdekeket vegyenek figyelembe. "Minden egyetlen irányba visz, méghozzá abba, hogy a hatalom egyre inkább a sikeres és vagyonos klubok kezében fog koncentrálódni. Rövid távon a kisebb klubok Angliában is beletörődnek majd a kupasorozatok átalakításába. Azt fogják mondani: 'örülni nem örülünk neki, de legalább a 20 csapatos bajnokságot sikerült megtartani.' Azt fogják gondolni, hogy ők nyertek."
via goal.com
Champions League
Ilyen rövid tárgyalást még nem látott a futballvilág!
01/06/2021 19:12
Champions League
168 centisen is a középpálya egyik óriása a BL-döntő legjobbja
30/05/2021 13:00