Jorgenson: „Az a generáció vagyunk, akiket Lance Armstrong inspirált. Engem biztosan”

Kálmán Laci

Frissítve 12/03/2024 - 09:54 GMT+1

Tökéletes hetet zárt a Visma, hisz korábban még egy csapatnak sem sikerült egy szezonon belül a Tirreno-Adriaticót és a Párizs-Nizzát is megnyerni. Előbbin Jonas Vingegaard szerezte meg a győzelmet, míg utóbbit Matteo Jorgenson húzta be, ami azért is nagy dolog, mert amerikai kerékpáros Floyd Landis 2006-os sikere óta nem tudott győzni ezen a versenyen.

Létezik tökéletes támadás: így tarolta le Jorgenson és Evenepoel a Párizs-Nizza zárószakaszát

Csak az utolsó szakasz előtti éjjel esett le, hogy ennyire jól állok. Hát jó, gondoltam magamban, akkor meg kell nyernem a Párizs-Nizzát. És tessék, megcsináltam.

Matteo Jorgenson semmivel sem volt gyengébb, mint Remco Evenepoel a Párizs-Nizza 8., mindent eldöntő, 109 km hosszú szakaszán, amelynek során öt emelkedőt is megmásztak a versenyzők. A belga háromszor is keményen megindult, a 24 éves amerikai azonban mindannyiszor átvette a támadásokat, és esze ágában sem volt leszakadni.

Jorgenson csak az utolsó emelkedő után mert igazán örülni, akkor már mosolygott a kamerába, és rázta az öklét. Az idahói származású srác egy ideje Nizzában él, úgyhogy extra öröm volt számára, hogy hazai pályán szerezte meg élete eddigi legnagyobb győzelmét. Ráadásul egy olyan komoly mezőnyben, amelyben Evenepoel mellett ott tekert Primož Roglič is.

Kerékpár

A Strade Bianche és a Liège már zsebben, jöhet a dupla?

22/04/2024 - 21:29

„A hét elején még nem az volt a célom, hogy megnyerjem a Nizzát” – mesélte Jorgenson. „Akartam egy jó összetett eredményt, és bíztam benne, hogy a top 3 talán összejöhet.”

„Emlékszem, hogy beszélgettünk telefonon Marc Reef sportigazgatóval, aki azt mondta, hogy elégedett lenne a top 10-zel is. Én viszont mondtam neki, hogy a célom a dobogó.”

„Szépen lassan, minden egyes nappal egy kicsit közelebb kerültem az első helyhez. De csak az utolsó szakasz előtti éjjel esett le, hogy ennyire jól állok. Hát jó, gondoltam magamban, akkor meg kell nyernem a Párizs-Nizzát. És tessék, megcsináltam.”

„De nagyon nem voltam nyugodt az este, csak öt órát aludtam. Ennyire még soha életemben nem éreztem magamon a nyomást. Előtte nyugodt voltam, a pénteki szakasz előtt nem is gondoltam arra, hogy megnyerhetem.”

Matteo Jorgenson

Fotó: Getty Images

Jorgenson elmondta, hogy közte és Evenepoel között volt egy megállapodás, hogy összedolgoznak azért, hogy leszakítsák a sárga trikós Brandon McNultyt. Ez meg is történt, így ők ketten mehettek a szakaszért és az összetettért is.

„Amikor Remco támad, nem túl kellemes őt megpróbálni követni, de csak azt kaptam, amire számítottam. Azt gondoltam, hogy rámegy a nap elején a jóváírásra, de a szakasz már akkor is eléggé kaotikus volt, és szerintem ezt ő is érezte.”

„Én tulajdonképpen csak ültem és vártam. Utána támadott kétszer vagy háromszor, és harmadszorra leszakítottuk Brandont, és én pont ezt akartam. Váltva vezettünk, és én mondtam neki, hogy övé lehet a szakasz, ha jön velem. Szerencsére nagyon jól összedolgoztunk, megtiszteltetés volt egy ekkora bajnokkal együtt tekerni.”

Evenepoel a szakaszt, Jorgenson az összetettet vitte a Párizs-Nizzán

Jorgenson ennél jobban nem is érzhette volna otthon magát, hisz mindössze néhány száz méterre lakik a befutó helyszínétől.

„Ugyanezen az úton jövök haza majdnem minden edzésemről. Ahogy máskor, most is azt éreztem, hogy oké, rendben, a munkát elvégeztem. Aztán szépen lassan elkezdett leesni, hogy itt egy kicsit többről van szó.”

Jorgenson helyén kezeli ezt a győzelmet. Örül neki, büszke rá, de nem gondolja, hogy ettől egycsapára minden megváltozott a számára.

„Van jelentősége ennek a győzelemnek. De nem fogom azt mondani, hogy Grand Tourt fogok nyerni, és ilyen meg olyan nagy versenyző vagyok. Nem vagyok egy Jonas Vingegaard. Két lábbal állok a földön. Ugyanakkor ez a hét tényleg nagyon jó volt.”

Matteo Jorgenson

Fotó: Getty Images

„Néhány évvel ezelőtt, amikor profi lettem, akkor őszintén szólva nem éreztem úgy, hogy megérdemlem. Aztán jöttek a kis mérföldkövek, és lassan-lassan elkezdtem hinni magamban.”

Korábban beszélt arról, milyen sok mindent megtett azért, hogy eljusson erre a szintre. Mostanra kiderült, a Visma és ő tökéltesen passzolnak egymáshoz.

„Egy olyan csapat tagja lehetek, ahol kihozzák belőled a legtöbbet. Ha lehetőségeket akarsz, áldozatokat kell hoznod. Kőkeményen kell edzened, és meg kell próbálnod eljutni egy olyan szintre, hogy méltó lehess ezekre a lehetőségekre. A legjobb helyen vagyok.”

Korábban már kétszer volt ott a top 10-ben a Nizzán, most azonban szintet lépett. Nem rogyott meg senki támadásától sem, és rendkívül taktikusan versenyzett.

Léptem egyet előre, még ha ez nem is egy őrült nagy lépés. De ebben a csapatban minden lépésre figyelnek.

Mattias Skjelmose, Matteo Jorgenson és Brandon McNulty

Fotó: Getty Images

„Nem csinálunk semmi olyat, amit mást csapatok ne csinálnának. De szerintem mi minden részletre maximálisan odafigyelünk. A táplálkozásra, az utazásra, mindenre. Életem legjobb döntése volt, hogy ehhez a csapathoz szerződtem.”

Jorgenson jó eséllyel ott lehet majd Vingegaard segítőjeként a Touron is.

„Sokan azt mondták nekem, hogy hülye vagyok, hogy egy olyan csapathoz jövök, ahol Jonast kell majd segítenem. Számomra azonban öröm, hogy megpróbálhatom vele megnyerni a Tourt. Ez karrierem csúcspontja lenne.”

„Az meg, hogy Brandon is ilyen jól ment, nagyon menő amerikai szempontból. Itt az amerikai kerékpársport újhulláma. Az a generáció vagyunk, akiket Lance Armstrong inspirált. Engem biztosan. Itt van Brandon, Sepp Kuss, Quinn Simmons és Will Barta is. Ez tényleg egy új hullám.”