„Leszarom, ki mit mond” – Mads Pedersen tudja, hogy beképzelt, de épp ez élteti

Nagy Benjámin

Frissítve 05/01/2023 - 10:38 GMT+1

Mads Pedersen őrült figura. Lehet, hogy néhány nyilatkozatában nagyképűnek tűnhet (sőt, dehogy lehet, biztos), és ő valójában annak is tartja magát, de közben ez a mentalitás kellett ahhoz, hogy a mezőny egyik legjobb bringásává váljon. Egyébként nagyon is mélyen érző ember, aki imádja az életet és imádja a boldogságot. Olyan őszinte nyilatkozatot viszont ritkán ad, mint amilyet most adott.

A második helyek után végre egy győzelem: Pedersen nyerte a 13. szakaszt

„Hogy apám boldogabb-e, amióta világbajnok lettem? Határozottan.”

Mads Pedersen gyerekkorában megfogadta, hogy ha egy nap beteljesíti az álmait és sokat keres, mindent megad a szeretett édesapjának.

Claus ugyanis kamionsofőrként dolgozott és rengeteg áldozatot hozott a családjukért. Hajnali fél négykor kelt, délután öt előtt sosem ért haza, Mads pedig sokszor azt látta rajta, hogy átlépte a saját határait és teljesen kimerült.

Tour de France

Vingegaard vagy Van Aert? – Milyen csapattal megy a Visma a Tour de France-ra?

Tegnap - 12:05

„14 vagy 15 éves lehettem, amikor odaálltam elé és azt mondtam: egy nap annyi pénzt fog kapni tőlem, hogy olyan üzletet indíthat, amilyet csak akar. Így amikor meglett a pénz, odaadtam neki, és ő nyitott egy kerékpárboltot.”

Hogy miért tette ezt?

"Azért, hogy olyan életet adjak neki, amit szeret és élvez, és hogy egy kicsit tovább élhessen. Minden egyes fillér megéri, amit rá költöttem. Bár nincs ilyesmi végzettsége, imádja a kerékpárokat és örömmel foglalkozik velük. Másik apát látok, mint amilyen régen volt.”

A tølløsi Empire Cycling egy kis vállalkozás, ahol Claus és szerelőtársa, Tim az egyedüli főállású alkalmazott. Sikeresnek mondható, de nem vágynak további növekedésre.

"Szeretnénk, ha minden így maradna, mert így élvezik. Ha a munka határán állnak, megmondják az embereknek, hogy vagy várniuk kell egy hetet, vagy más módot kell találniuk a javíttatásra.”

Ez a gondolkodásmód szöges ellentétben áll Pedersen saját pénzügyeivel. Nemrég költöztek át Dániából Svájcba, elég egy egyszerű okból: a minél több pénz miatt.

"Alapvetően magunkra gondoltunk, az adókat néztük. Tudom, hogy emiatt néhányan lenézhetnek, és ez így is van rendjén, de amikor a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy itt az ideje kipróbálni egy új kalandot, hogy máshol éljünk, azt mondtuk: miért ne találhatnánk egy olyan helyet, ahol elég alacsonyak az adók? Tudom, hogy a mezőnyből sokan laknak Andorrában vagy Monacóban, ahol hasonló a helyzet, de azért olyanok is vannak, akik máshogy gondolkodnak.”

A helyzet egyszerű. Sokan gondolhatják úgy, hogy a karrierem után normális munkát kaphatok, de ki akarna engem felvenni 15 vagy 17 évnyi profi kerékpársport után? A történet másik oldala: semmi bajom vele, de nem akarok egy szupermarket pénztáránál ücsörögni. Ahhoz túl sok energiám van.

"Persze, manapság keresek annyi pénzt, hogy ha okosan csinálom, akkor a visszavonulásom után minden nap a kanapén ülhetnék, ha akarnék, de inkább csak biztosan akarok lenni abban, hogy a mindennapi életemről én dönthetek majd, ha abbahagyom a kerékpározást. Nem akarok minden nap hétkor kelni, nyolcra munkába menni, és négyre hazaérni. Ez az utolsó, amit csinálni szeretnék. Sajnálom, de a saját pénzemet keresem, és ezért senki sem szólhat meg.”

Mads Pedersen elsőként ér be Fred Wright előtt a 2022-es Vuelta 19. szakaszán

Fotó: AFP

A Trek-Segafredo 27 éves dánjával sokat fordult a világ azóta, hogy 2019-ben óriási meglepetésre világbajnok lett. Nagy versenyeket nyert, idén a Tourról és a Vueltáról is volt sikere, a Vueltán pedig a pontverseny is az övé lett. Három éve azt mondta, senkinek sem kell bizonyítania, hogy megérdemli a szivárványszínű mezt, és nem hatja meg, ha be kell állnia dolgoznia másért, és ez most sem változott. A kritikák pedig hidegen hagyják.

„Leszarom, ki mit mond. Én csak az vagyok, aki vagyok. Szeretem, amit csinálok, és mindig nyerni akarok, mert úgy érzem, ez a jó számomra. 200 milliószor kaptam meg a kérdést, mert az emberek szerint nem érdemeltem meg a világbajnoki sikert, de rohadtul ott lesznek a szivárványszínű csíkok a mezemen életem végéig. Sokan egész karrierjükben ezért küzdenek, de nem jön össze nekik. Büszke vagyok magamra, és folyton emlékeztet, hogy valójában mennyi mindent el lehet érni. Nem azért versenyzek, hogy bárkinek is bizonyítsak, nem is érzem úgy, hogy bizonyítanom kellene. Boldoggá akarom tenni magam, és extrán magasra teszem a céljaimat, mert elég szép, amikor elérem azokat.”

A kérdés adott: a világ legjobb országúti bringásai közé sorolja magát?

„Igen, igen, igen, igen. Hiszek abban, hogy zöld trikós lehetek a Touron vagy nyerhetek még egy vb-t. Szeretném, ha lenne még egy bekeretezett vb-mezem a falon, közvetlenül a 2019-es alatt. Nyilván az olyan versenyzők a legnagyobb sztárok, mint van der Poel vagy van Aert, én csak alattuk vagyok, de tudom, hogy képes vagyok legyőzni őket, és ezt már többször is megmutattam.”

Tudom, hogy nagy az egóm és beképzelt vagyok, de nem tudok és nem is akarok kibújni alóla. Szerintem ez is kell ahhoz, hogy a csúcson legyél, és úgy érzem, ez vitt el engem ilyen magasra a sportágban. Előbb kell legyőznöd engem, mint bárki mást, ennyire egyszerű.

Tegyük hozzá: a feleségének, Lisette-nek nem lehet vele könnyű otthon.

„El sem tudom képzelni, hogy bírja mellettem. A szezon vége után talán öt napja lehettem otthon, amikor azt kérdezte tőlem: nem tudnék esetleg valami olyat csinálni, amivel kicsit nyugton lehet? Azt mondta, menjek el futni, takarítsam ki a kocsit vagy bármi.”

Pihenésre nem volt sok idő, hiszen jön a 2023-as szezon, ahol sikeresebb szeretne lenni, mint valaha. Megcélozza a Giró és a Tourt is.

„Nagyon különleges lenne, ha egy nap elmondhatnám magamról, hogy mindhárom háromhetesen megnyerte a ponttrikót. Szeretném a másik zöldet és a cikláment is a meglévő zöld mellé. Ha az útvonal kedvez nekem és kis szerencsém is van, bármi összejöhet.

De mekkora lenne az egója, ha tényleg összejönne a második vb-cím és a további két ponttrikó is?

„Pfff, nagyobb, mint ez a szoba!”

Forrás: Rouleur

Critérium du Dauphiné