Contador: Megvolt a szándék, és megvolt az út is

Olyan támogatás és ünneplés várta Alberto Contadort az idei Vueltán, amilyet kerékpáros korábban még soha nem kapott a rajongóktól Spanyolországban - írja Laura Meseguer.

'Még Miguel Indurain sem' - erősíti őt meg egy kollégája, aki az 1980-as évek eleje óta tudósít kerékpárversenyekről.

Olyan embertömeg gyűlt össze a rajtnál, a célnál és az utak mentén, hogy szóhoz sem jutottunk.

Egy igazán különleges kerékpáros vonult most vissza. Egy olyan valaki, akinek a neve eggyé vált azzal a szóval, hogy versenyzés. Ő volt a versenyző, csupa nagy betűvel. A versenyző, aki, amikor csak tudott, kezdeményezett, és a saját kezébe vette a sorsát. Kevesen vannak ma ilyenek, ha vannak egyáltalán. Hiányozni fog.

Alberto azt mesélte, hogy mottóját az édesanyjától tanulta.

Mindössze 20 éves volt, amikor egy, az asztúriai körön elszenvedett bukás következtében életmentő műtétet kellett rajta végrehajtani. A diagnózis veleszületett agyi cavernoma volt. Az sem volt biztos, hogy komolyabb károsodás nélkül megússza, a pályafutása tehát igencsak veszélyben forgott. De szerencsére felépült.

Három álma volt. Elsősorban profi kerékpáros akart lenni, indulni akart a Tour de France-on, és meg is akarta nyerni azt.

"Elmondok neked valamit, amit még soha senkinek" - mesélte Contador. "2006 végén három csapattal álltam kapcsolatban a következő szezont illetően. Az egyikük csak segítőnek akart egy meglévő kapitány mellé. Mire én azt mondtam a csapatfőnöknek 'Lehet, hogy azt hiszed, a fellegekben járok, hisz még csak egy Tour-on indultam. De hidd el, vagyok olyan állapotban, hogy meg tudom nyerni a versenyt.' Így is történt, megnyertem a Tour-t a következő évben."

2008-ben már ott tartott, hogy megnyerte mindhárom Grand Tour-t. Ezt korábban csak öten tudták megtenni. Az ő győzni akarása túlmutatott a francia körön, ezért versenyzett a másik két háromhetesen is. És ezért nyert összesen kilenc hét nagy kört.

Mesélt arról, hogy az első, 2005-ös Tour-jára hullafáradtan érkezett az erős szezonkezdet, és a Sierra Nevada-i edzőtábor után.

"Tizenegyen vártuk, hogy ki kerül majd be a csapatba. Néhány nappal a döntés előtt a főnök odajött, és azt mondta, hogy aki úgy érzi, nincs megfelelő állapotban a Tour előtt, az szóljon. Végtelenül kimerült voltam. Dögfáradt. De mégis hogy emelhettem volna fel a kezem?!" - mesélte nevetve.

Ekkor 31. lett, aztán 2007-ben visszatért és megnyerte. Aztán jött 2009, ami pedig egy nagy pszichés teszt volt a számára. Lance Armstrong pedig a legfőbb ösztönző erő.

Egy biztos, miután ezt a Tour-t is megnyerte, egy még erősebb versenyző vált belőle.

Contador egyetlen képet tart bekeretezve a nappalija falán. A 2012-es Vuelta 17.szakaszán szerzett győzelméét. Ekkor előzte meg az összetettben Purito Rodriguezt egy 50 km-es támadást követően.

Az utolsó Vueltáján óriási figyelem és szeretet övezte. Hatalmas ünneplést kapott Madridban. És nem csak a drukkereitől, az ellenfeleitől szintúgy. Ne csodálkozzunk rajta, hogy miért. A verseny 21 szakaszából 11-en támadott, nem utolsósorban a rajongók örömére. Azért, hogy így viszonozza azt a mérhetetlen szeretetet, amit a hosszú évek alatt kapott tőlük. Mindezt egy olyan sportágban, amit egyre inkább a wattmérő ural, és egyre kevesebb a spontaneitás.

A legnagyobb erőssége a dinamikus támadásokban rejlett, abban, hogy meglepetést tudott okozni. Hogy a legunalmasabb szakaszba is életet tudott lehelni.

A 20. szakasz, a befutóval az Anglirun, stílszerű volt. A támadás is, a célba érkezés is.

"Arra is csak ő képes, hogy győzelemmel búcsúzzon a visszavonulását megelőző napon" - mondta csapattársa, Markel Irizar. "Ráadásul a létező legnehezebb hegyen."

Nyilván nem fog unatkozni, hisz ott van az alapítványa és ezernyi dolog, amire az elmúlt években nem jutott ideje.

(Forrás:cyclist.co.uk)