Szerdától két és fél héten át Egyiptomra figyel a nemzetközi kézilabdaélet: a sportág történetében első alkalommal 32 csapatos világbajnokságot rendeznek. A létszámbővítés célja az volt, hogy új piacokat tudjon meghódítani a sportág, ám az ebből a szempontból legfontosabb csapat, az Egyesült Államok a torna kezdete előtti napon lemondta a részvételt a rengeteg fertőzött játékos miatt.


Amikor 2000-ben Hassan Moustafa, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség elnöke lett, az volt az általános vélekedés, hogy az Európán kívül alig-alig játszott sportág elindul a nemzetköziesedés felé, és olyan régiók kerülnek be a körforgásba, amelyek korábban nem tudtak tényezőkké válni. Ehhez képest az eltelt bő 20 évben nem igazán történtek változások: Ázsiában továbbra is a Távol-Keleten tűnnek fel időről időre jó válogatottak, és a férfiaknál megmaradtak fontosnak az arab országok is. Moustafa azok után vette át az IHF vezetését, hogy hazája 1999-ben első afrikai országként rendezett világbajnokságot, az egyiptomi csapat pedig két évvel később a negyedik helyig jutott. Azóta volt némi átrendeződés az arab világon belüli erőviszonyokban (a hazai vb-re megerősített katari csapatról akkoriban sokat cikkeztünk), de az inkább volt köszönhető a katari és a bahreini rezsimek sportwashing kampányának, mint hosszú időn át tartó építkezésnek.
Az egyiptomi elnök régóta dédelgetett álma, hogy hazájába újra elvigye a világ legnagyobb kézilabdás eseményét, a 2021-es torna azonban nem csak ebből a szempontból lesz érdekes, hanem a globalizálódni próbáló kézilabda most először rendez 32 csapattal világbajnokságot. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy a 17 európai csapat mellett (amelyek nyilván nem lógnak majd ki lefelé a mezőnyből) világbajnoki résztvevő lesz az afrikai kontinenstorna 7. helyezettje, Ázsia és Dél-Amerika 4. legjobb csapata, és ott lett volna a tornán a legutóbb 20 éve szereplő Egyesült Államok is.
Tokyo 2020
Tokió 2020 - France - Netherlands - Kézilabda – Olimpiai főhírek
4 ÓRÁJA
Ha már az amerikaiak. Ők kvázi egy nekik létrehozott csatornán keresztül "jutottak ki" a vb-re, ráadásul a járvány miatt tulajdonképpen harmadik szabadkártyás csapatként tekinthetünk rájuk (Lengyelország és az "Orosz Szövetség csapata" a két hivatalos meghívott csapat). Az IHF nagy húzása az volt, hogy a legnagyobb tengerentúli sportcsatornával, az ESPN-nel sikerült megegyeznie, így először lesz jelentős mennyiségű kézilabda közvetítés országosan elérhető csatornán az Egyesült Államokban. Az ESPN eredetileg az amerikai válogatott minden mérkőzését közvetítette volna, a csapat azonban a torna kezdete előtti napon visszamondta a részvételét, ugyanis az amerikaiak dániai edzőtábora során bekerült a keretbe a koronavírus, és annyi fertőzött lett, hogy a válogatott nem tud kiállni a tornára. Ugyanez a helyzet állt elő Csehország esetében is, így az első két tartalékcsapat, Észak-Macedónia és Svájc csapata utazhat a tornára. Utóbbi csütörtökön fog megérkezni, és már aznap játszik Ausztria ellen abban a csoportban, amelyben négy európai csapat találkozik egymással.
Veszélybe került Brazília szereplése is a férfi kézilabda vb-n | Eurosport
Veszélybe került Brazília szereplése a szerdán kezdődő egyiptomi férfi kézilabda-világbajnokságon, miután hét koronavírusos esetet regisztráltak a válogatott portugáliai edzőtáborában. Kedden a járvány miatt visszalépett Csehország és az Egyesült Államok. A braziloknál két játékos - Thiagus Petrus, a Barcelona és a kapus Leonardo Terçariol, a Benidorm kézilabdázója - és öt stábtag fertőződött meg, mindannyiuknak enyhe tüneteik vannak.
A kiemelési rendszer furcsasága egyébként egy sor hajmeresztő csoportot létrehozott. Nekünk még nagyjából szerencsénk volt, hogy a sok hiányzóval - erről később - kiálló németek mellett két gyenge csapat jutott (Uruguay és a Zöld-foki szigetek), de az águnk másik csoportjában Tunézia, Brazília és Lengyelország küzd majd két továbbjutó helyért az Eb-címvédő spanyolok mögött. Egy ággal arrébra csak két európai csapat jutott (Horvátország és Dánia), míg az EF-ágra a svájciak beugrásával hat, a GH-ágra pedig öt (utóbbin ráadásul ott van a nagy reményekkel induló házigazda is).
A lebonyolítás is eléggé szokatlan: 32-es tornákon általában 16 közé lehet jutni a csoportból és ott vagy középdöntőzés indul, vagy már maga a kieséses szakasz (a legutóbbi kézilabda vb-ken 24-ből kellett a 16-ba jutni, hogy jöjjenek a ki-ki meccsek). Ehhez képest - és talán a nemzetközibb továbbjutói névsor érdekében - itt a négy csapatos csoportokból három fog továbbmenni a 24 csapatos középdöntő körbe, ahol újabb három mérkőzés után viszont már csak az első két helyezett jut a negyeddöntővel kezdődő kieséses szakaszba. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a csoportkörből nem csoportelsőként továbbjutó csapatok esetében akkor van esély a 8-ba kerülni, ha a középdöntőben minden mérkőzésükön győznek.
És talán itt érdemes megállni egy pillanatra, és megnézni, hogy mit várunk a magyar válogatottól. Egy éve, az Európa-bajnokság előtt lényegében úgy számolt még a játékosok egy része is, hogy három zakó, és jövünk haza. Ehhez képest az utóbbi évek egyik legpozitívabb tornája lett az Eb, a csoportkörben sikerült mindhárom meccs végjátékát a magunk irányába fordítani (még ha a vb-címvédő dánok ellen ez "csak" egy döntetlent is ért), aztán a középdöntőben Szlovénia legyőzése után már az olimpiai selejtezőtorna kiharcolása is meglebbent a szemünk előtt. Az utolsó két mérkőzésre azonban elfáradt a nagyrészt fiatal, kevésbé tapasztalt játékosból álló csapat, de így is a 9. helyen zárt. És mint később kiderült, ez a jó szereplés adott most egyáltalán lehetőséget arra, hogy a vb-n tovább építse a csapatot az edzői stáb, mivel a Covid-járvány miatt a kontinenstorna eredményei alapján adták ki a vb európai kvótáit.
A Gulyás István vezette edzői stáb, amelyben nagyon jól egészíti ki egymást Chema Rodríguez, Nagy László és a szövetségi kapitány, már egy éve is a részben hazai rendezésű, 2022-es Európa-bajnokságra akart ütőképes csapatot alkotni. Óriási öröm volt, hogy ez már 2020-ban is sikerült, most pedig a lebonyolítási rendszernek köszönhetően egyáltalán nem elszállt gondolat a legjobb nyolcba jutásról beszélni. Ehhez valószínűleg az kellene, hogy a csoportkörben verjük meg Németországot, amelynek egy sornyi játékosa mondta le a szereplést a járvány miatt. Ettől még a németek az esélyesek, de azért nem egy verhetetlen csapatot kellene legyőzni. A középdöntőben a spanyolok elleni meccset el is engedhetnénk, ha legyőzzük a másik két továbbjutót (Tunézia, Brazília, Lengyelország hármasból kettőt), akkor alighanem negyeddöntőt játszhatunk. Márpedig a férfi kézilabda válogatottnál az aktuális torna legjobb nyolc csapata közé jutás volt mindig is a sikeres szereplés vízválasztója.
"Nem titkolt célunk, hogy elcsípjük a csoport első helyét" - optimistán készül a válogatott a vb-re | Eurosport
A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) a negyeddöntőbe jutást várja el a férfiválogatottól a szerdán kezdődő egyiptomi világbajnokságon. Az MKSZ keddi online sajtótájékoztatóján Nagy László alelnök, a szakmai stáb tagja úgy fogalmazott, hogy a csapatnak is ez az elképzelése, vagyis az ambíciók összecsengenek az elnökség elvárásával. "Szeretnénk minél több ponttal a középdöntőbe jutni.
Ami a keretet illeti, az egy évvel ezelőtti csapatba visszatér több meghatározó játékos (Lékai, Bodó és Ancsin), két fontos hiányzó viszont lesz, és vannak újoncok is. Egyrészt nem játszhat a vírusfertőzése után Ligetvári Patrik, akinél szövődményeket mutattak ki a vizsgálatok, pedig a Veszprém játékosa fontos elem lehetett volna a védekezésben, és tavaly az Eb egyik pozitív meglepetése volt, hogy mennyit fejlődött a támadójátéka. A másik nagy nevű kimaradó Juhász Ádám, akit viszont a kapitányok nem hívtak be, helyette a Csurgóban nagyon jó formában játszó Hanusz Egon került a keretbe. Emellett van három abszolút újonc, három olyan játékos, aki ráadásul nem Magyarországon született: Sunajko Stefan korábban szerb utánpótlás-válogatott volt, az édesanyja magyar, ő a Tatabányából került a csapatba; a két balatonfüredi, Petar Topić és Pedro Rodríguez viszont tudtommal nem rendelkeznek magyar felmenőkkel, mindketten 4,5 éve játszanak a magyar bajnokságban.
Az, hogy a régóta nálunk légióskodó kézilabdázók egy jelentős részének van magyar útlevele, nem újdonság, hiszen azoknál a kluboknál, ahol számít a pénz, sokat lehet spórolni a játékosok honosításával. Ugyanakkor az utóbbi években csak egyszer-egyszer került be ilyen játékos a válogatott keretébe (Vasic, Vilovski). És míg Pedro és Sunajko is hiányposztra érkezett, Topić jelenléte jó eséllyel a 21 éves Rosta Miklós játékperceiből vehet el valamennyit. Az ilyen döntéseket persze mindig az eredmények igazolják (nézzük csak meg, mennyit tettek a honosított játékosok a jégkorong válogatott sikereiért), de nehéz látni azt, hogy mi az az eredmény, ami a mostani honosításokat igazolná. Ha ugyanis az a cél, hogy felzárkózzunk a kontinens elitjéhez, akkor nem hiszem, hogy a horvát vagy a spanyol válogatottban mellőzött játékosokkal fog ez sikerülni.
A válogatott gerince nem sokat változott Nagy László visszavonulása óta. A kapuban Mikler Roland révén rendelkezünk egy klasszissal, kérdés, hogy a Telekom Veszprémben fontos meccsen nem nagyon játszó Székely, vagy a Veszprémi KKFT csapatában remeklő Borbély kezdi Mikler cseréjeként a tornát. Lékai Máté szerepe megkerülhetetlen a támadások építésében, a szegedi Bodó és az Elverumban rendszeresen BL-meccseket játszó Máthé lehet a két kezdő átlövő azokban a félidőkben, amikor nem tudjuk a rövid oldalon cserélni a csak támadásban bevethető Baloghot. Máthé Dominik számára egyébként komoly kiugrási lehetőség a torna, hiszen a BL-ben jó formában játszik, és ha azt átmenti, akkor tényleg utódja lehet Nagy Lászlónak, akivel két éve még együtt szerepeltek a vb-n. Talán a jelenlegi legjobb magyar játékos Bánhidi Bence, aki megszenvedte a koronavírust, ám visszatérése óta világklasszis teljesítményt nyújt a Szegedben, és már nem csak támadásban. A széleken megbízható, de nem kiemelkedő játékosaink vannak, és ugyanez a helyzet a védekezésben is, nagyon sok múlik majd azon, hogy Sipos játéka megfelel-e a játékvezetők felfogásának.
Ami a második sort illeti, szinte csupa olyan játékos szállhat majd be a meccsekbe, akik tavaly az Eb-n remekeltek. Szita, Győri vagy Nagy Bence jelenléte azt jelenti, hogy Bodót és Lékait nem kell majd csapágyasra járatni. Érdekes lesz Hanusz szereplése - már ha kap játéklehetőséget -, hiszen egy magyar középcsapat irányítója azért ritkán mondható nemzetközi szinten is magasan jegyzett játékosnak, de Hanusz az ősszel jól játszott azon a két meccsen, amin a válogatottban szerepelt.
Ha kicsit kijjebb tekintünk a magyar válogatottól, a torna első számú esélyese a fogadóirodák szerint Dánia. Ugyan a dánoknál is vannak komoly hiányzók (Lauge és Mortensen térdsérülés, Henrik Toft koronavírus miatt), talán a címvédő tűnik a legkomplettebb csapatnak. A dánok mögött ott van Norvégia, Spanyolország és Franciaország, mint a második vonal képviselői. A norvégoknak ugyanúgy kinéz lassan egy tornagyőzelem, mint a hasonlóan a semmiből a világelitbe érkező holland női válogatottnak kinézett pár éve egy nagy siker, ami a 2019-es vb-n meg is jött. A spanyoloknál még mindig tolódik az aranygeneráció megmaradt tagjainak leváltása, Raúl Entrerríos, Canellas és Gedeon Guardiola is ott van a keretben, Aginagalde pedig csak sérülés miatt hiányzik. Ezzel szemben a francia csapat magja nagyon fiatal, olyan mindent megnyert veteránokkal kiegészülve, mint Guigou vagy Abalo.
Talán még egy szinttel lejjebb találjuk a horvát csapatot, azonban a dánok és a horvátok esetében az mindenképpen szerencsés, hogy szinte biztosnak tekinthető a 8 közé jutásuk a könnyű csoportjaik miatt, a kieséses szakaszig pedig valószínűleg csak egymással játszanak majd éles meccset. A fenti ötöstől eltekintve mindenki más esetleges győzelme bombameglepetés lenne. A németeknél 10 játékos hiányzik ilyen-olyan okok miatt (a kieli német válogatottak például lemondták a részvételt, miközben majdnem mindegyik klubbéli csapattársuk ott lesz a vb-n más csapatok színeiben), bár öt éve hasonló helyzetben lettek Európa-bajnokok. Sokan mondják titkos esélyesnek Egyiptomot, amely az utóbbi időben remekelt az utánpótlástornákon, azokból a csapatokból viszont még nem sokan kerültek be a felnőtt válogatottba. Azt persze láttuk hat éve, a katari vb-n, hogy milyen támogatást kaphat egy hazai csapat a játékvezetőktől, különösen, ha az a csapat amúgy az IHF elnökének csapata is egyben. Reméljük, ezúttal nem történik majd hasonló.
A rengeteg bizonytalanság, a koronavírus miatt az utolsó pillanatban beugró csapatok, a tornától saját döntés szerint távolmaradó játékosok miatt elég nehéz jósolni a torna végkimenetelét illetően. A szervezési oldalról viszont mindenképpen nagy figyelem övezi majd a világbajnokságot, hiszen ennyi sportoló ennyi különböző helyről kevés sportágban kerül egy mezőnybe. A szervezők azonban az utolsó pillanatokra halasztottak olyan döntéseket, amelyek alapján végül nézők nélkül rendezik meg a tornát, a sajtó munkatársai közül pedig csak a hivatalos IHF-es tartalomkészítők dolgozhatnak a helyszínen. (Elvileg van a szabályban egy kitétel, hogy a buborékban lévő sajtómunkások kivételt képeznek, de az jó kérdés, hogy ez pontosan kikre vonatkozik.)
Néhány órával a vb-rajt előtt leginkább csak abban bízhatunk, hogy a tornán végül részt vevő játékosok és csapatok fair körülmények között játszhatnak, és nem az dönti majd el a mérkőzéseket, hogy ki szerepel jobban a Covid-lutriban.
Tokyo 2020
Elek Gábor: "Sokat fejlődtünk, szép utazás volt, ezt kell most tovább vinni"
12 ÓRÁJA
Tokyo 2020
Kikapott a norvégoktól a negyeddöntőben a női kézilabda-válogatott
13 ÓRÁJA