Az Ineos titkai: van Baarle döbbenetes megérzése, a volt katona és a csapatbusz dj-je

Lehetett látni néhány fotót a Sint-Martens-Latemben tartott buliról. Sajnálod, hogy nem voltál ott? - Ott voltam, eskü.

- A Brabantse Pijl után sok szerencsét kívántam azoknak a csapattársaknak, akikről tudtam, hogy ott lesznek a Roubaix-n. Azt mondtam, valószínűleg el fog telni kis idő, mire újra látom őket. Dylan van Baarle azonban hallani sem akart erről, és szó szerint ezt a kérdést tette fel: "Ha én nyerek, eljössz vasárnap ünnepelni?". Félig nevetve igent mondtam, de biztos voltam abban, hogy még ha nyerni is fog, biztosan elfelejti az ígéretemet. Nem felejtette el. Már egy órával a rajt előtt üzent nekem: "Este találkozunk.” Aztán tényleg nyert, és nem volt más választásom, be kellett tartanom az ígéretemet. Úgyhogy ott voltam a szállodában, de csak egy pohár bort ittam, mert sűrű időszak következik... a többiek viszont nagy bulit csaptak.

- Finom vörösbort. Fantasztikus érzés volt. Dave Brailsford a beszédében azt mondta, hogy a Paris-Roubaix egy olyan verseny, ami a világon mindenhol, így Amerikában is ismert. Aztán hozzátette, hogy 13 évet dolgoztak a Roubaix-sikerért, ez állt a bakancslista élén. Tehát az őrjöngő Brailsfordról készült fotók magukért beszélnek. (nevet)

- De, valahol igen. Felajánlották a lehetőséget, de nemet mondtam. Aztán két nap gondolkodás után mégis igent mondtam, de addigra már Cameron Wurf elfoglalta a helyet, úgyhogy én csak tartalék lettem.

- A mostani hangulat 2017-es Quick-Stepes tavaszra emlékeztet. Akkor három hét alatt megnyertük a Dwars door Vlaanderent, a De Panne-t, a Flandriát, a Scheldeprijst és az Amstelt. Most hasonló lendületet kapott az Ineos, hiszen Kwiatkowski megnyerte az Amstelt, pár nappal később Sheffield a Brabantse Pijlt, és utána Dylan a Roubaix-t. Együtt vagyunk, és ez teremtette meg a hatást.

- Nagyon koncentrálunk a csapatszellemre. A télen kineveztek egy erre szakosodott edzőt, Martin Johnsont, egy volt katonát, akit sokan ismernek az Egyesült Királyságban. Többek között motivációs előadásokat és mélyebb beszélgetéseket tartott. A cél az volt, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, és ez bevált, hiszen mindenki tűzbe megy a másikért.

- Kwiatkowski meg 31 évesen nyert Amstelt, és Geraint Thomasban, valamint Richie Porte-ban is hiszünk. De az igaz, hogy az idősebb generációnak jól jön a fiatalok lendülete. Jó a kémia, amiben az is segít, hogy a csapatbuszban még mindig Kwiatkowski az ügyeletes dj. A Tomorrowland zenéiből készített mixeihez pedig senki nem mer hozzányúlni!

- Jó úton haladok, hogy elérjem a célomat, azaz stabilizáljam a helyem a legerősebb sorban. Három kilóval vagyok könnyebb, mint február elején, és ezt megérzi az ember, különösen az emelkedőkön. Lépésről lépésre szeretnék visszatérni a versenysúlyomhoz, de nem sietek, fokozatosan haladok.

- Táplálkozási ütemterv szerint dolgozom, de ez a csapat minden versenyzőjére igaz. Igyekszem nem fogyni a versenyek alatt, ilyenkor fontos, hogy elegendő szénhidrátot vigyek be. Otthon is próbálok odafigyelni, mert az elv egyszerű: ami bemegy, annak kevesebbnek kell lennie, mint ami kimegy. Remélem, júniusra újabb kilótól szabadulok meg. Ha ez sikerül, akkor azt hiszem, szép nyár vár rám.

- Jelenleg nem vagyok benne a bő keretben sem, de a stáb megnézi azokat a versenyzőket, akik közvetlenül a Tour előtt jó formát mutatnak. Szóval soha ne mondd, hogy soha, mondjuk nem lenne bölcs dolog, ha beleringatnám magam ebbe az álomba. Úgyhogy elsősorban a Vuelta lebeg a szemem előtt.

- Fejlődés, fejlődés, fejlődés. A Brabantse Pijl jól sikerült, Brailsford küldött is utána egy üzenetet: „Szép munka.” Jó érzés volt, hogy végre mutattam valamit, ráadásul az egyik kockaköves szektorban Oliver Naesent is otthagytam. Ezt kaptam válaszul tőle: akkor vagy mélyponton a karrieredben, ha Pluske otthagy téged a kockakövön. (nevet)

Forrás: hln.be