Ha már az olimpia nem jött össze, nyereséges kézi-Eb-t rendeznénk 2022-ben

2014 után újra kézilabda Európa-bajnokságot rendezne Magyarország, de a négy évvel ezelőtti női torna után 2022-ben (esetleg 24-ben, mert mindkettőre pályázunk) már a férfiak versenyének lennénk a házigazdái. Ez sporttörténelmi mérföldkő lenne, hiszen Magyarország még soha nem rendezett felnőtt férfi kézilabdatornát. Ahogy 2014-ben, most is egy kvázi outsidernek számító társat választottunk: ezúttal Szlovákiával közösen pályázunk. Sőt, az előkészületi fázisban még hárman voltunk, de időközben a csehek visszaléptek - tudtuk meg a Magyar Kézilabda Szövetség nemzetközi ügyekért felelős főtitkárhelyettesétől, Horváth Gabriellától. “Így is erős pályázatot adtunk be, és szerintem a két országnak megvan mindene, amivel a sikeres rendezés szavatolható” - tette hozzá Horváth.

“A 2020-as Eb-t is három ország rendezi [Ausztria, Norvégia, Svédország], és különösen a férfi tornáknál a közeljövőben meglehetősen ritka lesz, hogy egy ország egyedül pályázzon a rendezésre” - tette hozzá az Európai Kézilabda Szövetség Végrehajtó Bizottságának tagjaként is dolgozó sportvezető.

A trend már a 2022-es tornára beadott pályázatokon is érzékelhető, hiszen rajtunk kívül Belgium, Franciaország és Spanyolország is együtt pályázik, és a hozzánk hasonlóan a 22-es mellett a 2024-es Eb-re is jelentkező dánok és svájciak is közösen képzelik el a rendezést. Szólóban csak a 2024-es tornára pályázó németek nyomulnak. Hasonló a helyzet egyébként a vébékkel is: a következőt a németek és a dánok, a 2023-ast a lengyelek és a svédek gründolják közösen, igaz, a kettő között Egyiptom egyedül rendez 2021-ben.

A magyar-szlovák pályázat két tényezőre hegyezi ki a kampányát: az egyik a tökéletes földrajzi elhelyezkedés (ebben benne van az olcsó utazás- és szálláslehetőség is), a másik pedig a sikeres közép-európai fesztiválok, illetve a korábban megrendezett események (vizes-vb, cselgáncs-vb, Kassa pedig 2016-ban Európa Sportfővárosa volt).

A pályázat a fentiek mellett hangsúlyozza a közösségi élmény fontosságát, és szerepel benne egy interaktív szurkolói ledfal - erre az ötletre szemmel láthatóan büszkék a szervezők - amin keresztül a más városokban levő szurkolók is tudnak kommunikálni egymással. Emellett többször is elhangzik érvként a “szuperolcsó” utazás és szállás, valamint az, hogy az egész torna kompakt, egymáshoz közel eső, és könnyen megközelíthető helyszínek szerepelnek a pályázatban.

“Fontos, hogy három nagy reptér is a torna rendelkezésére áll, ezek mindegyikéről nagyon könnyen elérhető az összes helyszín. A délszláv szurkolóknak, akik gyakran nagy számban kísérik el a csapatukat, nagyon közel vagyunk, a németeknek és a skandinávoknak, ahol szintén erős a sportturizmus, olcsó repülőjáratok állnak rendelkezésükre. Nagyon jó helyen vagyunk!” - hangsúlyozta Horváth, majd elárulta, a bécsi repteret is hozzávette a budapestihez és a pozsonyihoz.

Ezen kívül minden városban megfelelő számú hotel várja a csapatokat és az EHF delegációját - ez alól kivétel Veszprém, ahol jelezzük is, hogy 12 km-re is lehetnek a szállások az arénától (ez Balatonfüredet, esetleg Balatonalmádit feltételezi, mint lehetséges szállásadót).

A magyar pályázati anyagitt található.

A pályázatban a két fő helyszín, Pozsony és Budapest mellett Kassa, illetve Veszprém, Szeged és Debrecen szerepel. Ezek közül a pozsonyi, a kassai, a budapesti és a debreceni csarnok már készen van, a veszprémi átépítése, illetve a szegedi felépítése azonban még csak terv. Ez elsősorban azért fontos, mert az EHF nagyon komoly követelményeket támaszt a létesítményekkel kapcsolatban: a döntő helyszíne 18 ezres, a középdöntőkben minimum 12 ezres, a csoportkörben a házigazda meccsein 8, a többin 5-8 ezres csarnokok kellenek. Ezeknek a követelményeknek nem igazán felelünk meg még makettszinten sem.

- mondta Horváth, és ebben teljesen igaza van: összesen 12 ekkora csarnok van Európában, ezek közül öt olyan városban, ahol hírből sem nagyon ismerik a kézilabdát (London, Manchester, Athén, Torino, Baku). Az EHF rugalmasságát bizonyítja, hogy a legutóbbi Eb-döntőnek otthont adó zágrábi Arena Zagreb is 16 ezres, az előző Eb-helyszínen pedig csak 15 ezres volt a krakkói Tauron Arena.

Horváth a Szegeden esedékes, 8,143 fő befogadására alkalmas csarnok megépítését illetően elmondta, régóta tervben van egy új létesítmény a városban (a kevés megmaradt szocialista vezetésű város közül a legnagyobbnak évek óta kijárna egy méltó csarnok, de ott se focistadion, se fedett aréna nem épül, és a 2009-ben LEN-Kupa-győztes szegedi pólósok sem éppen irigylésre méltó körülmények között játszottak - a szerk.), de hozzátette, kormánygarancia áll a pályázat mögött.

“Nem is lehetne másképp, ez ugyanis alapkövetelmény már egy utánpótlás versenynél is, nem csak a felnőtteknél. Láttuk a szegedi csarnok terveit, és legjobb tudomásom szerint a létesítmény akkor is felépül, ha esetleg a pályázatunk nem jár sikerrel, hiszen a MOL-Pick Szeged igényeit is jobban kiszolgálja az új aréna, mint a jelenleg is használt Újszegedi Sportcsarnok” - mondta Horváth.

A Veszprém Arénával kapcsolatban már egy kicsit más a helyzet. A 2008-ban átadott, minden igényt kielégítő aréna bővítése már két évvel ezelőtt szóba került, tehát elvben ennek sincs köze az Eb-pályázathoz. Bármilyen hihetetlen, a helyiek állítják, a csarnok bővíthető jelentős bontás nélkül (továbbra sincs halvány fogalmam sem a mikéntjéről, de nem is vagyok építész), ám itt feszül némi ellentét a klub érdekei, illetve az EHF előírásai között.

“Mivel a bővítés a tervezési fázisában van, az Eb-rendezés szempontjából mi is véleményeztük a terveket, és elmondtuk, milyen igényeket támaszt az európai szövetség. Nem mennék bele részletekbe, annyit viszont elárulhatok, a csarnok alapterületét meg kell növelni, mert a nézőtér túlságosan közel van a pályához. Ez szuper hangulatot eredményez egy BL-meccsen, de az Eb-követelményeknek nem felel meg” - mondta Horváth további kérdéseket felvetve az átépítés mikéntjét illetően.

“Ezt a lehetőséget semmiképpen nem szeretnénk kiengedni a kezünkből, és ezt a szlovákok is elfogadták” - szögezte le Horváth az Eb-döntővel kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy rugalmas-e annyira az EHF, hogy a mindössze 14 ezresig bővíthető Papp László Sportarénát elfogadja a döntő helyszínének, azt válaszolta, “ezzel kapcsolatban még nem szeretnék nyilatkozni, mert még nem dőlt el semmi. Lehet, hogy egy meglepetést húzunk elő a kalapból.”

A döntő Budapesten tartása logikus döntés, így volt ez a 2014-es női Európa-bajnokságon is, ahol a magyar csapat el is jutott a budapesti helyosztókig, végül az 5. helyért játszott meccsen kikapott a franciáktól. Van viszont aggasztó párhuzam is: négy évvel ezelőtt a női vonalon nem különösebben erős horvátok kiestek a csoportkörben, és félő volt, hogy hangulattalan unalomba fulladnak a horvátországi meccsek, és ugyanez a veszély a szlovák válogatott erejét elnézve reális lehet a férfi Eb-n is .

A végére maradt a legfontosabb kérdés: mibe fáj ez a magyar adófizetőknek?

Ebben természetesen nincsenek benne a létesítményfejlesztési költségek, és Horváth szerint nem is kell, hogy benne legyenek, hiszen az építkezések az Eb nélkül is megvalósulnak. “Ha akarnánk, akkor sem tudnánk beleszámolni a költségvetésünkbe, hiszen a városok által eszközölt fejlesztések költségei nem tartoznak a  szövetségre. Az általam említett 9,5 millió euró a szervezési költségeket fedezi.”

Arra a kérdésre, hogy miként lesz ebből nyereséges rendezés, Horváth azt válaszolta, nem érzi túlságosan optimistának a számításaikat. “Egyelőre tisztázatlanok a reklámbevételek elosztásának részletei, de már csak a jegyárakból, és a hivatalos mechandisingból komoly bevételekkel lehet számolni.”

Nyilván most sokaknak a vizes-vb jut eszébe, ahol a kormány előzetes ígéreteiből gyakorlatilag semmi nem valósult meg (leszámítva, hogy bár a világ pénzéből, de remek vébét rendeztünk): a Duna Aréna újrahasznosításától a környék rendezésén át - természetesen - a költségekig, amelyek az eredetileg tervezett 25 milliárdhoz képest valahol 150 milliárd körül álltak meg. Csakhogy az építkezéseket most nem számolják bele a költségvetésbe, amitől ugyan a veszprémi és szegedi csarnokokra elköltött, várhatóan elég magas összeg még ugyanúgy fog fájni az adófizetőknek, de az Európa-bajnokság rendezési költségei nem fognak az egekbe kúszni.

A magyar pályázatnak erős vetélytársakkal kell szembenéznie, de Horváth szerint az EHF-nél elég jó Magyarország megítélése. “Sokat is tettünk azért, hogy Magyarországot fontos partnerként kezelje az Európai Kézilabda Szövetség. Erre utal, hogy több fontos pozícióban is helyet kaptak magyar sportdiplomaták az EHF-nél. Ezen kívül rangos utánpótlástornákat rendeztünk, remek visszhangja volt a 2014-es női Európa-bajnokságnak, és évek óta közmegelégedésre vagyunk a házigazdái a női Bajnokok Ligája négyes döntőjének” - mondta büszkén Horváth.

Horváth hozzátette, a diplomácia fontos ugyan, de az Európa-bajnokság odaítélése nem bizottsági, hanem kongresszusi döntés. “A tagállamok képviselői a kézilabda érdekeit szem előtt tartva hozzák meg a döntésüket. Elsősorban azért vagyok optimista, mert akadnak ugyan tényezők, amik nem feltétlenül a mi sikerünket ígérik, de a legtöbb szempontból mi vagyunk az ideális választás. Jó helyen vagyunk, rendelkezünk a kellő infrastruktúrával, és a magyar kézilabdakultúra is azt ígéri, remek házigazdái lennénk a tornának."