Friss kutatás: eddig ismeretlen politikai következménye is lehet a Tour de France-nak Franciaországban

Amint már beszámoltunk róla az Eurosporton, csütörtökön bemutatták a 2026-os Tour de France útvonalát, és a barcelonai rajton kívül azt is örömmel konstatálhattuk, hogy visszatér a legendás Alpe d'Huez, melyet kétszer is meg fog mászni a mezőny.

Mint minden háromhetes, így a Tour útvonala is évről évre változik, bizonyos városok, régiók vagy éppen hegyek hosszú évekig háttérbe szorulnak, amíg aztán szerepet kapnak egy rajt, befutó, vagy csupán áthaladás erejéig.

Természetesen minden ilyen alkalom nagy turisztikai jelentőséggel bír egy-egy település számára, hiszen az Eurosport és a többi globális jogtulajdonos közvetítései által nézők tízmilliói ismerhetik meg a helyi nevezetességeket, legendákat, gasztronómiát, így minden évben komoly lobbitevékenység övezi a Tour rendezését, míg végül hivatalossá válik a végleges útvonal.

Az idei versenyhez képest feltűnő változás, hogy a nyitószakaszoknak otthont adó Katalónián és a Pireneusokon kívül elsősorban Franciaország középső (Massif Central) és keleti (Alpok, Elzász) vidékeire fog koncentrálni a Tour, míg a 2025-ben komoly szerepet kapott Normandia és Bretagne, és úgy általában az északi országrész teljes mértékben kimarad a programból. Az évenkénti útvonalváltozás azonban nem csupán a versenyzőket befolyásolja, hanem, mint egy új kutatásból kiderül, az ország politikai földrajzában sem másodlagos jelentőségű.

Mint az a legtöbb nagyobb földrajzi kiterjedéssel rendelkező országban általános, Franciaországban sem egyenletesen oszlik el a lakosság, bizonyos régiók sűrűbben lakottak és gazdaságilag is fejlettebbek, míg az ország más részeire jellemzőbb az elvándorlás, elnéptelenedés, és az ezzel járó gazdasági nehézségek.

A fenti, francia népesség eloszlását bemutatni hivatott térképen látványosan kivehető egy északkelet-délnyugat irányú alacsony népsűrűségű tengely, az úgynevezett "Diagonale du vide", avagy az "üres átló". Az ország több mint 40%-át lefedő területen a francia lakosság alig több mint 6%-a él, és jellemző a belső migráció a nagyobb és gazdaságilag prosperáló városokba, régiókba.

A Diagonale-hoz hasonló relatíve hátrahagyott, megfogyatkozott régiókra egész Európában jellemző a politikai szélsőségek felé való eltolódás (gondoljunk csak az egykori angol bányavidékekre, a posztszocialista Kelet-Németországra, vagy a huszadik század politikai viharait és gazdasági struktúraváltását megsínylő magyar falvakra), hiszen a helyi népesség úgy érezheti, hogy az adott országot vezető elit elfeledkezett róluk, így stabil munkalehetőségek és kiszámítható gazdasági jövőkép híján hajlamosak olyan pártokra, politikusokra szavazni, melyek a regnáló elit eltakarítását és egyszerűnek hangzó megoldásokat ígérnek komplex társadalmi problémákra.

A Tour de France által biztosított reflektorfény viszont egy-egy régió politikai sorsát is befolyásolhatja.

Az Ala Alrababah szociológus és három szerzőtársa által jegyzett, idén szeptemberben publikált tanulmány 2002 és 2022 között vizsgálta a Tour útvonalát, és az érintett települések választási trendjeit. A kutatás fő megállapítása, hogy a Tour de France által gyakran érintett településeken csökkent a szélsőjobboldal támogatása. 2022-ben mind a francia nemzetgyűlési, mind az elnökválasztáson kevesebben szavaztak a szélsőjobbra olyan helyeken, melyeket többször érintett a Tour a megelőző 20 évben.

A kutatók megállapítása szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a Tour-rendezés pénzt, turizmust és nemzetközi láthatóságot hoz egy adott településre, így a helyi lakosság úgy érezheti, hogy részese az ország gazdasági vérkeringésének, hiszen egy befutó vagy akár csak egy áthaladás alkalmával megtelnek az utcák, terek, szállodák, így csökken az a hátrahagyottság-érzés, amely a választókat a politikai szélsőségek felé tolja.

A Tourhoz helyi infrastrukturális és turisztikai fejlesztések is kapcsolódnak, így Alrababahék azt is megállapították, hogy a háromhetes jelenléte hosszabb távon is megdobja a helyi GDP-t, még ha a munkanélküliséget nem is csökkenti számottevően.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a Tour politikai moderáló hatása a legszegényebb és az eredetileg is legszélsőségesebb beállítottságú településeken mutatkozik meg a leginkább, ezeken a vidékeken nagy jelentősége van a verseny által biztosított, még oly' rövid és limitált összetartozás-érzésnek. Érdekes, bár kevésbé meglepő megállapítás, hogy a Tour közérzet-javító hatása erősebbnek bizonyult azokon a településeken, ahol francia szakaszgyőztest avathattak.

A teljes tanulmányt itt lehet elolvasni, a 2026-os Tour de France-t pedig a szokásos helyen, az Eurosporton nézhetitek jövőre.