Remco Evenepoel nagyszüleinek háza olyan szinten van dugig fotóalbumokkal, hogy lassan alig férnek el benne.
A 72 éves Eduard és a 69 éves Liliane Van Eeckhout egy másodpercet sem hagytak ki eddig Remco versenyeiből.
„Elutaztunk Törökországba, Csehországba, Olaszországba…, és most Spanyolországba” – mesélték. „Idős korunkra egy kisebb házba költöztünk, ha azonban Remco így folytatja, lehet, újra egy nagyobbat kell vennünk. Lassan nem tudjuk hová tenni a fotóalbumokat.”
Kerékpár
Ineos és Evenepoel: 60 milliárd eurós kapzsiság, foci, F1, Kipchoge és a lazacok
TEGNAP - 13:45
Nos, akkor tényleg el lehet kezdeni keresni azt a nagyobb házat, Evenepoel ugyanis túlélte az utolsó hegyi szakaszt is, és a madridi körözés előtt bő két perccel vezeti a Vueltát. Kimondhatjuk tehát, hogy megnyerte élete első háromhetesét.
A nagyszülők háza tényleg tele van újságkivágásokkal és fotókkal. Egészen attól kezdve, amikor a kis Remco még csak háromkerekűn közlekedett.
„Már kis korától kezdve nagyon sokat volt nálunk” – mesélte Liliane. „A szülei vállalkozók lettek, úgyhogy én csak részidős állást vállaltam, hogy legyen időm vele foglalkozni. Suli után, meg szünetekben rengeteget volt nálunk.”
Már akkortájt feltűnt nekik, hogy Remco nem olyan, mint a többi srác. Sokkal több van benne.
„2005 nyarán levettük a pótkerekeket a biciklijéről. A következő nyár már arról szólt, hogy elment tekerni a környéken, és csak délután jött meg, hogy egyen valamit. Általában sült bacont és répát. Már ekkor ki kellett ülnöm a ház elé, hogy tapsoljak neki és ünnepeljem őt.”
https://i.eurosport.com/2022/09/11/3451539.jpg
’Nagyi, én vagyok Tom Boonen, ahogy áthaladok a célvonalon’ – kiáltotta, nekem pedig azt kellett kiabálnom, hogy ’Hajrá, Tom Boonen’ Aztán néhány kör múlva már Museeuw volt. A szomszédok nem hittek a szemüknek, hogy ez a kissrác megállás nélkül teker fel s alá.
„Nyár végén le akarta tekerni a Gordelt [egy családi kerékpáros esemény Brüsszel kertvárosi részén], mindezt ötévesen” – mesélte a nagypapája. „Mondtam neki, hogy talán 20 kilométert, de ő az 50-et akarta. Így aztán lenyomtuk az 50-et. Emlékszem, a hölgy, aki az érmet adta, alig akarta elhinni, hogy letekerte.”
„Persze voltak sportolói gének a családban. Az apám is kerékpárversenyző volt, háromszoros belga bajnok, én pedig fociztam az Anderlechtben. De Remcónak hihetetlen állóképessége volt, főleg ahhoz képest, hogy mennyire fiatal volt.”
„Mindezek ellenére nem gondoltam volna, hogy kerékpáros lesz belőle. Amikor kicsi volt, órákig fociztam vele, aztán amikor hatéves lett, lehetőséget kapott az Anderlechtnél, pont, mint én. Sokáig focizott, rengeteg energiát tett bele.”
„Aztán 2017-ben a lányom felhívott, és közölte, hogy Remco kerékpáros akar lenni. Sokkolt a dolog, hisz annyi mindent megtett azért, hogy focista legyen. És mi van, ha bukik vagy nem jön össze a dolog? Akkoriban nagyon aggódtunk. Az egyébként sem volt számunkra egy könnyű időszak...”

Remco evenepoel és nagyszülei

Fotó: Eurosport

Ekkor a nagypapa a fiukról, Remco keresztapjáról kezdett el beszélni, aki 42 éves korában öngyilkos lett.
„Neki sem köze sem volt sem a focihoz, se a kerékpárhoz, ő jobban szeretett rajzolni meg festeni. Nehéz történet. Vett egy házat a közelben, de nem volt kész, fel kellett húznom még egy falat. Épp utazni készültünk a feleségemmel, és ő azt mondta, a falat majd inkább akkor csináljam meg, amikor visszaérünk. Aztán mire visszaértünk, ő már elment. Vajon tudta már akkor, hogy ez lesz, amikor elutaztunk? Erre sosem kapunk választ. Nem hagyott egy sort sem maga után.”
„Ilyesmit feldolgozni rettentő nehéz. Utólag hálásak vagyunk, hogy Remco épp akkor kezdett el versenyezni. Mindig vele voltunk, otthon is rajta járt az agyunk, el tudta terelni a figyelmünket. Ekkor kezdtük el gyűjteni képeket és a róla szóló cikkeket is.”
Előkerült egy kép az első versenyéről, az első időfutamáról, amelyen tizedik lett, és persze az első győzelméről is. Aztán egy papír, amelyen rajta van kézzel írva az összes juniorversenye. A neve mellett általában egy 1-es szám szerepel, hogy megnyerte, ha véletlenül nem, az azért volt, mert defektet kapott vagy eltört a kormánya.
„Ha nem láttuk elöl, tudtuk, hogy valami történt vele. Már akkor is nagyon erős megindulásai voltak. Emlékszem, egyszer volt, hogy tíz perc előnnyel vezetett, máskor meg verseny közben döntöttek arról, hogy kevesebb kört teljesítenek, mert különben Remco utolérte és lekörözte volna a többieket. Sokszor kellemetlen volt azok mellett a szülők mellett állni és drukkolni, akiknek a fiait nagyon elverte a versenyeken.”

Remco Evenepoel

Fotó: Getty Images

Liliane és Eduard szombaton elutaztak Madridba, hogy szemtanúi legyenek unokájuk legnagyobb győzelmének.
„Ott voltunk Uterchtben és Alicantéban is. Van, hogy csak távolról látjuk őt, nem szeretünk odafurakodni a célvonalhoz. A lányunk rendszeresen megkérdezi, hogy nem akarunk-e VIP-jegyeket. De nekünk nincs rá szükségünk, szeretünk csendben, szerényen a háttérből drukkolni.”
Ennek megfelelően sokáig nem is tettek ki Remco-zászlót a házukra, bár ennek inkább az elővigyázatosság volt az oka.
„Nem mertük kitenni, nem akartunk úgy járni, mint Roglic. Vártunk péntek estig, úgy voltunk vele, hogy ha akkor is megjön pirosban, akkor kitesszük.”
„Bulit nem tervezünk egyelőre, mivel Remco a Vueltáról egyenesen a világbajnokságra utazik. Bár zsúfolt az élete, de azért, amikor teheti, beugrik hozzánk.”

Remco Evenepoel

Fotó: Getty Images

Egyébként számunkra ugyanaz a srác, aki régen volt, semmit sem változott. Egy dolgot kivéve: bacon többé már nem kerül az asztalra. Az nem passzol egy kerékpáros étrendjébe.
via nieuwsblad.be
Kerékpár
Tíz statisztika, ami jól mutatja Evenepoel klasszisát
30/09/2022 - 15:22
Kerékpár
„Evenepoel egyszer sem blöffölt, amikor azt mondta, brutál jó erőben van”
30/09/2022 - 11:00