Az Olaszország elleni győzelemmel középdöntős a magyar válogatott a férfi kézilabda Európa-bajnokságon, de a mutatott játékban találtunk kivetnivalót
Publikálva 19/01/2026 - 09:39 GMT+1
Második mérkőzését is megnyerte, így a csoportkör utolsó fordulójától függetlenül a középdöntőbe jutott a magyar válogatott a férfi kézilabda Európa-bajnokságon Svédországban. Ezúttal egy talán nehezebb, de mindenképpen idegesítőbb ellenfelet, az olasz csapatot győzte le Chema Rodríguez csapata, azonban a hatgólos siker ellenére is sok olyan dolgot láthattunk, amit ki kell javítani keddig.
Marozsán Fábián legyőzte a tavalyi év egyik nagy felfedezettjét az Australian Open első körében
Videó forrása: Eurosport
Egyetlen változás történt a magyar válogatott keretében az első, Lengyelország elleni mérkőzéshez képest, Pedro Rodríguez helyére Pergel Andrej került a keretbe. Elsőre furcsa lehet, hogy egy jobbszélső helyett egy irányító-átlövő kerül a csapatba, de a furcsa csere oka a válogatott mérkőzések szabályaiban keresendő: a 16 fős meccskeretben csak két olyan játékos játszhat, aki kettős állampolgár.
Mivel Ilic Zoranra kezdő jobbátlövőként számít a válogatott edzői stábja, ezért Pergel becserélése automatikusan Pedro kicserélését is jelentette. A Logronóban játszó, zentai születésű, de 15 éves kora óta a magyar utánpótlásrendszerben nevelkedő Pergel dinamikusan cselező játékos, így logikusnak tűnt a játéka a nyitott védekezést preferáló olaszokkal szemben.
Az viszont furcsa, hogy miért volt szükség négy (!) benevezett irányítóra, és összesen nyolc, sérülések esetén a alszélen bevethető játékosra a 16-os keretben - és ebbe még azt az opciót bele se számoltuk, amit a francia és a spanyol válogatottban is láthattunk az elmúlt években, miszerint a védőspecialista Ligetvárit is pályán lehetne hagyni támadásban egy gyorsabb csapat ellen a bal szélen, megspórolva ezzel egy cserét visszarendeződésben.
Imre Bence bizonyított
Ezzel szemben mindössze három balkezes játékos volt a vasárnapi meccskeretben, a két jobbátlövőnk, és a hasfalhúzódásából most visszatérő Imre Bence. A nyáron Kielből Veszprémbe igazoló játékos négy hetes erejéig volt csak pályán a lengyelek ellen, ezúttal viszont végigjátszotta a mérkőzést, és utólag azt mondhatjuk, hogy szerencséje volt Bencének is és a csapatnak is azzal, hogy egyedüli jobbszélsőként volt nevezve.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2026/01/19/image-f59db915-a1e7-4956-b62a-9fa8987e8b6f.jpeg)
Imre Bence hét gólt lőtt a második félidőben
Fotó: AFP
Az első félidőben ugyanis szokatlanul bizonytalan volt, két gólja után sorozatban négy lövést hibázott, amiben volt olyan másfél perces időszak, amikor hetest rontott, majd a kipattanót se lőtte be és a következő támadásunkból egy óriási ziccerét védte Ebner. A 2/6-os mutató abszolút szokatlan Imrétől, és ha lett volna másik jobbszélső a keretben, kevés edző hagyta volna a pályán az így teljesítő játékosát.
De szerencsére nem volt, Imre pedig a második félidőben megint húzóemberré vált, 7/8-al zárta a játékrészt, és fontos pillanatokban volt biztos kezű gólszerző szélről és büntetőkből egyáltalán. Jó kérdés, hogy az ő állóképességével a következő öt mérkőzés során hogyan spórol majd az edzői stáb.
Egysíkúság támadásban
Nagyon sokáig a magyar válogatott támadójátéka az irányítók 1-1 elleni párharcaira alapult, amivel nem igazán sikerült megtörni az olaszokat. Az ötlet természetesen érthető: a nagyon megnyitott védekezés elleni 1-1-ezés arra mindenképpen jó volt, hogy kiharcolt szabálytalanságokkal sikerült a hatosra szorítani az olaszokat, és a saját játékunkat jobban elővenni.
Ugyanakkor érezhető volt, hogy Fazekas Gergő gyorsabban fáradt a megszokottnál, és nem tudta igazán jó hatékonysággal megnyerni ezeket a párharcait a lábon elég gyors olasz védőjátékosokkal szemben.
Nem volt véletlen, hogy miután az olaszok visszazárkóztak négygólos hátrányból, 23 perc után időt kért Chema Rodríguez és alapstratégiát váltottunk, sokkal jobban bevonva Rosta Miklóst a játékba. Az első 23 percben Rostát összesen háromszor sikerült megtalálni (egy gól és egy kiharcolt hetes volt a mérleg), ami mutatja, hogy teljesen más volt az edzői stáb gondolkodása, mint a lengyelek ellen, amikor ennyi akció az első percekben összejött.
Ezzel együtt a szünetben mindössze egy gól volt a magyar csapat előnye, és érezni lehetett, hogy szenvedős lehet a második félidő az olaszok ellen.
Bartucz döntötte el a meccset
A második félidőben folyamatosabbá vált a magyar csapat támadójátéka, eleinte elsősorban Fazekas előnyszerzéseiből jöttek a magyar helyzetek, és egy darabig szinte minden támadásunk góllal zárult. Viszont hátul elmaradt a jó kapusteljesítmény, így a hajrára Bartucz László érkezett az első félidőben remekül védő Palasics Kristóf helyére a kapuba.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2026/01/19/image-45f00e2a-102e-4097-b16b-52be0b76b220.jpeg)
Bartucz László sorozatban hat védéssel döntötte el a mérkőzést. Fotó:
Fotó: AFP
És végül Bartucz sorozata döntötte el a találkozót a magyar válogatott javára. Azt követően, hogy 17,5 percig egyetlen védés sem volt a magyar kapuban, Bartucz egy óriási bravúrral védte Simone Mengon lövését, majd a következő öt kapura tartó olasz próbálkozást is. Eközben elöl immáron Hanusz irányított és egy 5-0-s sorozatot produkált a magyar csapat hét perc alatt, ami elég volt a győzelemhez.
Bartucz remekléséhez persze kellett az is, hogy a védekezés jobban összeállt a hajrára, az olaszok nagyon erőltették a beálló nélküli támadójátékot, ami feküdt az 1-1 elleni védekezésekben erős Sipos-Ligetvári párosnak.
Fejlődni kell a hátralévő meccsekre
Vannak olyan pontjai az olaszok elleni mérkőzésnek, amikre nyugodt szívvel mondhattuk: ez most belefért, de innentől nem fog. Ilyen a már feljebb említett leállás a kapusok teljesítményében, nem valószínű, hogy 18 perc védések nélkül bármelyik ellenfelünk ellen megengedhető lesz, ha nyerni szeretnénk.
Nem valószínű, hogy meccset lehet nyerni úgy, hogy mindössze öt átlövési kísérlete van a csapatnak - igaz, ez részben az olaszok védekezési taktikájából származó adat, részben pedig abból, hogy Bodó Richárd az első félidőben, mindössze négy percet a pályán töltve megsérült, úgy tűnt, hogy eltörhetett az orra, remélhetőleg nem fog kidőlni a csapatból.
És amin mindenképpen javítani kell, az a ziccerek lövési hatékonysága, a magyar csapat 10/20-as lövési mutatóval zárt 6 méterről, különösen Imre és Rosta kihagyott ziccerei fájtak, mert ha ezekből gól lett volna, hamarabb is lezárhatta volna a csapat a meccset, és a kulcsemberek kaphattak volna némileg több pihenőidőt.
Ami a folytatást illeti: kedden a csoportkör utolsó fordulójában Izland lesz az ellenfél egy olyan mérkőzésen, amelynek az eredménye már a középdöntőben is számítani fog. Könnyen elképzelhető, hogy ez lesz a torna kulcsmeccse, győzelem esetén akár még az elődöntő is elérhető lehet a csapatnak, vereség (különösen sima vereség) esetén viszont a legjobb nyolcba jutás is nehézzé válhat.
A találkozót kedd este 20:30-tól játsszák, gyakorlatilag olyan körülmények között, mintha idegenben lépne pályára a magyar csapat.
Hirdetés
Hirdetés