Elképzelhető-e egy elitliga angol csapatok nélkül?

Egy régi mondás szerint “nincs az szénásszekér, amire ne férne fel még egy villával”.
Nagyjából ezt a logikát követik azok az európai topklubok, amelyek időről időre előhozakodnak az Európai Szuperliga többször is elvetett ötletével. A gondolatmenetük abból indul ki, hogy ha egy klub a tévés bevételekből bezsebelhet évente mondjuk x millió eurót, akkor biztosan megvan a módja annak, hogy az összeg x+1 legyen, a szorzásról már nem is beszélve.
The Emirates FA Cup
Ez ám a pech: Összesorsolták a Manchester Cityt és a Chelsea-t az FA-kupában
10 PERCE
A legnagyobb európai klubok gigantikus büdzsével dolgoz(ná)nak annak érdekében, hogy tartani tudják a lépést egymással, ehhez pedig nyilván meg kell találni az anyagi forrásokat. Nem túl jó ötlet felelőtlenül költekezni és tetemes adósságokat a nyakunkba venni, erről talán manapság az FC Barcelona vezetőségében mesélhetnek a leginkább érintettként.
A pénzügyi stabilitás, egyszersmind a topklubok alatti rétegtől való teljes elkülönülés hívta életre az Európai Szuperliga gondolatát, amelyet többszöri lebegtetés után végül 2022 márciusában jelentett be tizenkét európai topklub. Az alapítók azt tervezték, hogy létrehoznak egy zárt bajnokságot, ahol folyamatosan egymás között játszva próbálják maximalizálni a bevételeiket abból az egyszerű gondolatmenetből kiindulva, hogy mondjuk négy El Classico sokkal nagyobb vonzerővel bír egy szezonban, mint kettő.

Ousmane Dembelé

Fotó: AFP

A történet ismert, a Szuperliga tulajdonképpen még azelőtt megszűnt, hogy istenigazából létrejöhetett volna, bár azért vannak, akik kitartanak. A Real Madrid mindenható elnöke Florentino Perez például a mai napig a Szuperliga elnökének is tartja magát, jelenleg is perben állva mindezért az UEFA-val.
A tizenkét alapító klub közül tulajdonképpen néhány órával a bejelentést követően azonnal kihátrált a hat angol nagycsapat. A Liverpool, Chelsea, Arsenal, Tottenham, Manchester United, Manchester City szextett tagjai meghallották az igencsak hangos szurkolói elégedetlenséget, másrészt pedig rájöttek, hogy sokkal rosszabbul azért ők akkor sem keresnek, ha nem szuperligáznak. A csatlakozásuk mögötti motiváció inkább táplálkozott a “ki ne maradjunk” kiváncsiságából, mint valós gazdasági szükségletekből.

Liverpool

Fotó: AFP

A PL-csapatok távolmaradása így lábon lőtte a maradék hat klubot, akik aztán a Real Madrid és a Juventus kivételével hivatalosan is kihátráltak a projekt mögül. Utóbbi két klub is legfőképpen elnökeik miatt maradt benne az immár jogi útra terelt ügyben, hiszen Florentino Perez és Andrea Agnelli személyében egyben a Szuperliga elnökét és alelnökét is tisztelhetjük.
Az olasz bajnokság hétvégi rajtja előtt szokatlan helyről jött az eddigiekhez képest új, a fentiek kapcsán azonban annyira nem is meglepő felvetés.

Adriano Galliani

Fotó: AFP

A napokban írtunk a Serie A abszolút újoncának számító AC Monza csapatáról, amelynek tulajdonosa Silvio Berlusconi, sportigazgatója pedig Adriano Galliani. Utóbbi volt az, aki újra megpendítette a Szuperliga kérdését, jókora csavart víve az eddigi felállásba:
“Szükség van egy Brexitre a futballon belül is. Létre kell hoznunk egy valódi európai bajnokságot, de ezúttal az angol klubok nélkül.”
Érvelésében Galliani megpróbálta szemléltetni, mekkora szakadék tátong például az angol bajnokság tévés díjai, valamint más európai ligák juttatásai között.
“A PL-csapatok tévés jogdíjként lazán négyszeresét kapják annak, amit az olaszok. A Monza idén 33 millió euróra számíthat, ebből 3 milliót tovább kell adnunk a Serie B-be. Ehhez képest a Premier League-be feljutó Nottingham Forrestnél ugyanez az összeg mintegy 160 millió. Ezzel nem versenyezhetünk.”

Jesse Lingard

Fotó: AFP

Való igaz, gazdasági potenciálban a szakmai szempontok szerint is a világ legjobb labdarúgó bajnokságának tartott angol Premier League messze a riválisok előtt jár. A liga televíziós jogdíjai fontmilliárdokért kelnek el a szigetországon belül is, nembeszélve az Anglián kívüli értékesítésről, ami valószínűleg szintén nem aprópénzt jelent.
Anyagilag tehát lehet, hogy nemhogy alig érné meg a PL-élcsapatainak belevágni egy Szuperligába, hanem sokkal inkább ráfizetéssel járna. A többiek számára viszont, különösen egy válságokkal teli időszakban, egyre inkább szükségletté válik az egyesülés és az erők összpontosítása.
Kicsit olyan ez a történet, mint az egyetemi képzések kötelezően választható kurzusai. Meglátjuk, hogy a kulcsszereplők milyen irányba terelik a jövőben az elkerülhetetlennek tűnő választás kérdését.
Forrás: Eurosport.co.uk
Foci-vb
Fernandes-dupla repítette nyolcaddöntőbe Portugáliát a katari vb-n
18 PERCE
Foci-vb
Foci-vb: Így hangolt a brazilok elleni meccsre a svájci válogatott
EGY ÓRÁJA