Tavaly a Tourt leszámítva mindent vitt, valósággal halmozta a győzelmeket, és idén sem lassít. Primoz Roglic a Párizs-Nizzán kezdte a 2021-es szezont, és abból a három szakaszból, ahol reális esélye volt a győzelemre, kettőt meg is nyert.A Het Nieuwsbladnak azonban nem a most zajló első idei versenyéről, hanem sokkal inkább magáról, a múltjáról és a róla szóló, első hallásra hihetetlennek tűnő történetekről mesélt. 

Talán nem túlzás most megkérdezni: te vagy a világ legerősebb versenyzője?
Nem tudom. Szerintem a mi sportágunkban az számít, milyen voltál az utolsó versenyeden. Ha erős, akkor nem szabad elégedettnek lenni, és még többet kell dolgozni.
Kerékpár
"Az emberek azt hitték, egy ecuadori sosem nyerhet semmi komolyat"
6 ÓRÁJA
Későn kerültél be a profik közé, de pár év alatt - korábbi síugróként - nagyon magasra jutottál. Ez nem furcsa?
De, egy kicsit. Az első évek nagyon nehezek voltak, mivel nekem ebben a közegben minden új volt. De nem izgatott, mit mondanak rólam, csak a célomra összpontosítottam.
Volt csapattársad, Floris De Tier mesélt rólad egy érdekes történetet. Egy késői masszázs miatt lemaradt a vacsoráról, már mindenki visszament a szobájába, te viszont ott maradtál az asztalnál és megvártad.
Aranyos, hogy ezt elmesélte. Akkor arra gondoltam, hogy biztosan jól esne neki egy kis támogatás a csapatkapitánya részéről. Ezt én is átéltem régebben, és gondolom belülről jött. Lehet, hogy nyersz pár Grand Tourt, de szerintem ennél is fontosabb, hogy ne változz meg emberként. Erről beszélek, ezt kellett megtanulnom az elmúlt évek során. Szép dolog, hogy egy hegyen te vagy az első, te nyersz meg egy szakaszt, de ez a csapattársak nélkül nem sikerülhetne. Sokkal jobb érzés, ha együtt értek fel a csúcsra. Ezért kell megtanulni azt, hogyan kell kapitányként viselkedni. Az ilyen apró dolgok is számítanak, és hát látod, Floris valamiért csak elmesélte.

000_94U6A8.jpg

Fotó: Eurosport

Öt éve vagy a Jumbónál. De milyen volt a kezdés?
Nehéz. Pont, mint az Adria Mobilnál. Ott arra kerestem a választ, lehet-e esélyem ebben a sportágban, itt pedig már arra, tudok-e szintet lépni. A motiváció sehol nem hiányzott.
Van egy másik érdekes történet rólad, az a bizonyos görög nyaralás és a szerződésed. Amit állítólag pár kiló súlyfelesleggel írtál alá...
Ez tényleg így volt. Görögországban nyaraltam, és hetek óta nem ültem kerékpárra. Hívtak a csapattól, hogy alá kellene írni a szerződésemet, mert jönnek a tesztek. Én mondtam nekik, hogy az necces lesz, mert nem vagyok formában és épp külföldön vagyok a haverokkal, de ragaszkodtak hozzá. Amikor megjelentem, azonnal elhitték, hogy a nyaralás nem egy kifogás volt. Voltam rajtam pár kiló, de elég jó számokat hoztam, így egyből aláírtak velem. 
Holland sorban tekersz, de megkerülhetetlen kérdés: ki a legfontosabb belga az életedben? A csapattársad Wout van Aert vagy az edződ Marc Lamberts?
Ez nehéz kérdés. Előbb had mondjam el, hogy imádom Belgiumot. Szeretem a sört, a csokit, meg az embereket. És természetesen imádom Marcot és Woutot. Amikor hosszabbított, nagyon örültem neki. Az ember pont olyan csapattársat akar, mint van Aert. És olyan ellenfelet nem igazán, mint ő. 
Roglic: "A Touron olyanok voltunk, mint egy busz. Célig vittük az ellenfeleket" | Eurosport
A szlovén versenyző az új szezon előtt beszélt a tavalyi versenyen elszenvedett verségéről. A kudarc okát elsősorban a csapata túlzott irányításában látja, de szóba került a pályabejárás, a korábbi sérülés és az emlékezetes TT-sisak kérdése is. Mi maradt meg benned a tavalyi Tourról?
Pedig az imolai vb után voltak olyan hangok, hogy nem nagyon segítettél Woutnak menet közben...
Megértettem a belga szurkolók felháborodását, mert visszanézve a vb végét, tényleg nem sokat vezettem. De a halálomon voltam. És ezt Wout is tudta, később mesélt erről az újságíróknak.
Marc Lamberts nemrég azt mondta, hogy szinte nyaralásnak fogtad fel a háromhetes tenerifei edzőtábort.
Mivel mindent szeretek, ami a munkámmal kapcsolatos, ez csak természetes. A legjobb akarok lenni, feszegetem a határiaimat, engem ez motivált. Ha pedig versenyt akarok nyerni, ahhoz kell az edzőtábor.
Mintha a génjeidben lenne a munka szeretete?
Természetesen nem sportos családból származom. A nagyszüleim bányában dolgoztak, na az valóban kemény munka. Óriási hőség, és ásol egész nap. Bizonyos mértékben örököltem az ő személyiségüket.
Marc Lamberts gyakran idéz egy anekdotát rólad. Hegyi edzőtábor, hosszú edzésnap jönne, de rossz az idő, lehetetlen kint tekerni. Te meg felültél a görgőre, és lenyomtad a hat órát.
Igen, ez Sierra Nevadában volt. Most mit mondjak? Ez volt a feladat aznap, elvégeztem.

000_94U4PX.jpg

Fotó: Eurosport

Ha már Roglic-legendák. Régebben tényleg egy plázában dolgoztál takarítóként?
Igen, ez még 2012-ben volt. Akkor kezdtem tekerni, és kellett a pénz, szóval hétvégénként egy plázában dolgoztam. De ez több volt, mint takarítói munka, amolyan gondnok-szerű voltam. Hajnali 4-re jártam, nyitás előtt ellenőriznem kellet, hogy működnek-e a fotocellás ajtók meg a mozgólépcsők. Jó meló volt, szerettem. Meg szép pénzt is kaptam érte.
Manapság azért jobb a fizetésed.
Ez igaz.
Lamberts azt is mondta, te azért hamar felismerted, hogy ha erős vagy, akkor azért nem nehéz jól keresni.
Ha a pénzért csinálnám, pár éve már abbahagytam volna az egészet. Mondtam, folyamatosan a legjobb szeretnék lenni, engem ez motivál. Meg az se rossz, ha sokakat rá tudsz venni arra, hogy miattad kezdjenek tekerni.
Akkor miért mondják egyesek, hogy a sikeres kerékpárosok életének azért vannak árnyoldalai is? Ott van ugye Dumoulin példája.
A mi életünk is tele van hullámhegyekkel, meg hullámvölgyekkel. Egyszer fent, egyszer lent. Van nyomás rajtunk, és ezt mindenki máshogy kezeli. Ha nem élvezed, amit csinálsz, nem szabad folytatni. Tudni kell kimondani, hogy ebből nekem elég volt, és most azonnal leállok.

043_2664089.jpg

Fotó: Eurosport

Párszor hallottuk már azt a véleményt, hogy Roglicnak "könnyebb", mivel később érkezett a sportágba, nem járta végig a ranglétrát, hisz nem kiskora óta versenyzőnek készül. Nem koplalt, nem szenvedett már juniorként, és ha meg akar inni egy pohár sört, akkor nem gondolkozik.
Azt hiszem, ebben van némi igazság. Ha korábban kezdtem volna el kerékpározni, lehet, hogy nem értem volna el azt a szintet. Az is tud formálni, ha máshogy gondolkozol, mint a többség. Mindig mondják, hogy kapitánynak lenni felelősség, meg nagy nyomással jár. Én ezt nem így látom. Csapatként tekintek magunkra, és azt mondom: bízhatok magunkban, hisz mindent megtettünk azért, hogy a lehető legmagasabb szintre eljussunk. Úgyhogy ez csak együtt sikerülhet.
Végül válaszolj egy sláger-kérdésre. A tavalyi Tour alatt mindenki azt találgatta, hogy tud ennyi jó kerékpárost kitermelni egy olyan kis ország, mint Szlovénia?
Hát, a választ nem tőlem fogjátok megtudni. Tényleg nem tudom. Azt viszont valóban egészen őrülten hangzik, hogy a Tour első és második helyezettje egy kis, két milliós országból jött. Ugyan korábban is voltak versenyzőink, de igazából nincsenek hatalmas hagyományaink a kerékpársportban. Higgyétek el, mi még most is télisport-nemzet vagyunk. Az alpesi sínél és a síugrásnál semmi nem népszerűbb. Bár tagadhatatlanul jövünk fel, és talán már ott vagyunk a harmadik helyen.
Het Nieuwsblad 
Olympic Games
Két hónapja eltörte a kulcscsontját, most olimpiát nyert a legyőzhetetlen Tom Pidcock
8 ÓRÁJA
Olympic Games
Újabb ezüst, de ez valami egészen más – Van Aert mintha csak a Tourt folytatta volna
EGY NAPJA