A számok nem hazudnak: megérdemelten jutott elődöntőbe a női kéziválogatott

Nehéz összehasonlítani különböző mérkőzéseket, hiszen a játék képét nagyon sokszor jelentősen befolyásolják külső körülmények - pl. az ellenfél ereje vagy a vezetés mértéke, esetleg egy olyan flow, amibe bele tud kerülni egy csapat.

De talán vasárnap este játszott először úgy a magyar válogatott ezen az Eb-n, hogy nem volt tökéletes 10-15 perce, sokkal inkább folyamatosan nőtt a különbség a románok ellen. Ebben nyilván benne volt az, hogy a magyar kapusok egy fokkal gyengébb napot fogtak ki (Szemerey Zsófi eddig minden meccsén 40% fölött védett, úgyhogy ehhez képest azért ez nem volt nehéz), és persze az is, hogy szinte folyamatosan jól teljesített a támadójátékunk.

Ha 15 percekre bontjuk le a mérkőzést, akkor 9, 11, 8 és 9 gólokat lőtt a magyar válogatott, ami nagyon magas gólszámot eredményezett. A románoknál ugyanez 7, 8, 6 és 8 gól volt, és hiába védtek nagyobb hatékonysággal a román kapusok (Curment konkrétan) a magyaroknál, a mieinknek az egész mérkőzésen mindössze 6 eladott labdája volt, ezzel szemben 16 román eladott labda állt.

Ennek megfelelően a románoknak jóval kevesebb lövése talált kaput (52-38), így belefért az, hogy Szemerey 20, Böde-Bíró pedig 31 százalékon zárta a meccset.

Az persze jó kérdés, hogy miről árulkodik ez a sok statisztika: arról, hogy a hatodik meccsen már nem voltak képesek a mieink egy annyira lehengerlő 10-15 percre, amilyenekkel az első ötöt megnyerték, vagy hogy annyira jó hatvanperces teljesítményt nyújtottak, amiből már nem nagyon lehetett feljebb jutni.

Hallgassátok meg a Gyerünk, csajok! podcastet, amiből kiderül, hogy Csíkos Luca mennyire követte a korábbi évek szerepléseit gyerekként, hogy Szöllősi-Schatzl Nadine hogyan élte meg az elmúlt néhány év lassú építkezését belülről, és hogy Faluvégi Dorottya mikor érezte úgy, hogy innen már nem lesz baj a románok ellen!

A többi eredmény alakulása miatt Franciaország és Magyarország úgy találkozik az utolsó debreceni játéknapon, hogy a tét a csoportelsőség, és mivel a mieinknek eggyel jobb a gólkülönbsége, a döntetlen magyar első helyet jelentene. Ez a két csapat egyértelműen kiemelkedett erről az ágról, így teljesen megérdemeltnek mondható az állás.

A magyar csapat az összes lövésének 62%-át váltotta gólra, aminél csak a norvégok, a dánok, a franciák és a hollandok állnak jobban, igaz, utóbbi két csapat nagyjából hasonló számokkal áll. Nagyon sokat jelent, hogy meccsenként mindössze 10,5 eladott labdája van a magyar lányoknak, a franciák például 15-nél járnak. A labdaszerzéseket illetően ez a két csapat a legjobb a teljes mezőnyből 32-vel, és az eddigi eredményei is hasonlóak voltak a magyar és a francia válogatottnak.

Ezeket azért kell kiemelni, mert a korábbi világversenyeken általában nem nagyon volt esélye a magyar válogatottnak Franciaország ellen. A párizsi olimpián a háromgólos vereség mögött azért egy olyan meccs volt, ahol nem igazán volt reális esély a pontszerzésre sem, utoljára 2010-ben az Európa-bajnokságon sikerült megverni őket, egy nagyon kevés gólos meccsen (21-18).

A fogadóirodák nagyjából úgy árazták be a mérkőzést, hogy egy kétgólos francia győzelem a papírforma, de hasonló volt a helyzet a svédek elleni csoportmeccs előtt is. Az biztos, hogy végignézve a magyar csapat meccseit, és jópár francia mérkőzést is, esélytelen nem lesz a magyar válogatott.

Márpedig ha sikerül pontot szerezni, akkor jó eséllyel elkerülhető lesz Norvégia az elődöntőben, és akkor az eddigi, elődöntőről szőtt álmokat leválthatják olyanok, amik már három betűvel rövidebbek lesznek.

Borítókép: MKSZ/Kovács Anikó