Az Európa-bajnoki bronzérmes magyar válogatott a világbajnokságon bizonyíthatja, hogy tényleg a világ legjobb csapatai közé tartozik

A két évvel ezelőtti világbajnokság Horvátország elleni fordítása volt az azóta elért sikerek kiindulópontja a magyar női kézilabda-válogatott számára. Az idei világbajnokság legnagyobb kérdése az, hogy kitart-e az ott megszerzett lendület még egy torna erejéig, és hogy ezzel a lendülettel tud-e ráfordulni a csapat arra a két évre, amely során hazai vb-n és egy újabb olimpián szerepelhet.

Szökőévente egyszer látsz ilyen gólt kézilabdában - videó

Videó forrása: Eurosport

Szerdán megkezdődik a 2025-ös női kézilabda-világbajnokság, amelynek Hollandia és Németország ad otthont. Egész furcsa érzés leírni ezt a mondatot, hiszen a tavalyi Európa-bajnokság emlékei még élénken élhetnek az emlékünkben. Abból a szempontból, hogy az Eb-bronzérmes válogatott most először mutathatja meg magát nagy tornán azóta, hogy az utóbbi 10 év legnagyobb sikerét érte el, érdekesnek ígérkezik a világbajnokság, ugyanakkor ennek a vb-nek a tétje talán egy fokkal kisebb, mint amikhez a csapat hozzászokhatott az utóbbi években.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az olimpiai ciklus első világbajnoksága nem kvalifikációs torna, az eredmények csak és kizárólag erre az egy tornára szólnak, már csak azért is, mert a következő vb-t Magyarországon rendezik, így az arra való kijutással se kell bajlódni. Ennek ellenére Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány úgy döntött, hogy nem kísérletezik, hanem folytatja a csapatépítést a hazai vb-re és a Los Angeles-i olimpiára.
Ebből a szempontból az jelenthet pozitívumot, ha a magyar válogatott stabilizálja a helyét azon csapatok között, amelyek minden tornán be tudnak kerülni a legjobb nyolcba, és reális eséllyel pályáznak egy éremre. Az elmúlt szűk két év után ez már szinte kötelező elvárásnak is tűnhet, de azért ne felejtsük el: két éve a horvátok elleni középdöntős meccsen negyed órával a vége előtt ez a státusz nagyon távolinak tűnt.

Nincs sok változás a magyar keretben

Ahogy a bevezetőben is írtuk, nem mondható kísérletinek a magyar vb-keret, sokkal inkább annak az építkezésnek a folytatása látható, ami a tokiói olimpia után indult el. A tavalyi Eb-kerethez képest 11-en maradtak, a hiányzók pedig általában inkább sérülések (Faluvégi Dorottya, Juhász Gréta), gyermekáldás (Böde-Bíró Blanka, Győri-Lukács Viktória) és a kapitánnyal való furcsa kommunikációs problémák (Szöllősi-Schatzl Nadine) miatt nincsenek a keretben, mint amiatt, hogy Golovin másban látja a megoldást egyes posztokra.
A kapuban a tavalyi Eb-n remeklő Szemerey Zsófi mellett a Ferencvárosban kiváló őszt produkáló Janurik Kinga és a fiatal esztergomi Bukovszky Anna került a keretbe, várhatóan előbbi kettő fog lehetőséget kapni a fontosabb meccseken.
A legnagyobb változások a széleken történtek, a mostani négy szélsőből csak Márton Gréta játszott a tavalyi Eb-n, mellette a Győrben csodásan játszó Fodor Csenge lett volna a másik balszélső, ám ő megsérült, így újabb világversenyt hagy ki, Hársfalvi Júlia pótolja majd. A jobbszélen Győri-Lukács és Faluvégi sincs a tavalyi csapatból, Kovács Anett pedig pár nappal a vb előtt dőlt ki egy izomsérüléssel, így Grosch Vivien mellett a mosonmagyaróvári Falusi-Udvardi Laura utazott Hollandiába, itt Töpfner Alexandra nevét hiányolhatjuk.
A belső posztokon sokkal stabilabb a csapat, az elmúlt három évben gyakorlatilag sztenderddé vált a kezdő belső hármasa a csapatnak Kuczora Csengével, Vámos Petrával és Klujber Katrinnal. Mellettük a tavalyi Eb-n Simon Petra kapta a legtöbb lehetőséget, és ez várhatóan most is így lesz, de a kapitány dolgát könnyíti, hogy Albek Anna ezúttal egészséges, és a Metzben egész jó őszi időszak áll mögötte, valamint hogy a Faragó Lea - Csíkos Luca páros egyre jobban beérik a felnőtt mezőnybe.
Beállóban Tóvizi Petra és Bordás Réka maradtak, Szmolek Apollónia az első felnőtt világversenyére készülhet, kérdés, hogy mekkora szerep jut majd neki. A beállók mellett a védekezésünk alapembere Papp Nikoletta lesz ezúttal is, aki adott esetben jobbátlövőként támadásban is nyugodtan bevethető.
A csapat számára hivatalosan az első hat hely valamelyikének megszerzését tűzte ki célul a szövetség, ami reálisan elérhetőnek tűnik - bár a negyeddöntőben kieső csapatok rangsorolása különböző ellenfelek ellen megszerzett pontokon alapul majd, úgyhogy itt elég nehéz lesz konkrétan igazságot tenni abban, hogy a hatodik helyezett lesz-e a hatodik legjobb csapata a tornának.

Könnyű csoport, nehéz ág

Ez már a harmadik olyan világbajnokság lesz, amelyet 32 csapat részvételével játszanak, a korábbiak esetében is többször megírtuk, hogy óriási különbségek lehetnek a különböző csapatok között. A mieink a 's-Hertogenbosch-i B-csoportba kerültek, ellenfeleink sorrendben Szenegál, Irán és Svájc lesznek.
A szenegáli csapat két és hat éve is 18. lett, a nagy különbség az, hogy 2019-ben még 24 csapatból, csoportja ötödik helyén zárva, legutóbb viszont a csoportkörben Kínát legyőzve és Horvátországgal döntetlent játszva végzett a középmezőnyben. Érdekesség, hogy mindkét tornán összefutott a szenegáli csapattal a magyar válogatott és mindkétszer 30-20-ra győzött.
Irán egyértelműen a 2021-es létszámbővítés nyertese, hiszen korábban egyszer sem szerepelt világbajnokságon, azóta viszont mindhárom alkalommal kvalifikált, az előző két vb-jén pedig 31. lett, az erősebb csapatoktól általában 20-30 gólos vereségeket szenvedve.
Nem kérdés, hogy Svájc a legerősebb csoportellenfele a mieinknek, annak ellenére is, hogy a csapat vb-újonc. A 2022-es Európa-bajnokság csoportkörében találkoztunk a svájciakkal, és a 33-28-as győzelem ellenére arról a mérkőzésről a "kínszenvedés" szó jutott először az eszembe, különösen a beálló, Tabea Schmid körüli védekezés kapcsán. Schmid azóta Európa egyik legjobb csapatában, az Esbjergben kézilabdázik, szóval nem a magyar hármas védők küzdöttek csak meg vele az elmúlt években.
Amennyire reális elvárás a csoportelsőség megszerzése az első körben, annyira nehéznek tűnik a mieink sorsolása a másodikban. Eleve már abban sem lehetünk biztosak, hogy melyik három csapat jut tovább az A-csoportból, ahol Dánia kiemelkedőnek tűnik, de Románia, Japán és Horvátország mérkőzéseit nehéz előre megjósolni.
A japánokkal legutóbb a debreceni olimpiai selejtezőtornán játszottunk, és akkor szerencsére simán legyőztük őket, mint ahogy decemberben ugyanott a románok elleni mérkőzés sem okozott gondot (37-29). A dánok viszont egy éve ezüstérmesek lettek, tele vannak klasszisokkal, és a mezőny egyik legjobb fiatal kapusa, a nyártól a Ferencvárosba igazoló Anna Kristensen is őket erősíti.
A fent felsorolt ellenfelek közül egy előzheti meg a magyar válogatottat a középdöntőben ahhoz, hogy a negyeddöntőbe jussanak Klujberék, ott pedig várhatóan Hollandia vagy Franciaország lehet az ellenfél - egyik csapat ellen sem lennénk esélyesek.

Norvégia a nagy esélyes - mint mindig

Ha az erőviszonyokat nézzük, ezúttal is a norvég válogatottal kell kezdeni a felsorolást, a csapat tele van szupersztárokkal, és sokszor lehetett az az érzésünk az elmúlt években, hogy a norvégok amúgy is elég erősek, ráadásul náluk még egy Henny Reistad is van, aki támadásban egyértelműen a világ legjobb játékosa évek óta.
Norvégia utoljára két éve a világbajnokságról távozott aranyérem nélkül (akkor a döntőben a franciáktól kaptak ki), és most is meglepetés lenne, ha nem jutnának el legalább egy éremig. A franciáknál már egy kicsit más a helyzet, Laura Glauser és Estelle Nze Minko hiányát megérezheti a címvédő, amelynek keretében olyan új nevek tűnnek fel, akikkel eddig ezen a szinten nem találkoztunk - köztük Szabó Melinda lánya, az Esztergomban játszó Emma Jacques is megmutathatja magát.
picture

Remek második félidő után Norvégia nyerte a házigazda elleni döntőt női kézilabdában

Videó forrása: Eurosport

A tavalyi Eb-ezüstérmes Dániáról már írtunk feljebb, ők ezúttal is éremért utaztak az aktuális világversenyre, és akkor itt húzhatunk is egy vonalat, hiszen a sorban következő csapatoknál az éremszerzés már egy kisebb bravúrként lenne kezelve. A második vonalba tartoznak a svédek, a hollandok és a magyarok, a holland csapat házigazdaként nyilván szeretne eljutni az utolsó hétvége mérkőzéseiig - és ahogy a magyar válogatottnak sikerült ez hazai pályán tavaly, úgy nyugodtan összejöhet a hollandoknak is.
Az elmúlt években érmet szerző csapatok közül a spanyolok óriási fiatalításon mennek át, hasonló a helyzet a montenegróiaknál is, talán még a torna nagy részében hazai pályán játszó németeket érdemes megemlíteni, mint olyan csapatot, amely eljuthat a legjobb négyig.

Szerdán jönnek az első meccsek

A vb csoportköre már szerda este elkezdődik, a magyar válogatott csütörtökön játssza első meccsét, a csoportkörben mindhárom játéknapon 20:30-as kezdettel. A legtöbb erős csapat számára bemelegítésnek tekinthető a csoportkör, sokkal inkább az lesz az első néhány nap tétje, hogy látunk-e igazán nagy meglepetést.
Ha nem, akkor ezúttal is a középdöntővel, december 2-től jönnek a vb igazi izgalmai, a kieséses szakasz pedig december 9-én kezdődik a negyeddöntőkkel. Az előző évek közös rendezéseihez hasonlóan a negyeddöntőkig lesz németországi és hollandiai ág, az elődöntőket és az érmekért zajló mérkőzéseket már mind Rotterdamban rendezik.

Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés