Peter Sagan: „Juraj nélkül most nem lennék itt”

A háromszoros világbajnok Peter Sagant a CyclingTips nevű ausztrál kerékpáros szakportál újságírója, Neal Rogers faggatta a kaliforniai körverseny rajtja előtt. A csalódáskeltő tavaszi szereplés mellett, amit egy többhetes kihagyással járó gyomorfertőzés előzött meg, szóba került a Bora-hansgrohe csapatszintű átalakulása, a Mathieu van der Poel-jelenség, Marcel Kittel drasztikus bejelentése, a kulcsfontosságú testvéri támogatás, az esetleges Giro-indulás, illetve az apaság örömei is. A folytatásban ezt a május 10-i beszélgetést közöljük.

Peter Sagan: Hát, lehetett volna jobb, de lehetett volna rosszabb is. Mindig el kell fogadni azt, amit az élet ad. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy minden versenyt én nyerek, de a kerékpározás egy kemény sport és láthattátok, hogy ugyan sokszor ott tekertem az élbolyban, mégsem harcolhattam a végső győzelemért. Korábban már volt egy ehhez hasonló tavaszom, vagy talán még rosszabb – nem számít. Ami történt, megtörtént, a következő versenyperiódusra koncentrálok.

PS: Igen, és az a tavasz még az ideinél is gyengébben sikerült. Nem látok semmi rosszat abban, ami történt. Minden év különböző, ezt el kell fogadnod. A Gent-Wevelgemen senki sem tudhatta, mi fog történni később, hiszen az elejétől kezdve fújt az oldalszél és sok kisebb emelkedő volt az útvonalban. Én, személy szerint azt gondoltam, hogy a mezőny darabjaira fog hullani és sosem kapnak el minket. Ha hatékonyan összedolgozunk az élen – gondoltam –, nehéz lesz minket megfogni, viszont ha hátul nem szakad szét a sor, egészen biztos, hogy utolérnek, mert az utolsó 30 kilométeren szembeszélbe fordultunk. Végül az utóbbi verzió valósult meg. A hajrában ezek után nem vehettem fel a versenyt a sprinterekkel, akik mindvégig a mezőnyben tekertek, míg én az egész napot szökésben töltöttem.

PS: Nem, sőt, tulajdonképpen örülök annak, hogy végül nem utaztam el Liège-be. A tévén keresztül követtem a versenyt és láttam, milyen időjárási körülmények között tekertek és milyen eredmények születtek.

PS: Nagyon jó dolognak tartom. Ha azt látom, hogy a csapattársaim nyernek, ráadásul olyan fiatal srácok, akiknek én is tudtam segíteni a tapasztalataim által, akkor boldog vagyok – nagyon boldog és elégedett.

PS: Mostmár tudom, ki ő (nevet).

PS: Ismertem, mint cyclocross versenyzőt, de nem igazán foglalkoztam vele.

PS: Hihetetlen volt. Lenyűgöző, amit csinál.

PS: Miért, mi történt?

PS: Tíz évnyi profi pályafutás után nehéz nekem bármi meglepőt mutatni.

PS: Tudod, a sajtó rengeteg sztorit generál velem kapcsolatban, de mégis mit kéne erre reagálnom? 2021-ig még hátravan két és fél év, és senki sem tudhatja, hol lesz két és fél év múlva.

PS: Valamikor jobban, valamikor kevésbé. Amikor szép az idő, jobban élvezem.

PS: Tudod, akad még néhány rekord, amit megdönthetek, például a zöld trikót vagy világbajnoki címeket illetően. Meglátjuk, hogy ebben az évben, a következőben, vagy 3 év múlva sikerülhet-e. Motivált kell, hogy legyek, máskülönben nehezen menne.

PS: Mielőtt visszavonulok, egyszer mindenképp szeretnék elindulni a Giro d’Italián. A tavaszi klasszikusok és a Tour de France mellett ez nehéz ügy. Nehéz, mert januártól egészen októberig készen kell állnom. Az nem úgy van, hogy felkészülök a Tour de France-ra és utána leállok. Rengeteg a verseny, befolyásolnak a szurkolók és az újságírók is. Ez így megy egész évben – egy nagy körforgás.

PS: 1998-ban volt, közel a szülővárosomhoz, Zsolnához – a szezon utolsó versenye a téli szünet előtt. Részt vettem rajta én, Juraj, az édesapám – aki amatőr szinten sokat versenyzett – és a legidősebb testvérem, Milan is. Ők ketten nem fejezték be, inkább félreálltak és elszívtak néhány szál cigit (nevet). Egy monti-versenyről van szó, én akkor 8 éves voltam.

PS: Három részből állt a verseny: az első nap valami eltörött a biciklimen és nem tudtam befejezni a szakaszt. A következő reggel egy egyéni időfutamot rendeztek, amit megnyertem. Délután egyszerre indultunk és végül talán 8. vagy 9. lettem. A bátyám, Juraj nyerte az összetettet.

PS: Egy évvel később megpróbáltam végigcsinálni a teljes hazai szezont, a lehető legtöbb versenyre szerettem volna eljutni, úgyhogy elkezdtem edzeni. Sokat nyertem – ezért folytattam.

PS: Azt hiszem, hogy a testvéreim, Juraj és Milan.

PS: Nem, ő sosem versenyzett. Csak egyszer próbálta ki, amikor én 8 éves voltam.

PS: Inkább a privát életemben segített, mint a kerékpárversenyzés terén.

PS: Juraj nélkül most nem lehetnék itt, ez biztos. Ő kezdett el előbb biciklizni, aztán egy évvel később én is követtem. A kerékpáron nőttünk fel. Amikor rossz volt az idő, mondjuk esett az eső, sosem akartam kimenni edzeni, de ő mindig rávett arra, hogy erőfeszítéseket tegyek. Így válhattam profi versenyzővé.

PS: Igen, és mivel Juraj az idősebb, én mindig őt utánoztam. Amikor lustálkodtam, a szüleim azt mondogatták nekem, hogy ’Nézd meg Jurajt, hiába szakad az eső, ő elment tekerni két órára, míg te itthon ültél és a PlayStationt nyomogattad’. Mindig azt válaszoltam erre, hogy ’jó, dehát én lusta vagyok’. Aztán évről-évre lettem egyre jobb és később már rendszeresen együtt edzettünk.

PS: Még mindig lusta vagyok (nevet). Élvezem, amikor az ágyban heverhetek és nem kell csinálnom semmit.

PS: Ki mondta ezt neked?

PS: Nem tudom. Nem tudom, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki nagyon keményen edz és aközött, ahogyan én edzek.

PS: Nagyon boldog vagyok amiatt, hogy édesapa lehetek. Azt kívánom, hogy bárcsak több időt tölthetnék otthon. Csinálom, amit csinálok – és már csak néhány évről van szó –, de sokszor nehéz eldönteni, mit tegyek. Megpróbálok minél több időt a fiammal tölteni, amikor szabad vagyok.

PS: Érzelmileg, vagy…?

PS: Az a nap, amikor Marlon megszületett. Ez a legnagyobb dolog az életemben és egyben a legfontosabb eredményem is.

Peter Sagan Kaliforniában egy szakaszgyőzelemmel jelezte, hogy nem szabad őt leírni. A feljövőben lévő szlovák egy utahi magaslati edzőtábort követően a Svájci Körversenyen (június 15–23.) tér vissza az európai porondra: az egyik kedvenc egyhetes viadalán hangol a szezon főeseményére, a július 6-án rajtoló Tour de France-ra, ahol a rekordot jelentő hetedik zöld trikó megszerzése lesz a célja.

Forrás: CyclingTips