Síalpinistával erősít a Bora-hansgrohe

Bevallom, amikor először olvastam Palzer bejelentését, azt hittem, valamiféle tréfa, valahol biztosan van egy csavar a történetben. Évek óta követem a pályafutását, hiszen a hegyi sportok állnak legközelebb a szívemhez. Láttam, hogy használ országúti kerékpárt keresztedzésként. Sőt, idén volt közös edzőtáborban az Ötztalban Pöstlbergerékkel. De kerékpárversenyezni még soha nem láttam, bár elmondása szerint alkalomadtán szokott. Nyilván nem nemzetközi szintű versenyeken. Ugyanis Toni Plazert mindenki hegyifutóként és elsőrangú síalpinistaként ismeri. Nem véletlenül, hiszen ebben a műfajban a világ egyik legjobbjának számít.

Anton Palzer, vagy ahogy ahogy náluk mondják, "Toni Polcr" a Berchtesgaden melletti Ramsauban született, kis túlzással hegynek felfelé. A hegyek gyerekkorától kezdve jelentik számára a játszóteret. Semmiben nincs jobban otthon, mint amikor felfelé kell menni. Minél gyorsabban. Elképesztő tüdőkapacitással és szenvedési képességgel, fájdalomküszöbbel rendelkezik. Aki vertikál (1000 m szintemelkedést tartalmazó hegyifutó- vagy síalpin) versenyeken akar indulni, ezek nélkül jobb, ha meg sem próbálja.

Toni nyáron hegyifutó, télen síalpinista versenyeken indul. Utóbbit úgy kell elképzelni, hogy (versenyre fejlesztett, könnyített) túrasí léccel a lábán fut/gyalogol fel a hegyre, majd (versenyszámtól függően) lesíel róla. Nagyon különleges és komoly állóképességet igénylő sportág, hasonló tulajdonságokat követel meg, mint a kerékpárosoknál a hegyimenők. Nem kizárt, hogy hamarosan a téli olimpia programjába is bekerül. Ha így lesz, részletesen foglalkozunk majd vele. Jelen cikk kereteiben azt fontos megemlíteni, hogy síalpinizmusban Toni Palzer volt junior világbajnok és ezüstérmes, továbbá a legutóbbi felnőtt világbajnokságon is ezüstérmet szerzett.

Hogy mi fán terem a síalpin versenyzés? Az alábbi rövid videóból kiderül (hogy, hogy nem, Toni is bekerült):

Az elmúlt két évben kétszer döntötte meg a Berchtesgadeni-Alpok ékkövének számító, 2713 m magas Watzmann keresztezésének gyorsasági rekordját. A 24 km hosszú, javarészt sziklagerincen vezető, több helyen mászós betéteket és 2400 méternyi szintemelkedést tartalmazó útvonalat 2 óra 47 perc 8 másodperc alatt teljesítette. Hogy ez mit jelent valójában, azt az alábbi videó elég jól szemlélteti:

De hogy jön mindehhez a profi kerékpárversenyzés?

„Ez talán bátor döntésnek tűnhet részünkről, és természetesen van is benne némi kockázat, de már jó ideje követjük Toni sportolói pályafutását, és meg vagyunk győződve a különleges fizikai adottságairól. Roglic és Woods esete jól példázza, hogy a hasonló kísérletek sikerrel járhatnak, mi pedig sosem titkoltuk, hoghy más sportágakból is merítünk a versenyzőink kiválasztásakor. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy Toni két év múlva Tour de France-győzelemért fog tekerni. De nagyon komoly potenciált látunk benne, különösen, ami a magas hegyeket illeti. Először inkább nehéz egynaposokon és hegyekkel tarkított egyheteseken fogjuk bevetni. Ezeken kell majd megtanulnia, hogyan működik a kerékpársport, és elsősorban a csapatért fog dolgozni. Hogy utána milyen irányba megyünk tovább, azt majd meglátjuk, lépésről lépésre szeretnénk haladni" - magyarázta a döntést Ralph Denk, a BORA-hansgrohe igazgatója.

A tél folyamán Toni még a síalpin versenyekre koncentrál. Decemberben a német válogatottal megkezdi a világkupát az olaszországi Ponte di Legnóban. A szezon kiemelt eseménye lesz az andorrai világbajnokság, ahol szeretne érmet szerezni. "Az szép megkoronázása lenne a síalpinista pályafutásomnak" - fogalmazott Toni, akinek van már a sportágban egy világbajnoki ezüstérme.

Ami biztos, a hegyekhez ezután is hű marad:

Apropó közös edzőtábor Pöstlbergerékkel: A Bora-hansgrohe nemrégiben publikált egy promóciós videót, ahol Daniel Oss tanítja kerékpározni a világ legjobb sziklamászójának tartott Adam Ondrát:

Ondra helyében gyanakodnék, hogy őt sem csak promóciós céllal hívták meg a videó elkészítéséhez :)