Minden jó, ha a vége jó!

Akár ez is lehetne Hanga Ádám utóbbi heteinek mottója. hisz csapatával, a Barcelonával nehéz helyzetből fordítottak az Euroliga negyeddöntőjében. Végül 3-2-es összesítéssel búcsúztatták a szentpétervári Zenitet, így bejutottak a május végi Final Fourba, ahol az olasz Milano lesz az elődöntős ellenfelük.
Ennek apropóján a szezon hátralévő részéről, a szurkolók hiányáról, a Real Madridról, a legendás Pau Gasolról, no meg a válogatottról kérdeztük a 32 éves magyar klasszist, aki a katalán fővárosból állt a rendelkezésünkre.
Kosárlabda
Hiába Durant újabb rekordja, kiesett a Brooklyn
20/06/2021 10:12
Ha egy szót hallasz: Zenit, mi jut eszedbe?
- Hullámvasút volt a párharc, mind érzelmileg, mind fizikálisan. Az első mérkőzésen rögtön kikaptunk, így elvették a pályaelőnyünket, utána óriási nyomás nehezedett ránk. Ez érződött rajtunk az egész párharcon, játékostól edzőig - kicsit idegesebben játszottunk a kelleténél, nyilván azért is, mert előzetesen mi voltunk a párharc esélyesei, és hamar fordulni látszott a kocka. Az első meccs után azt éreztem, hogy rendre az ő akaratuk érvényesül, de az ötödik mérkőzésen, ahol lényegében úgy játszottunk, ahogy az előző négy találkozón kellett volna, végre azt az arcát mutatta a csapat, aminek köszönhetően magabiztosan jutottunk be a Final Fourba. Nehéz menet volt, de természetesen nagyon örülök, és ezek után talán már senki nem fog arra emlékezni, hogy hány meccsen vagy milyen körülmények között jutottunk tovább.
Május 28. és 30. között a kölni Lanxess Arenában rendezik a szezon csúcspontját. Mit vársz a Milano elleni mérkőzéstől, ahol a Barca lesz az esélyes, és mit vársz összességében a Final Fourtól?
- Mindenki azt mondja és mindenki azt fogja mondani, hogy mi vagyunk a Milano ellen a favoritok, már csak azért is, mert idén már kétszer legyőztük őket. Ez alapján nyilván lehet jósolni, de ahogy látszik, az idei Euroliga-szezon az egyik, ha nem a legkiegyensúlyozottabb a liga történetében, hisz olyan még soha nem fordult elő, hogy három negyeddöntős párharc is csak öt meccsen dőlt el. Egy Final Fourra még inkább igaz a kiszámíthatatlanság, tényleg minden nüanszokon fog múlni. A három hét, ami még addig van, hasznunkra kell váljon, tovább kell építenünk az egyre jobb csapatkohéziót, hogy aztán Kölnben mentálisan és fizikálisan is százszázalékosak legyünk. A csapat hét évet várt arra, hogy ismét Final Fourba jusson, én ötöt. Ez a negyedik évem Barcelonában, azért igazoltam anno ide, hogy ilyen dolgokat élhessek át, így érthetően nagyon izgatottan várom május végét és megpróbálom élvezni a pillanatot, amennyire csak lehet.
A koronavírus-járvány egyébként is nehéz éven vagytok túl. Hogyan éltétek meg a szurkolók hiányát? Milyen most a helyzet Barcelonában és Spanyolországban?
- Nagyon remélem, hogy lassacskán nyílik a világ! Az biztos, hogy a Final Four is „nézőmentes” lesz, de nekünk, játékosoknak sajnos hozzá kellett szoknunk, hogy szurkolók nélkül lépünk pályára. Bő egy éve ez van, bár Szentpéterváron telt ház, 6500 néző fogadott minket, ami még úgy is élményt jelentett, hogy a hazai csapatot buzdította a közönség. Akkor éreztük igazán a drukkerek hiányát, amikor bejutottunk a Final Fourba: nem élhettük át együtt a sikert, nem örülhettünk együtt. Ez ilyenkor elég szomorú és lehangoló tud lenni. Persze mind a mai napig a legfontosabb, hogy egészség legyen! Úgy látom, Magyarországon az a bizonyos kapu már eléggé nyílni látszik és a remények szerint lassan át is lépünk rajta, míg itt, Spanyolországban a helyzet nem jó, továbbra sem lehetnek nézők a bajnokságban. Bízom abban, hogy a következő szezonban, még ha nem is százszázalékos kapacitással, de valamilyen szinten megtelhet a lelátó. Teljesen más az érzés, ha telt ház előtt játszunk, mint amikor edzőmeccshez hasonló érzéssel futunk ki a parkettre az üres csarnokokban.
A Final Four mellett a spanyol bajnokságban is harcban vagytok a győzelemért, a szokásos módon minden bizonnyal a Real Madriddal vívjátok majd a döntőt. Hogy látod az ősi riválist?
Azon túl, hogy majd’ mindig ellenük kell játszani és rajtuk keresztül vezet a sikerhez az út, óriási tisztelettel nézek rájuk, az egész csapatra, az egész szervezetre. Az Efes elleni negyeddöntőben ki tudták harcolni az öt mérkőzést és kiegyenlítették a párharcot, egylabdás meccsen múlt, hogy nem ők jutottak tovább. Úgy tudtak partiban lenni, hogy két kezdőjátékosuk, egyben talán legfontosabb játékosuk az NBA-be igazolt szezon közben (Facundo Campazzo a Denverhez, Gabriel Deck az Oklahomához szerződött – a szerk.), emellett többen sérüléssel is bajlódtak és bajlódnak. Tiszteletre méltó teljesítmény, nem véletlen alkotja a csapatukat ennyi bajnok és nem véletlenül nyertek meg ennyi bajnokságot, a szívük mindig a helyén van. Ugyanakkor mi is készen állunk, azt pedig már többször is megmutattuk, hogy meg tudjuk őket verni. A bajnoki rájátszásban minden egyes forduló két győzelemig megy, ebből a szempontból kisebb a lehetőség a hibázásra, a döntőben pedig alapszakaszgyőztesként nekik lesz pályaelőnyük. Már ha eljutunk odáig - ez még messze van, mondani szokás, hogy ezen a hídon majd átkelünk, ha odaérünk, előtte még lesznek fontos meccseink és nem mellékesen lesz egy Final Four is.
Ahol óriási segítséget jelenthet a február óta a Barcánál játszó Pau Gasol jelenléte. A kosárlabda szerelmeseinek nem kell őt bemutatni, nagyon sokan szeretik őt, de számodra mit ad egy ekkora klasszis jelenléte?
- Megpróbálom minden egyes pillanatát élvezni, hogy egy ilyen legendával tudok edzeni, játszani. Mindig ott van mellettem, próbálok mindent el- és megtanulni tőle. Az, ahogy most, a Zenit elleni párharcban játszott 40 évesen, azzal a tudattal, hogy mindent megnyert már ebben a sportágban, amit csak lehet, példaértékű és lenyűgöző. Ő a legéhesebb a sikerre, minden helyzetben pozitív, mindenkit tüzel és hajt, ezúttal is „felrobbant” a pályán, nem egyszer láthattuk vicsorogva egy-egy pont vagy blokk után. Ezt a fanatizmust nemcsak a fiataloknak, hanem nekünk, rutinosabbaknak is meg kell ragadnunk, az egész csapatra pozitív hatással van a személyisége. Lassan kezdem megérteni, hogy milyen ő: nyilván a tehetség egy része a dolgoknak, de nagyon sok 212 centi magas ember van még rajta kívül, aki nem nyert meg ennyi mindent. Látom azt, hogy mik azok az áldozatok, amiket meg kell hozni és mi az a felfogás, amivel hozzá kell állni egy olyan meccshez, mint amilyen például a szentpéterváriak elleni ötödik, sorsdöntő ütközet volt.
Elengedhetetlen, hogy párhuzamot állítsunk a Final Four és a 2022-es Európa-bajnokság között, hisz Köln és a Lanxess Arena ad otthont a magyar válogatott jövő évi csoportmeccseinek is. Mondhatjuk, hogy „főpróbát” tartasz idén?
Nagyon remélem, hogy Köln az elkövetkezendő két évben jó kis helyet foglal el a szívemben! Örülök annak, hogy ilyen csoportba kerültünk (a címvédő szlovénok, a franciák, a németek, a litvánok és a bosnyákok lesznek az ellenfelek – a szerk.), hisz azzal tudjuk a kosárlabda hírnevét vinni Magyarországon, hogy ilyen erősségű csapatok, NBA-ben és Euroligában szereplő játékosok ellen meccselhetünk. Pozitív dologként élem meg a csoportsorsolást, a célunk természetesen a továbbjutás. Biztos vagyok benne, hogy mindent ki fog adni magából a válogatott, mint ahogy mindig is tette, mindig is tettük. 2022 még messze van, de bízom abban, hogy ott tudok lenni az Eb-n és tudásom legjavával segíthetem majd a csapatot.
NBA
Történelmi meccsek, töménytelen mennyiségben
19/06/2021 13:21
Liga Endesa
Hanga Ádám bajnok lett a Barcelonával
16/06/2021 10:12