Világbajnok lehet-e még Alejandro Valverde?

Ezt Eusebio Unzué nyilatkozta néhány évvel ezelőtt a most 38 éves spanyol versenyzőről, aki nem kevesebbszer, mint hat alkalommal állt már világbajnoki dobogón. Kétszer annak a második, és négyszer a harmadik fokán. Győznie azonban még egyszer sem sikerült.

2003-ban már ezüstérmes volt, és az idén Innsbruckban, talán utoljára ismét esélye van a dobogóra. Ha végre minden úgy alakulna, ahogy ő szeretné, akár annak legfelső fokára is. Addig is tekintsük át az elmúlt 15 év világbajnoki dobogóit Valverde szemszögéből.

Arany: Igor Astarloa (Spanyolország)
Ezüst: Alejandro Valverde (Spanyolország)
Bronz: Peter Van Petegem (Belgium)

Ez volt az első vb-je, így aztán az ezüst egyértelmű siker volt, főleg, hogy egy honfitársa mögött végzett a második helyen. Eredetileg Oscar Freire lett volna a spanyolok első számú embere, mivel azonban neki mechanikai problémái akadtak, megnyílt a lehetőség a többiek előtt.

Astarloa elöl volt egy támadás nyomán, Valverde pedig egy üldözőcsoport oszlopos tagjaként haladt, kiválóan fékezve és szétzilálva a hátul lévők támadásait, ezzel a győzelemhez segítve honfitársát. Ráadásként a 23 éves vb-újonc a végén lesprintelte Van Petegemet és Bettinit, és így megszerezte a második helyet.

Arany: Tom Boonen (Belgium)
Ezüst: Alejandro Valverde (Spanyolország)
Bronz: Anthony Geslin (Franciaország)

Sokan nem számoltak vele ebben az évben, ahogy ő sem magával. Szakaszt nyert ugyan a Touron, de később feladni kényszerült a versenyt, és azt követően nem nagyon tudta már magát megmutatni.

A vb-n azonban remekül ment. A végelszámolásnál ott volt az elöl lévő csoportban, ráadásul úgy, hogy a top sprinterek, Petacchi, Zabel és McEwan hiányoztak onnan. Elöl volt viszont Tom Boonen, akinek elképesztő szezonja volt, hogy mást ne mondjunk, megcsinálta a Flandria-Roubaix-duplát. Valverde háromszázzal a vége előtt indította meg a hajrát, Boonen azonban rögtön reagált, és simán lenyomta őt a sprintben.