Egészen bizarr élményekben lehetett része azoknak, akik már fél 8-kor megérkeztek az MVM Dome-ra, a kézilabda Európa-bajnokság első budapesti mérkőzésére. A nyitó show-ról nyilván ízlés kérdése bármit is mondani (annak legalábbis, aki nem ért a művészetekhez), az viszont egyértelmű, hogy néhány részlettől eltekintve nem sikerült igazán kitölteni a rendelkezésre álló teret. Fizikailag mármint: fényekben és fülsiketítő zenében ugyanis nem volt hiány. Az első komoly üdvrivalgás nem is a show alatt, hanem bő fél órával a magyarok meccse előtt jött, amikor válogatottunk kifutott melegíteni a pályára. Ahhoz képest, hogy mennyien férnek be, nem túlzó a csarnok mérete, úgyhogy iszonyatos hangerővel tudta megtölteni a közönség. Ahogy a beharangozónkban írtam, féltem attól, hogy ha nem megy igazán a csapatnak, akkor hamar elhalkul majd a csarnok, de szerencsére nem volt ilyen probléma, majdnem végig remek hangulatot teremtett a közönség.
Amelynek létszáma azonban a hivatalos telt házhoz képest nem volt 20022 fő, hiába hirdették ki ezt a mérkőzés szünetében. Biztosan eladták az összes jegyet, de volt egy komplett szektor, amiben alig ült ember, és a Skyboxok nagyjából fele is üresen maradt. Rengeteg üres hely volt az írott sajtónak fenntartott asztaloknál is, úgyhogy inkább volt ez 18500, vagy 19 ezer, mint 20, és nehezen érthető, hogy egy ilyen dologban miért kell füllenteni.
Bevallom, próbáltam elodázni írás közben azt, hogy magáról a meccsről kelljen írni, mert nem szeretem bántani azokat, akik mindent meg szerettek volna tenni azért, hogy boldoggá tegyenek mindannyiunkat, de ez nagyon sokaknak nem sikerült. Ám ennek a cikknek a célja a szubjektív meccselemzés, úgyhogy előbb-utóbb rá kell térni. A meccset az a hetes kezdte (Mikler, Pedro, Máthé, Bánhidi, Lékai, Szita, Bóka, védekezésben Sipos), ami az utóbbi időben a sztenderd kezdő hetesünk volt. A védekezésünk azonban már az elejétől kezdve nem igazán működött, a hollandok két igazán jó játékosa, a Dániában légióskodó Smits, és a PSG-ben hétről hétre BL-meccseket játszó Steins ellen nem volt ellenszerünk.
European Championship
Öt meccs, amire érdemes kimenni a kézi Eb középdöntőjében
14 ÓRÁJA
Ez a mérkőzés amúgy is megkérdőjelezheti a magyar kézilabda utóbbi 20-40 évét meghatározó alapgondolatot, miszerint égimeszelőnek és testsúlykilogrammban erősnek kell lenni ahhoz, hogy az ember sokra vigye. A hollandok belső hármasában senki nem volt 190 centi, Steins konkrétan jóval 180 alatt van, de olyan sebességgel mozogtak a pályán, mintha puskából lőtték volna ki őket, Smits pedig átlövésekből is eredményes tudott lenni. Igaz, hogy a heteseket is ő lőtte a hollandoknál, de a 11 gólos teljesítménye így is klasszisnak mondható. A magyar csapat is próbált nagy tempót diktálni, ami különösképpen amiatt volt indokolt, hogy a második sorok közül egyértelműen a miénk tűnt erősebbnek.
A meccset két fontos időszak döntötte el, és mindkettő során a kezdőcsapatunk játékosai mondtak csődöt. Az első 15-20 percben a hollandok ötgólos előnyt építettek fel, Máthé Dominik két hétméterest is hibázott, Lékainak volt nagyon rossz lövése emberhátrányban, amiből üres kapus gólt kaptunk, Mikler pedig nem nagyon találkozott a labdával, őt 15 perc után le is cserélték. Bánhidinek kicsit később volt egy felesleges reklamálása, ami miatt nem ért vissza védekezni, és ebből ziccergólt kaptunk, Bóka ziccerben vonalra lépett, szóval mindenki hozzátett a rossz kezdéshez. Az első negyedórát követően érkező Bodó és Hanusz csinált jó dolgokat, Bánhidi pedig őrült melót a pályára téve küzdött a holland fallal, aminek gólok és kiharcolt hetesek lettek az eredményei, az állás pedig szorosabbá vált, Székely bravúrjainak is köszönhetően.
A második félidőre kétgólos hátránnyal fordult a csapat, és hiába volt többször is lehetőségünk egyenlíteni, ez végül csak egyszer jött össze, mert általában ezekben a helyzetekben jöttek az egyéni hibák. És sajnos a hibák nem csak a pályán, hanem a kispadnál is belecsúsztak a mérkőzésbe, kaptunk gólt amiatt, mert túl későn cseréltünk, volt, hogy egy jobb védekezőjátékost (Ligetvári) lecseréltünk egy gyengébbre (Ancsin) emberhátrányban védekezve, és a végén jött Lékai rossz csere miatti kétperces kiállítása, amikor még meg lehetett volna menteni egy pontot. A mérkőzés után Gulyás István szövetségi kapitány azt mondta az Eurosport kérdésére, hogy a stábon belüli munkamegosztás alapján Nagy László felelőssége a cserék menedzselése, de sajnos ilyen szituációk előfordulnak a mérkőzés hevében.
A másik igazán fontos időszak a meccs hajrája volt, amikor egy holland időkérés után Pedróval elöl 5-1-es védekezésre váltott a csapat, és ez egy kicsit megzavarta a hollandokat. A hátul bekövetkező javulást viszont csak időnként sikerült kihasználni, érzésre többször lett egyéni hiba (eladott labda, rossz indítás, kihagyott óriási ziccer) a lehetőségekből. Ráadásul azzal sem lehetett a játékvezetőket meggyanúsítani, hogy ellenünk fújtak volna, kaptunk helyenként kifejezetten barátságos ítéleteket a svéd párostól. De amíg nálunk rengeteg volt a hiba támadásban, addig a hollandok iszonyatos hidegvérrel használták ki a helyzeteiket. Bobby Schagen, a hollandok csapatkapitánya két ziccert vágott be a jobbszélről, amiről kérdésünkre a mérkőzés után azt mondta, hogy maga se tudja, hogy egy ennyire forró hangulatú csarnokban hogyan tudta megőrizni a hidegvérét, amikor igazán fontos volt. A balszélen Boomhouwer egy cundergólt lőtt 28-28-nál, és hiába kerültünk az utolsó bő másfél percre emberelőnybe, ezután jött a rossz csere, Lékai kiállítása, a hollandok pedig eldöntötték a meccset.
Beharangozónkban két tényezőtől féltettem a tornát, a nem igazán jó hangulattól (főleg, ha a csapatnak nem megy), és attól, hogy a játékosokra inkább terhet rak az őrült várakozás és a 20 ezer ember, mint hogy doppingolná őket. Az elsőben szerencsére tévedtem, a másodikban úgy tűnik, hogy nem, pedig nagyon szerettem volna abban is tévedni. A mérkőzés után Chema Rodríguez, a csapat edzője is azt mondta az Eurosport kérdésére, hogy amikor ilyen hangulat van, ennyi ember, az még a legrutinosabb játékosok számára is újdonság, és amikor mindenki túlzottan akar, akkor jönnek azok a hibák, amik miatt elment a mérkőzés.
Nagyon bízunk benne, hogy a három nap múlva következő, Portugália elleni mérkőzésre sikerül rendbetenni a fejeket, mert ha nem, akár két kör után ki is eshetünk az Európa-bajnokságról. Az az előnyünk viszont már nekünk lesz meg, hogy a telt házas csarnok hangulatát már átéltük egyszer, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
European Championship
Megint a védekezésen ment el kézicsapatunk győzelme - meg a továbbjutása is
TEGNAP 05:30
European Championship
Lékai Máté szerint a védekezés miatt ment el az Izland elleni meccs
TEGNAP 20:20