Néha még Usain Boltot és Michael Jacksont is utánozta – kiért rajongott igazán a fiatal Evenepoel?
Publikálva 30/07/2024 - 19:45 GMT+2
Bár Remco Evenepoel most már maga is a nagy sztárok egyike, nem is olyan rég még csodálattal nézte a legnagyobbakat, akik akkor még elérhetetlennek tűntek a számára. Inspirálták őt, formálták a személyiségét, és hozzájárultak ahhoz, hogy világ és olimpiai bajnokká váljon. Mindezt úgy, hogy még nincs is 25 éves.
Evenepoel már olimpiai bajnok is az időfutamban, Valter a 22. helyen - Összefoglaló
Videó forrása: Eurosport
A szülei mellett ki emlékezhetne legjobban a fiatal Evenepoelra, ha nem az a személy, aki évekig tanította. Egykori általános iskolai tanárnője szerint Remco jószívű, kedves srác volt, aki folyton meg akarta oldani mások problémáit.
Az első dolog, ami Miss Hilde eszébe jut, hogy Evenepoel hatodikban tejfölszőke volt, és gyakran új frizurával jelent meg a suliban.
„Nagyon jól emlékszem rá. Egy kedves, vidám fiú volt. Rendkívül udvarias volt, szerette, és jól el is tudta magyarázni, amit épp gondolt, és ezt mindig barátságosan tette. Feltűnő volt az is, hogy rendkívül önálló és független volt. A terveit mindig sikerrel végigvitte, ezt valószínűleg a szüleitől leste el, akik vállalkozók voltak, és megtanították neki, hogyan vegye a saját kezébe a dolgokat” – mesélte Hilde Lippens, aki Evenepoel általános iskolai osztályfőnöke volt.
„Jó tanulónak számított, fontos volt neki, hogy jó jegyeket szerezzen, és sok minden foglalkoztatta. Nagyon érdekelték őt az országok, és rendkívül jól rá tudott keresni dolgokra a neten. Természetesen a sport volt az első a sorban, de remek fogalmazásokat írt, és a versírásban is jeleskedett. Hagyományos verseket és haikukat is írt.”
„Szeretett énekelni is, és a bulikban DJ-ként is jól működött. A színjátszás is feküdt neki, és nagyon jó előadó volt. Ha alkalom nyílt rá, Remco biztos, hogy ott volt fenn a színpadon. Kiválóan playbackelt, és folyton Michael Jacksont utánozta, ő volt a példaképe. Még a mozgását is nagyon jól másolta.”
„Egyfajta showman volt, de nem extrém módon, nem ugrált a padokon vagy ilyesmi. Viszont, ha volt valamilyen esemény vagy verseny, ő mindig részt vett rajtuk. És mindent jól akart csinálni, már akkor benne volt a kis győztes. Borzasztóan elszánt volt mindenben, amibe belefogott. Persze a sport volt a mindene, a szülei jöttek érte háromra, és vitték edzésre a PSV-be. Akkor ugyanis még a foci volt az elsődleges.”
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/07/30/4013569-81409028-2560-1440.jpg)
Remco Evenepoel (Fotó: HLN.be)
Fotó: Eurosport
Evenepoel a PSV mellett az Anderlechtnél is megfordult, de hiába számított jó játékosnak, idővel az edzői mellőzni kezdték. Ekkor jött képbe az országúti kerékpár, ahol azonnal sikeres lett.
„Hihetetlen belső hatóerő volt benne. Ha valaki akkor megkérdezett volna, azt mondtam volna, hogy nagy focista lesz belőle. Ha 10-12 évesen a PSV-ben játszol, az jelent valamit. Amikor megkapta az utolsó értesítőjét, azt írtam neki búcsúzóul, hogy ’remélem, hallunk még felőled” – mesélte Hilde Lippens.
Remco végül nem focista, hanem profi kerékpáros lett. Időfutamban világbajnokságot Európa-bajnokságot és olimpiai bajnoki aranyat nyert, ebben a számban ráadásul már mindhárom Grand Touron szerzett szakaszgyőzelmet. Amit időfutamban meg lehet nyerni, azt Remco Evenepoel már megnyerte. Mindezt úgy, hogy még nincs 25 éves, és nemrég, élete első Tour de France-részvétele során harmadik lett összetettben és nagyon simán elhozta a fehér trikót.
Az általános iskolai osztályfőnöke jól emlékszik rá, hogy Remco már 12 évesen úgy bringázott, mint a legjobbak.
„Amikor tesiórán bicikliztek, neki hátul kellett mennie, mert ha elöl volt, úgy ment, hogy senki sem tudta őt követni. Ő ezt nem büntetésként fogta fel, hanem feladatként, hogy bátorítsa a lemaradókat.”
„Ha manpság látom a tévében, olyan mintha semmit sem változott volna. Ahogy magyaráz, ahogy teszi a dolgát. Remco ugyanaz a srác maradt.. Vezéralkat volt már akkor is. Amikor csoportban dolgoztunk, mindig magához ragadta a vezető szerepet, de anélkül, hogy főnökösködött volna. Fontos volt neki, hogy a végeredmény jó legyen, nem uralta le a többieket.”
Miss Hilde valójában semmi negatívumot nem tud mondani róla.
„Jól érezte magát a bőrében, szeretett iskolába járni, és jól bánt a lányokkal is. Nem volt félénk, de nem is vitte túlzásba. A lányok pedig megőrültek érte, ami érthető, hisz egy széparcú, sportos fiú volt, hosszú szőke hajjal.”
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/07/30/4013570-81409048-2560-1440.jpg)
Remco Evenepoel (Fotó: twitter)
Fotó: Twitter
De mi érdekelte a legjobban általános iskolásként a kis Remcót?
„Főleg az élsportolókért rajongtam. Nadal például 14-szer nyerte meg a Roland Garrost, volt, amikor ötször zsinórban. Ronaldo pedig, bár egy kicsit talán kevésbé volt tehetséges, mint Messi, elképesztő alázattal és elköteleződéssel, kőkemény munkával és a megfelelő mentalitással lett a világ egyik legjobb focistája. De a régebbiek közül Usain Bolt és Michael Phelps éremgyűjteménye is egészen lenyűgöző. Varázslatos pillanatokban volt részem a tévé előtt nekik köszönhetően. Bolt esetében ez különösen igaz, hisz általában övé volt a nap fénypontja, a versenynap utolsó száma.”
„A stadionban síri csönd. És ott volt közeliben az a tekintet, az az erő. Phelpsből ugyanez az energia sugárzott a medencében. Ez tette őket annyira különlegessé. Mindig tudtak valami show-t csinálni, ez volt a hab a tortán.”
Evenepoel azonban nem elégedett meg annyival, hogy simán csak látta őket a pályán vagy a medencében.
„Utánoztam Bolt győzelmi mozdulatát. Amikor fociztunk, és gólt lőttem, akkor fogtam magam és pont úgy csináltam, mint ő. Amikor fiatalabb voltam, amúgy is imádtam valamilyen különleges ünneplést csapni a gólok után.”
Minden idők legnagyobb hosszútávfutója, Eliud Kipchoge is ott van Evenepoel példaképei között. Nem csak a teljesítményét ismeri el, hanem azért is tiszteli, mert a kenyai nem felejtette el, hogy honnan jött.
„Fantasztikus eredményeket ért el, és közben folyamatosan harcol a szegénység ellen. A hazája, az, hogy honnan származik, mindig ott van a fejében. Kipchoge élő bizonyítéka annak, hogy senki sem lehet akkora sportoló, hogy elfelejtse, honnan jött, és hogy ne jótékonykodjon.”
Azért persze a kerékpárban is akadnak olyanok bőven, akikre felnézett.
„A 2005-2006-os és a 2011-2012-es időszakok olyanok, amiket sosem felejtek el. Ekkor én még nagyon kicsi voltam, de Tom Boonen, illetve Philippe Gilbert ekkor voltak a csúcson. Rájuk is iszonyúan felnéztem, pedig ők nem voltak akkora sztárok, mint Bolt, Phelps, Nadal vagy Ronaldo.”
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/07/30/4013573-81409108-2560-1440.jpg)
Remco Evenepoel
Fotó: Getty Images
A legnagyobb extra azonban Alberto Contador volt a számára.
„Phillel még tudtunk együtt tekerni, de Albertóról pont lecsúsztam. Igaz mostanság rendszeresen látom őt, a Vuelta után például ő készítette velem az interjút Madridban. Pont ő, aki annyi nagy versenyt megnyert. Nagyon különleges élmény volt, amit sosem felejtek el.”
És hogy a sporton kívül kik voltak azok, akik valamiért megragadták a figyelmét?
„Nem sok ilyen volt, bár Michael Jackson mondjuk igen. Nem azért, amit tett, hanem a zenéje miatt. A 'Billie Jean' azonnal beugrik, de a 'They don’t care about us' is egy erős dal, egy szép üzenettel. Gyakran utánoztam őt, a moonwalk mozgást például, akkoriban nagyon nagy hájp volt körülötte. Voltak ilyen tehetségkutatók, amit megnyert egy srác, akinek a tánciskolájába még jelentkeztem is, de aztán elengedtem, mert nem tudtam összeegyeztetni a focival.”
Evenepoelnak a sportolók meg a zenészek mellett azért a színészek között is akadtak kedvencei.
„Spongyabob! Őt imádtam. De szerettem a Rocky filmeket is, mert mindig volt egy mélyebb jelentés a sztori mögött. Sylvester Stallone nagyon komoly volt. De mondanám még Michael B. Jordant a Creed sorozatból, meg Tome Cruise-t. Na, az ő karrierje sem akármi.”
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés