Öt meccs, amire érdemes kimenni a kézi Eb középdöntőjében

Franciaország - Hollandia (január 20., 18:00)
Ahogy a mondás tartja, most ugrik a majom a vízbe. Hollandia az Eb csoportkörének egyik meglepetéscsapata (az első budapesti meccset Horvátország ellen játszó Montenegró a másik), a nagyon látványos, sok mozgásos támadójátékot játszó hollandok előbb legyőzték a nyitómeccsen a mieinket, majd egy elég sima meccset szorossá tettek Izland ellen, a csoportkör utolsó találkozóján pedig szinte végig vezetve, de a hajrában megint csak kiélezett végjátékban megverték az előző Eb meglepetéscsapatát, Portugáliát. A csapat különlegessége, hogy egyetlen igazán komolyan jegyzett játékosa van, a PSG 172 centis irányítója, Luc Steins, aki mellett két 190 centi alatti átlövő játszik. Kay Smits az Eb eddigi legkiemelkedőbb játékát nyújtotta támadásban, 32 gólt szerzett, ami új rekord az Eb-k csoportköreinek történetében.

Az ellenfél azonban az olimpiai bajnok Franciaország, az a csapat, amelyről Székely Márton, a magyar válogatott kapusa azt mondta, hogy a Szerbia elleni utolsó csoportmeccsük olyan volt, mintha egy galaktikus csapat játszott volna sima kézilabdázók ellen. Szóval itt a nagy lehetőség a hollandoknak, hogy megmutassák: a legjobb csapatokkal is képesek felvenni a versenyt úgy, hogy nekik innentől minden pluszban megszerzett pont már bónusz, míg ellenük - Montenegrót leszámítva - mindenki győzelemmel fog számolni.

Franciaország - Izland (január 22., 18:00)
2008-ban ez a két csapat játszotta a pekingi olimpia döntőjét, az ottani ezüstérem a mai napig az izlandi csapat történetének legnagyobb eredménye. A franciák azóta címet védtek Londonban, a riói ezüst után aztán Tokióban megint olimpiai bajnokok lettek, visszavágva a dánoknak az öt évvel korábbi vereségért. Az azóta lejátszott 7 világbajnokságból négyet megnyertek, és hatszor jutottak elődöntőbe. Az Eb-ken kicsit gyengébben megy nekik: hat tornából "csak" két győzelem és három elődöntőbe jutás a francia mérleg. Viszont rossz hír az ellenfeleknek, hogy az elmúlt 12 évben a franciáknak minden második Eb jól sikerült, és két éve kiestek a csoportkörben.

Azoknak pedig különösen érdemes a franciák mérkőzéseire kilátogatni, akik rajonganak a GOAT-kérdéskörért. Minden arra utal ugyanis, hogy minden idők legjobb kézilabdázója Nikola Karabatic, az ember, aki legalább háromszor nyert olimpiát, vb-t, Eb-t, Bajnokok Ligáját és év játékosa díjat is. A lassan 38 éves játékos pályafutása túl sok világversenyt már alighanem nem tartogat magában...

Dánia - Horvátország (január 22., 20:30)
Ha azt vesszük figyelembe, hogy a két csapat legutóbbi nagy meccsén, a tavalyi világbajnokságon 12 góllal nyertek a dánok, nem kéne ezt a mérkőzést nagyon ajánlgatni. De ha azt, hogy a 2000-es években a franciák mögött ez a két csapat és Spanyolország volt az elmúlt 20 év három legsikeresebb együttese, minden dán-horvát elé érdemes leülni. A dánok három balkáni ország válogatottját már rommá verték a debreceni csoportkörben, és alighanem komoly meglepetés lenne, ha a rengeteg Covid-pozitív játékossal rendelkező horvát válogatott le tudná győzni a legutóbbi vb győztesét.

Ráadásul viszonylag friss hír, hogy hiába a sok frissen behívott játékos, Domagoj Duvnjak nincs köztük. Az elmúlt 10 év legjobb horvát játékosa minden valószínűség szerint kihagyha a teljes Eb-t a hátproblémái miatt. Viszont a horvátok mindig híresek voltak arról, hogy bármilyen összeállításban jó kézilabdára képesek.

Dánia - Hollandia (január 24., 18:00)
Talán a leggyengébb a jövő hétfői programja lesz az Eb-nek, a három mérkőzés közül ez tűnik a legérdekesebbnek. Ahogy feljebb már írtuk, Kay Smits az Eb eddigi nagy felfedezettje, de ha valakik tudhatták, hogy mire képes a holland átlövő, azok a dánok, hiszen tavalyig Smits a Team Tvis Holstebroban kézilabdázott a hétköznapokban. Más kérdés, hogy a dánok nagy része viszont már légióséletet él... meg tudják vajon állítani Smitset és a villámsebesen robogó hollandokat?

Ha korábban a franciáknál kiemeltük Nikola Karabaticot, a dánoknál is megtehetjük ezt, hiszen az olimpiai döntő előtt a szaksajtóban sokan a Karabatic - Hansen páros utolsó nagy összecsapásaként vezették fel azt a mérkőzést. Mikkel Hansen, aki a pekingi olimpián 20 évesen lőtt elképesztő időntúli szabaddobásával vált ismertté, szintén háromszor volt az év játékosa, nyert egy olimpiát, két világbajnokságot, egy Eb-t, egyedül a Bajnokok Ligája megnyerése hiányzik a pályafutásából.

Dánia - Franciaország (január 26., 20:30)
A középdöntő legnagyobb rangadója, a legutóbbi két olimpiai döntő párosítása. Tokióban az volt a kulcs, hogy az egész tornán parádésan kézilabdázó Mathias Gidsellel szemben Nikola Karabatic parádésan oldotta meg a bal kettes védő poszt feladatait, amivel kivette a lendületet a dánok támadójátékából. A meccset egy dolog ronthatja el egy kicsit: ha már mindkét csapat továbbjutott, neadjisten a túlsó középdöntőből továbbjutó ellenfelek közül is másikat akarnának kapni, mert akkor lehetne egyfajta egyetértés azt illetően, hogy mi legyen ennek a csatának a végkimenetele...

A dánok másik szupersztárja Niklas Landin. Ha Karabatic esetében viszonylag nagy nyugalommal beszélhetünk minden idők legjobb játékosáról, Landinnal kapcsolatban nehéz lenne ellenérveket felhozni, ha azt mondjuk, ő minden idők legjobb kapusa. Már 20-as évei elején DVD-t adott ki "Így védek én" címmel... de azt tudtátok, hogy az egyik fülére süket?

Akiket hiányolhatunk (a magyar csapat kiesésének mikéntjeiről a héten részletes elemzést fogunk megjelentetni): a debreceni csoportban alighanem mindenki arra számított, hogy Szlovénia vagy Észak-Macedónia jut majd tovább a dánok mögött, márpedig ennek a két csapatnak a kispadján régi ismerősöket üdvözölhettünk volna. A szlovénoknál Ljubomir Vranjesnek meg is köszönték a munkáját, és már el is fogadta a történelmi mélységekben járó Rhein-Neckar Löwen ajánlatát. A macedón kispadon pedig az a Kiril Lazarov instruálja társait, aki játékosként is be volt nevezve a tornára, ám egy sérülés miatt nem tudott pályára lépni 13. világversenyén.