Van Aerttól olyanokat kérdeztek, amiket még soha, ő pedig mindenre válaszolt

… szeretnék újra részt venni a 2020-as Flandrián. Szeretném újra átélni azt a sprintet. Főleg azért, mert azt hiszem, nyerhettem volna. Elég közel voltam. Sokáig csalódásként maradt meg bennem, mert rosszul kezeltem a helyzetet. Korábban kellett volna indítanom, hogy hosszabb sprintet csináljak, mert így nem tudtam megelőzni Mathieu-t.

… a jaeni egynapos miatt előbbire Lazkanót mondanám, Rui Costával pedig biztosan nem szöknék. Olyat keresnék, aki szupererős, nyomja a tempót és nem gondolkodik túl sokat. Szerintem Lazkano jó példa erre, de akár Cavagnát is mondhattam volna, aki szintén jó tempómenő, és szinte borítékolja a sikeres szökést. Rui Costát nem akarod magad mellé a szökésbe, mert szinte soha nem vezet, és valódi ellenfél, ha végigviszitek a szökést. Ez a bélyeg szerintem ott van rajta a szurkolóknál, mert a közvetítésekből is lejön. Talán ezért is ennyire sikeres versenyző: erős, és egyáltalán nem aggódik, hogy a mezőny megfogja-e vagy sem. Bátran szokott szökni. Csak azon gondolkozik, hogy a lehető legtovább jusson, és ha nem jön össze, akkor nem jön össze.

... uhh, ez egy nagyon nehéz kérdés. Lehet, hogy furcsa lesz a válaszom, de a Tudort vagy az Uno-X-et mondanám. Jó szerkezetű csapatok, tele fiatal srácokkal, és kicsit mentori szerepkörben lehetnék, mint most Trentin a Tudornál. Vonzana és motiválna, hogy olyan csapathoz menjek, ahol biztosítottak a feltételek, mind költségvetésben, mind célokban.

...Daan Soetét vinném. Az otthoni állandó edzőtársam, akivel egész életemben együtt bringáztunk. Aki mer keményen menni és aki meg is nevettet. Különösen azért szeretném, mert a változatos programjaink miatt ilyenre már régen nem volt példa. Valahol a Covid-időkben együtt fedeztük fel a gravelt, aztán addig kerestük az ösvényeket, míg végül természetvédelmi területeken kötöttünk ki. Nem részletezem túlságosan, de néha olyan helyeken jártunk, ahová igazából nem lett volna szabad kerékpárral bemenni. Végül igazi túlélőtúra lett az egészből :)

... a kosárlabda lenne. Rajongója vagyok a sportágnak, a feleségem mindig is kosárlabdázott. Nagyon szép sportág, ráadásul Belgium feljövőben van, különösen a női válogatott. És biztonságos, vagyis mindenképpen biztonságosabb a kerékpárnál. Biciklizni is szabad, túl szép sport ahhoz, hogy lebeszéljem őket róla, de én is ismerem a veszélyeit. A kosárlabdát tényleg izgalmas sportnak tartom, ráadásul viszonylag rövidek is a meccsek és mindig történik valami. Még alacsonyabb szinten is, ami például a focinál azért nem így van – a Barcelonát még mindig szeretem nézni, de egy alacsonyabb osztályú vagy rossz meccset már sokkal kevésbé. A kosárlabdánál ez nincs így.

... (nevet) Igazából nem szeretnék az UCI vezetője lenni. Hogy egy kicsit védjem őket, szerintem nagyon hálátlan szerep. Egy ilyen szövetségnél jellemző, hogy csak azokat a dolgok vannak kiemelve, amiket nem csinálnak jól, a jókról meg senki nem beszél, úgyhogy ebbe most nem szeretnék mélyebben belemenni.

... akkor biztos, hogy bulit rendezek a csapattársaimmal és az egész stábbal. Remélem, hogy különleges buli lesz, de ezek olyan pillanatok, amiket nem tervezni kell, hanem hagyni, hogy megtörténjenek. Biztos, hogy különleges estét csinálunk majd, de még nem tervezek semmit. Az, hogy a következő héten már a Roubaix lesz, nem számít. A Flandria-siker olyan lenne, hogy megbánnám, ha nem ünnepelnék és helyette este 10-kor bemásznék az ágyba. Sokak érdeme lenne, akik hónapokig ott voltak velem, úgyhogy illene élvezni. Párizsból sem vezetsz este egyenesen haza a Tour befutója után, ez tulajdonképpen ugyanaz a szitu.

... legalább sprinteltem volna a győzelemért. Sokszor gondoltam erre az elmúlt egy évben, mert igazi csalódás volt. Szerencsére elindult az új szezon, és jó érzés inkább az adódó lehetőségeket nézni.

... igazából Nathan Van Hooydonckot szerettem volna mondani, de ez már nem fog megtörténni. Tavaly a Kuurnén nagyon örültem, hogy Tiesj nyert, de mégis úgy éreztem, hogy 'Nathan is nagyon megérdemelné ezt'. Tiesj is, persze, de Nathan olyan gyakran figyelmen kívül hagyta saját magát, hogy ez az érzés már akkor is élt bennem. Most, hogy ez már tényleg nem lehetséges, még inkább ez van. Minden csapattársamnak és még néhány versenyzőnek kívánok legalább egy nagy győzelmet.

... Roubaix lenne. Igazából mindig ez a válaszom, pedig nehéz választani. Azt is remélem, hogy nem kell választanom. Mindent beleadok, de a Roubaix mindig is különlegesebb volt, hasonlóan, mint a Tour. Maga a verseny miatt, de Michael Goolaerts révén nagyon különlegesen indult a Roubaix-n a pályafutásom (Goolaerts a 2018-as versenyen hunyt el, Van Aert csapattársa volt – a szerk.). Ez biztosan extra különlegessé tenné, ha sikerülne, de nem feltétlenül csak erről van szó. Az a verseny egyedülálló a karakterét tekintve, és ez teszi különlegessé és kiszámíthatatlanná számomra.

... az az, hogy túl lassan mennek. (nevet) Mindig kell egy kis tempó a csoportban, és ha te vezetsz, akkor olyan keményen kell nyomnod, hogy a mögötted haladóknak ugyanúgy nyomniuk kelljen gurulgatás helyett.

... Pogačar lenne, a sokoldalúsága miatt. Nagyon jól tud menni hegyre, és a súlya ellenére is rendkívül gyors a sprintekben. Szinte azt mondanám, hogy bárki szívesen cserélne vele. Személyesen nem ismerem őt, néha nevetünk rajta és beszélgetünk vele verseny közben, de nem igazán van személyes kapcsolatunk. Nem igazán tudom leírni őt, mint embert, de kívülről nézve szórakoztatónak tartom, és jó, hogy ilyen élvezettel éli az életét.

... szakács lennék. Szeretem a jó kajákat, és az a művészet, ami a séfeknek az ujjaiban van, néha lenyűgöző. Én nem főzök, nem is tudok. Ha egy ujjcsettintéssel szakács lehetne belőlem, annak örülnék, de ha öt évig kellene tanulnom hozzá, akkor nem nagyon. Annyira nem szeretek főzni. (nevet) Sok jó séfnél jártam már. Ha ki kellene választanom a kedvencemet, akkor Ivan Mentent mondanám, mert ő jó barátom. Az étterme Gierlében van, Terroir a neve. Ő a flamand különlegességeket pont úgy készíti el, ahogy kell.

... a korlátlan étkezés lenne. Mindenképpen valami édest választanék, mert édesszájú vagyok. Minden, ami desszert: egy jó tiramisu, vagy fagyi vagy torta, ilyesmi. A citromos habcsókos torta bármikor jöhet. (nevet)

Forrás: Nieuwsblad