Gibraltártól Németországon át Hollandiáig emeltek szót labdarúgók a minimum aggodalommal szemlélt katari emberi jogi helyzet ellen.

Amikor egy évtizeddel ezelőtt Sepp Blatter akkori FIFA-elnök egy Katar feliratot tartalmazó táblával kürtölte világgá, hogy 2022-ben a nagyjából Békés megye területének kétszeresén elterülő olajemírség lesz a világ legnagyobb futballeseményének a házigazdája, borítékolható volt, hogy a sportági világszövetség vezetőinek igencsak változatos érvrendszer van a birtokában, ha egyszer egy ilyen döntést be mertek vállalni. A jóformán nulla futballmúlttal, ámde annál több tőkével és kalandvággyal rendelkező ország ilyen szintű szerepvállalása ugyanis addig példa nélküli volt a világ sportjában. Persze azóta láthattuk, amint Katar előbb egy férfi kézilabda világbajnoksággal (2015-ben), majd egy atlétikai világbajnoksággal (2019-ben) melegített a főmenü, a foci vb lebonyolítására, a labdarúgó világbajnokság azonban még az előbb említett két eseményhez képest is külön kategóriát képvisel.
A rendezés odaítélése óta Katar nem túl sikeresen próbálja fényezni saját maga emberi jogok terén mutatott bizonyítványát. Borítékolható volt, hogy a világbajnoksághoz szükséges stadionokhoz rendelkezésre áll majd a tőke, mint ahogyan az is, hogy az országban egyébként is komoly százalékban jelenlévő külföldi munkaerő képviselői fogják megépíteni az új létesítményeket. Ami aggodalomra adott okot a kívülállók számára, az nem más, mint a külföldi építőmunkásokkal kapcsolatban az országból kifelé áramló szomorú beszámolók sokasága. Mostoha körülmények, embertelen munkamennyiség, szerény fizetés, végletekig kifacsart munkások – ez az általános tendencia kezdett körvonalazódni. A katari stadionprogram kezdete óta a különböző külföldi hírügynökségek becslése szerint, mintegy 6500 olyan halálesetet rögzítettek az országban, amelyek bizonyítottan valamelyik világbajnoki helyszín építéséhez köthetők. A nemzetközi sajtóban annyira töménytelen mennyiségű híradás jelent meg a témában, hogy manapság ha a legismertebb webes keresőfelületen próbálunk a világbajnokság idejére rákeresni (qatar 2022 dates), a d billentyű leütése után a dates kulcsszó után a deaths, azaz a halálesetek kulcsszó produkálja a legtöbb találatot.
Tokyo 2020
Tokió 2020 - Germany - Saudi Arabia - Labdarúgás – Olimpiai főhírek
TEGNAP 13:51
https://i.eurosport.com/2010/12/02/666746.jpg
A kérdés kapcsán számtalan közlemény, állásfoglalás, vagy épp segélykiáltás született már Európa- és világszerte, maguk a futballisták azonban eddig még nem nyilvánultak meg. Eddig. A cikkünk megjelenésének napján záruló első világbajnoki selejtező párharcok során ugyanis három európai válogatott is úgy tartotta jónak, hogy jól látható, félreérthetetlen módon tiltakozzon a katari rendezés, és az országban uralkodó állapotok ellen. Kétségtelenül van abban némi paradox jelleg, hogy a futballisták épp egy olyan eseményt lebonyolító állam ellen tiltakoznak, amelynek épp a rendezvényére igyekeznek, az akciósorozat célja azonban sokkal inkább a figyelemfelhívás, semmint, ahogyan azt később láthatjuk, egy esetleges bojkott.
A demonstrációk sorát egy héttel ezelőtt, március 24-én a norvég válogatott kezdte, amikor is az északi ország csapata Gibraltáron indította a maga selejtező sorozatát. Erling Haalandék a bemelegítést egységes fehér felsőben végezték, amelyen a „Human rights – on and off the pitch”, azaz „Emberi jogok – a pályán, és azon kívül egyaránt” felirat díszelgett. A sima, 3-0-s győzelmet arató norvégok szövetségi kapitánya, Stale Solbakken a mérkőzést követően elmondta, az akció célja a FIFA illetékesei figyelmének felhívása volt arra, hogy legyenek keményebbek a katari hatóságokkal, és kényszerítsék ki a szigorúbb szabályozásokat. A találkozótól sérülés miatt távolmaradó Martin Ödegaard pedig arról beszélt, úgy érzi, rengeteg játékos osztja a véleményüket, és hajlik arra, hogy maga is tegyen valamit a dolgok pozitív irányba való fejlődéséért. Hogy az Arsenal középpályásának mennyire igaza volt, azt a következő napok mutatták meg csak igazán.
https://i.eurosport.com/2021/03/29/3019961.jpg
A norvég meccs másnapján ugyanis a Németország-Izland mérkőzés előtt a házigazda válogatott tagjai jelentek meg egységesen fekete felsőben a bemelegítésre. Valamennyi játékos pólóján egy hatalmas, fehér színnel festett betű virított, melyeket a csapatkép során összeolvasva a „Human Rights” felirat jött ki. Az üzenet itt is egyértelmű, a dolog spontaneitását, és nagy valószínűséggel norvég koppintását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a hírek szerint a betűket maguk a játékosok pingálták rá a pólójukra. A következő titakozó akcióra szombatig kellett várni, amikor is a holland válogatott tagjai választották a pólós tiltakozás módszerét. Az oranje tagjai szintén fekete színű pólójukon viselt „Football supports change”, azaz „A futball a változást támogatja” felirattal álltak ki egyrészt a Katarban dolgozó külföldi munkások, másrészt pedig norvég, valamint német kollégáik mellett is. A norvégok aztán, ugyancsak március 27-én (szombaton) ismét a szerelésükkel üzentek, ezúttal más nemzeteket is hadba hívva. Cikkünk megjelenéséig más válogatottak nem csatlakoztak egyelőre a lassan mozgalommá váló akcióhoz, mivel azonban a német válogatott is szerda este lép ismét pályára, ez a helyzet akár pár órán belül változhat.
https://i.eurosport.com/2021/03/31/3020898.jpg
A selejtezősorozat kezdetén, valamint jóval korábban is, olyan hangok is felmerültek, amelyek a világbajnokság bojkottjára szólítottak fel. A drasztikus lépés azonban nemhogy megoldaná, sokkal inkább tovább eszkalálná a helyzetet, ráadásul, ahogyan Joshua Kimmich is fogalmazott, kicsit talán késő már a részvétel mellőzéséről beszélni.
„Nagyjából tíz évet késtünk a bojkott lehetőségének mérlegelésével. A világbajnokságot nem most ítélték oda Katarnak, hanem tíz éve. Akkor kellett volna ezen elgondolkodni. A futballban ugyanakkor lehetőséged van arra, hogy bizonyos dolgokra rávilágíts és felhívd rájuk a figyelmet. Mi is ezt tettük ezzel a spontán akcióval.”
Az akció kényes jellegét jól mutatja az a tény, hogy a FIFA annak ellenére is mélyen hallgat, hogy kódexe világosan tiltja a labdarúgóknak, hogy FIFA rendezvények égisze alatt a futballon kívüli eszmék vagy jelenségek mellett vagy épp ellene kampányoljanak. Minden bizonnyal a nemzetközi szervezet is érzi a helyzet súlyát, állásfoglalásával pedig talán kivár addig, amíg valami nagyjából megnyugtató tartalmú üzenet érkezik Katarból. Addig pedig jobb híján a mérkőzések mellett azt is figyelhetjük, hogy melyik csapat épp milyen jelszóval a szerelésén fut ki aktuális selejtezője előtt a pályára.
externalForrás http://Qatar World Cup: Germany, Norway and Netherlands players voice human rights concerns | Football News | Sky SportsNone
Tokyo 2020
Tokió 2020 - Australia - Spain - Labdarúgás – Olimpiai főhírek
TEGNAP 12:52
Tokyo 2020
Tokió 2020 - Brazil - Ivory Coast - Labdarúgás – Olimpiai főhírek
TEGNAP 11:05