Van der Poel olyan, mint Messi: akkor villan nagyot, ha önmaga lehet

A csapatot, amely már rég nem csak egy zseniről, Mathieu van der Poelról szól. 2021-ben szereztek 33 győzelmet, viselték a sárga trikót a Touron, nyertek szakaszt mindhárom nagy körön, és övék lett a Strade Bianche is.

Tíz éve még csak egy kis cyclocross csapat voltak, most azonban már az országúton is ott vannak a legjobbak között. 2023-tól pedig a World Tourt is célba veszik.

Christoph: Mathieu sárga trikója a Touron. Persze a Strade is nagyon szép volt, de a sárga trikó talán még szebb.

Philip: A Tour első hete mindent visz.

Christoph: Az első héten iszonyú keményen dolgoztunk. Tudtuk, hogy megvan a csapatunk ahhoz, hogy dobjunk valami, nagyot. És végül minden a helyére is került.

Philip: Esélytelenek voltunk. És aztán elvettük a sárga trikót Van Aerttól és a Quick-Stepesektől. Alaphilippe nyerte az első szakaszt, ami ébresztett némi kétséget néhányunkban, de aztán másnap a magunk javára fordítottuk a dolgokat.

Christoph: Nem, de most bejött. Ha nem sikerült volna, akkor sem történt volna semmi.

Christoph: A Flandria esélyes erre a címre, meg az olimpia. Azt hiszem, hogy Tokió volt az. De persze az elveszített sprint a Flandrián, az sem esett jól.

Philip: Pedig mikor Mathieu és Asgreen elkezdték a sprintet, úgy tűnt, a nehezén már túl vagyunk.

Philip: Ott ment el neki a verseny.

Christoph: Ezeken a versenyeken nem így kell menni.

Christoph: Ettől az a versenyző, aki. Itt most nem azt mondjuk, hogy rossz, amit csinál. Mert, ha mindent helyesen csinál, lehet, hogy akkor is nagyjából ugyanilyen évet zár.

Philip: A legfontosabb, hogy önmaga maradjon. De ez igaz mindenkire. Lionel Messi esetében is fontos, hogy ne veszítse el a kreativitását azzal, hogy csak egy bizonyos séma szerint játszhat.

Philip: Fontos, hogy mindenki a csapatért menjen, de az is, hogy az maradjon, aki.

Christoph: De részben ettől is erős nálunk a kémia. Legalább annyira vagyunk farkasfalka, mint Patrick Lefevere Farkasfalkája.

Philip: Én mondjuk nem tartanám jó ötletnek így hívni a csapatunkat. Nem hiszem, hogy örülnének a névadó szponzorok, nemde?

Christoph: Nem gondolnám. Ez az egész Evenepoel hozzáállásáról szólt.

Christoph: Most olyan helyzetben vagyunk, hogy teljes joggal pályázhatunk. Úgy gondoljuk, van elég pénzünk.

Christoph: 50 szakaszgyőzelem. (nevet) Az is elég nehéz lesz, hogy jövőre megint meglegyen a 33.

Philip: A cél az, hogy amit csinálunk, azt egyre jobban csináljuk.

Christoph: Igazából az a csapat vagyunk, aminek a Lottónak kellett volna lennie. Nyerünk Philipsennel, Merlierrel. Jobbak vagyunk.

Philip: Kicsi a tó, és mindenki ugyanebben a tóban halászik. Az állandóságra törekszünk minden területen.

Christoph: Ráadásul mi azt mondhatjuk, hogy ez a csapat a miénk. Senki más nem mondhatja ezt Belgiumban. És külföldön is nagyon messzire kell menni ehhez.

Philip: Gyorsan tudunk döntéseket hozni, és nem kell magunkat igazolni senki előtt sem. Három évvel ezelőtt még magyaráztuk, kik vagyunk. Most már nem kell.

Christoph: Nem mond róla sokat. Az biztos, hogy a probléma még nem múlt el. Ez egy figyelmeztetés neki, hogy többet foglalkozzon a preventív gyakorlatokkal.

Philip: Amikor jól mennek a dolgok, és szorít az idő, először ezeket a korrekciós feladatokat hagyja el az ember.

Christoph: De visszatérve még az év legjobb pillanataihoz. A Tour ötödik szakasza, az időfutam, az sem volt éppen rossz. Mintha Poupou-t [Van der Poel elhunyt nagyapja, Raymond Poulidor] is hallottam volna azon a 27 kilométeren.

via HLN