A fő ügyfelek jövője mellett saját nemzetközi megítéléséről, valamint általános, a nemzetközi futballban érzékelhető trendekről is szót ejtett a BBC-nek adott minapi interjújában Mino Raiola. Az ismert játékosügynök különösebben nem szimpatizál a FIFA általánosító törekvéseivel, saját munkájában pedig kizárólag egy nézőpont lehet számára érdekes.


A futballvilág állandóan mozgásban lévő körforgásában ma már teljesen természetes jelenség, ha egy-egy játékos érdekeit egy menedzser képviseli a klubok előtt. A játékosügynökök azok a sokszor láthatatlan személyek, akik a futballisták szerződését intézik klubjaik képviselőivel, tárgyalnak a kérőkkel, szerepük tehát összekötő jelleggel bír a játékos és a futballklub között. Mino Raiola nem kifejezetten tartozik a láthatatlan menedzserek közé, habitusa és főleg kifinomult ügyfélköre azonban bőséges indokkal szolgál arra vonatkozóan, miért van maga a játékosügynök is majdnem akkora rivaldafényben, mint az általa képviselt játékosok. A többek között Cristiano Ronaldo pályafutását egyengető Jorge Mendes mellett a francia-olasz Raiolát szokás a futballvilág másik sztárügynökeként kezelni, hangzatos megszólalásaival pedig erre gyakran rá is szolgál. Mino Raiola pártfogoltjai közé tartozik többek között Zlatan Ibrahimovic, Paul Pogba, Erling Haaland vagy éppen Giangluigi Donnarumma is.

A COVID krízis hatása az átigazolási díjakra


Tokyo 2020
Tokió 2020 - Germany - Saudi Arabia - Labdarúgás – Olimpiai főhírek
EGY NAPJA
Ismert, hogy a koronavírus gazdasági hatása bőséggel jelen van a nemzetközi sportéletben, ezen belül a labdarúgásban is. A bajnokságok szüneteltetése, majd a zárt kapus újraindítások következtében komoly eurómillióktól eleső klubok elkezdtek a saját bérkeretükön spórolni, ami végsősoron az átigazolási piacon tanúsítható mozgásteret is befolyásolta. Mino Raiola szerint azonban mindez nem szabad, hogy hatást gyakoroljon a nagy tehetségek árára, főleg Erling Haalandra gondolva természetesen. A Dortmund norvég csodacsatárának lehetséges nyári átigazolása a következő transzferidőszak slágere lehet, amelyik klub pedig meg akarja őt venni, ott komoly eurótízmilliós tételeket kell felszabadítani a tulajdonosnak.
„Egy kiemelkedő tehetség átigazolására mindig lesz keret.”

043_dpa-pa_201028-99-122740_dpai.jpg

Fotó: Eurosport

Raiola szerint Haaland átigazolását nagyjából tíz klub engedheti meg magának Európában, ami picit tágabb kör, mint például a Lionel Messi kapcsán emlegetett 2-3 csapat. A játékosügynök szerint ha felsejlik egy ilyen transzfer lehetősége, vírushelyzet ide, gazdasgi nehézségek oda, nincs az az épeszű sportigazgató, aki erre nemet mondana. Azt csak halkan tesszük hozzá, hogy a menedzser saját maga is érintett a minél magasabb ár kialkudásában, hiszen annak fügvényében kapja meg a maga keresetét.

„A játékosügynökök csak a pénzre mennek.”


A mai napig tisztázatlan, és minden bizonnyal egy következő Football Leaks botrányig az is marad, hogy az ügyeskedő Raiola mekkora összeget kaszált Paul Pogba a Juventus-ból a Manchester Unitedbe való visszaigazolása idején. Ennek a történetnek kapcsán főleg, de általánosságban is megállja a helyét, hogy a közvélemény, és gyakran maguk a klubok is, gyakran láttatják a menedzsereket pénzéhes parazitaként, semmint valódi érdekképviseletet ellátó szolgáltató személyzetként. Az olasz menedzser-sztár az interjúban maga is elismerte, hogy természetesen teljesen nem hagyják hidegen ezek a vélemények, de végsősoron számára csakis egyetlen csatorna felől érkező visszajelzés az, ami igazán érdekli. Ez pedig nem más, mint hogy mit gondolnak róla az általa képviselt játékosok?
„A játékosaim bármelyik pillanatban elmehetnek tőlem, nem köti hozzám őket szerződés vagy egyéb dokumentum. Mégis itt vannak velem, és láthatóan elégedettek a közös munkával. Más vélemény őszintén szólva nem is érdekel.”
FIFA vs. menedzserek
Régóta szúrja a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szemét a játékosügynökök ténykedése, akik a futball csúcsszervezete szerint túl sok pénzt tesznek zsebre egy-egy transzfer után. Zárójelben megjegyzendő, hogy a jelenség, amikor az a szervezet, amelynek vezetőjét pár éve bilincsben vitték el egy találkozóról, próbál őrködni a tisztességes pénzszerzés fölött, minimum ironikus, sokkal inkább azonban tragikus.
A FIFA ezért 2021-ben bekeményít, nyilvánossá teszi az egyes átigazolások után kifizetett ügynöki díjakat, egyúttal maximalizálja is az összegeket. Új engedélyszerzési eljárást is bevezet, emellett pedig összességében számos területen tesz keresztbe a menedzsereknek. A játékosügynököket tömörítő The Football Forum elnevezésű szervezet, amelynek vezetője, hogyhogy nem, épp Mino Raiola, már bejelentette, hogy nem hajlandó elfogadni a diktátumként felfogott kondíciókat.
„Szerintem a végén egy bíróságon fogunk kikötni. Nincs bajom az átláthatósággal, napi szinten ellenőrzik a gazdasági és a jogi ügyeinket. Amivel viszont bajom van az az, hogy olyanok próbálnak meg nevetséges szabályokat hozni, akiknek lövésük sincs arról hogyan is működik egy átigazolás.”
– morogta dühösen Raiola a bevezetésre kész FIFA-szabályokkal kapcsolatban.
Az évek óta az átigazolási időszakok során a legtöbb pénzt költő Premier League kimutatása szerint a mögöttünk hagyott idényben a liga csapatai összesen 263 millió fontot fizettek ki ügynöki díjak formájában.

A közelmúlt egyik nagy angol átigazolásának főszereplője, Timo Werner

Fotó: Getty Images

Fizetési sapka helyett kiesés nélküli bajnokságok


Az amerikai major ligákban teljesen bevett szokás, hogy az egyes franchise-ok fizetési sapkában rögzítik a játékosok felé kifizethető bértömeget, azt is lekötve, hogy egy-egy kiemelt alkalmazott maximum mennyit vihet haza évente. A gyakorlat átültetésére az európai futballba már több kísérlet is született, legutóbb az angol első osztály alatti profi osztályokat tömörítő szervezet, az English Football League (EFL) szerette volna bevezetni az angol harmad- és negyedosztályban. A kezdeményezést végül elkaszálták, Mino Raiola legnagyobb örömére.
„A cégek vezetőinek vagy mondjuk a színészeknek sem szabják meg, hogy mennyi a legmagasabb összeg, amit megkereshetnek. Miért tennénk ezt mégis a futball tehetségeivel?” – tette fel a költői kérdést a menedzser.

000_1TW8HI.jpg

Fotó: Eurosport

Mino Raiola szerint a világfutballban vannak problémák, ezek azonban már a COVID-helyzet előtt is jelen voltak, a megoldásukkal tehát csínján kellene bánni, a hirtelen döntések ugyanis ebben a kérdéskörben konkrétan nem kifizetődőek. S ha már a COVID-krízis kapcsán tetten érhető gazdasági problémák szóba kerültek, megszólalása végén Raiola felvetett egy elgondolkodtató ötletet:
„Néhány országban biztos, hogy megadnám a lehetőséget a kluboknak, hogy pár évig ne essenek ki csapatok az élvonalból, hogy így gazdaságilag kicsit közelítsenek az egyensúly felé.”
Az elsőre meghökkentőnek ható ötlet azért is hordoz magában némi rációt, mivel Anglia kivételével, az európai bajnokságokban (beleértve a topligákat is) komolyan megtépázza egy-egy klub kasszáját, ha kiesik az élvonalból. A Premier League-től való búcsú azért kívánkozik más polcra, mivel ott a liga fizet egy komolyabb összeget a búcsúzó csapatoknak, hogy kompenzálni tudja az osztálykülönbség pénzügyi vetületeit. Más kérdés, hogy a Raiola- féle felvetés mennyire tenne jót adott esetben az egészséges versenyszellemnek és az esélyegyenlőségnek, amely értékek így bőven sérülnek. Az egyre-másra felröppenő regionális ligák, valamint az általunk is több oldalról körbejárt Európai Szuperliga ugyanakkor épp a változatlan összetétel irányába tett lépések első megnyilvánulásaiként értelmezhetők. 
via BBC
Tokyo 2020
Tokió 2020 - Australia - Spain - Labdarúgás – Olimpiai főhírek
TEGNAP 12:52
Tokyo 2020
Tokió 2020 - Brazil - Ivory Coast - Labdarúgás – Olimpiai főhírek
TEGNAP 11:05