Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

„Nincs az az arany, ami a legsötétebb pillanatokat feledtetni tudja” – a világbajnok legjobb és legrosszabb éve egyben

Gecsei Dina

Frissítve 16/08/2023 - 16:33 GMT+2

Nagyon jó helyre került a következő egy évre a szivárványos trikó: a glasgow-i világbajnokságon a 27 éves belga Lotte Kopecky szerezte meg az aranyérmet az országúti mezőnyversenyen. Ismerjük meg egy kicsit jobban a friss világbajnokot, aki 2023-ban megjárta a mennyet és a poklot is.

Kopecky a világbajnok, az SD Worx majdnem a teljes dobogót elvitte

A nőknél az országúti mezőnyverseny friss világbajnoka az SD Worx belga versenyzője, Lotte Kopecky lett. Bár a belga sajtóban azért már a glasgow-i vb előtt is bőven foglalkoztak a nemzeti bringás hősükkel, amióta a szivárványszínű trikó felkerült Kopeckyre, szinte minden sportrajongó róla beszél hazájában, nem is csoda, hogy a Het Nieuwsblad is felkerekedett és összegyűjtött pár extrább történetet a lányról.
Kopecky az idei szezonban megnyerte az Omloopot, a Nokere Koersét és a Flandriát, második lett a Strade Bianchén, az Amstelen és a Tour de France-on, utóbbin ráadásul szakaszt (és pontversenyt) is nyert, duplán belga bajnok lett (időfutam ÉS mezőnyverseny), és kisebb versenyeken is begyűjtött még három győzelmet. Ó, és a világbajnokságon sem először állhatott a dobogóra, hiszen pályakerékpáron is tőle rettegtek a többiek: a kieséses mellett a pontversenyben is hazavitte az aranyat, omniumban pedig bronzérmes lett.
„Azt gondoltam, hogy a két pályás világbajnoki cím után szinte lehetetlen lesz vasárnap újra nyerni" – nyilatkozta a belga lány még a mezőnyverseny után. „Hét nap alatt három világbajnoki cím egészen őrült dolog. Kislánykoromban nem is álmodtam ilyesmiről - akkoriban csak jó versenyző akartam lenni. De tényleg soha nem gondoltam volna, hogy ilyen jó leszek" – tette hozzá Kopecky. Ezzel viszont egyedül volt, az elmesélt történetek alapján körülötte mindenki látta, hogy mennyi lehetőség van benne, és hogy sokra viheti majd. De lássuk, mit tudtunk meg a világbajnokról.
Kopecky 1995. november 10-én született Rumstban, édesanyja, Anja De Graeve például olyannyira belement a részletekbe, hogy még azt is elárulta, hogy lánya világra jötte egy „teljesen átlagos szülés volt”.
„Rettenetesen örültem a lányomnak. Lotte nagyon jó baba volt, szinte azonnal átaludta az éjszakákat. Nagyon korán megtanult járni, és meglepően gyorsan ment neki a bringázás is. Azt hiszem, még csak kétéves volt, amikor már pótkerékkel közlekedett, de nem sokkal később már anélkül is ment neki. Először az apjával próbáltunk segíteni neki, de aztán már nem tudtuk tartani vele a tempót” – mesélte az édesanyja.
A kis Lottéval nem sok gond volt, sőt, gyorsan önállósította magát, és igazi kis rosszcsont lett, mire az iskolába került.
„Az iskolakezdés sem viselte meg, kitettem a kapuban, azt mondta, szia anya, aztán már bent is volt. Én persze sírva vezettem haza, de neki egy kis pityergés se volt” – folytatta De Graeve.
„Lotte már korán nagyon önálló volt, és később sem változott meg. Még akkor sem hívott fel, amikor már egyedül élt, sosem kérdezte meg, hogy ezt vagy azt hogyan kell csinálni a háztartásban. Vagy megcsinálta, vagy megtanulta magától, hogy kell. Nyilván, fiatalon segítettünk neki mindenben, de igazából ő mindent magának köszönhet. Mérhetetlenül büszke vagyok arra, hogy ilyen lett” – tette hozzá az anyuka.
picture

Lotte Kopecky

Fotó: Getty Images

Azt már az általános iskolás tanárnője, Veerle Linders mesélte, hogy a kis Lotte csendes és jól nevelt kislány volt, na, nem az a törékeny és finom kis hölgy, hanem az a típus, aki azért mindig kapható volt egy kis csínytevésre.
„Néha elszaladt vele a ló, de sosem volt rossz, olyan dolgokat csinált, amin még tanárként is tudunk nevetni” – mondta az egykori tanárnője. „Mindig megmosolyogtatott minket, azzal is, hogy folyton ő nyert, amikor a játszótéren bringáztak a gyerekek.”
Pedig a bringázás nem az első volt a sorban, az édesanyja úgy emlékszik, még csak hároméves volt, amikor a bátyja révén beleszeretett a sportba, először tornázni mentek a játszótérre.
„Nemrég néztük meg a régi videókat, már akkor simán felhúzta magát a korláton, ugrált a padokon, fel-le mászkált a karikákon... azokkal a kis rövid lábaival. Úgy nézett ki, mint egy kis patkány” – mesélte nevetve az édesanyja.
picture

Lotte Kopecky és Demi Vollering

Fotó: AFP

Szóval a bringázást megelőzte egy kis torna, de utána minden jött, amit csak ki lehetett próbálni Belgiumban, még focizni is eljárt az ifikhez.
„Lotte volt a piros focicsukás kislány, aki csak a fiúk között focizott” – mesélte az egyik első mentora, Sigi Pintens, aki a Schelle Sportnál egyengette Kopecky első szárnypróbálgatásait.
„Sosem edzettem őt, de láttam, hogy játszik, egy cseppet sem volt gyengébb, mint a fiúk a korosztályában. Erőnlétileg és fejben is elképesztően jó volt már akkor” – tette hozzá.
Később kipróbálta a kosárlabdát is, az egykori edzői pedig nem győzik ismételgetni, hogy amit kipróbált Lotte, abban jó volt.
„Hihetetlen sportember volt már gyerekként is, bármibe belevágott, mindig a legjobbak között volt” – mesélte az egykori kosáredzője, aki sajnálkozva azt is hozzátette, hogy Lotte nem is igazán szeretett kosarazni.
picture

La joie de l'équipe belge après le sacre de Lotte Kopecky, lors des Mondiaux 2023 de Glasgow

Fotó: Getty Images

Ezek után még egy kis kitérő jött a bringázás előtt: amikor elmentek a családdal síelni, megkérdezték a szülőket, hogy nem akarják-e, hogy síző legyen a lányukból, annyira jól ment neki az is. Az anyuka gyorsan elhessegette a kérőket, mert nem akarta, hogy olyan sokat kelljen külföldre utaznia Lotténak. „Ezt nem szerettük volna, de hát most sem sokkal jobb a helyzet, ugyebár” – mondja De Gaeve.
A fiatal Kopecky életében a sport mellett az állatok iránti szeretet is helyet kapott, állandóan valamilyen kis társat szeretett volna. Úgy néz ki, van valami megmagyarázhatatlan kapocs a bringások és a kecskék között, mert a kis Lotte is beleszeretett a mekegő négylábúakba.
„Amikor Lottéval elmentünk az állatsimogatóba, ott szaladgáltak körülöttünk a kis kecskék" – meséli az anyuka. „Még szinte haza sem értünk, máris elkezdett könyörögni kecskéért. Te meg mit csinálsz, hogy boldoggá tedd a gyerekedet? Naná, hogy megveszed neki a kecskét. Szóval lett két kecskénk, imádták a gyerekek, de később lettek kutyáink, hörcsögeink, macskáink is, minden. Egyszer elpusztult az egyik kis aranyhörcsögük, ezért el kellett menni az állatkereskedésbe, ahonnan két – állítólag – nőstény hörcsöggel tértünk haza. Aztán persze kiderült, hogy ez nem igazán felelt meg a valóságnak, egy szó, mint száz, idővel 24 hörcsög lett a házban.
Amikor a szomszédnál kismacskák születtek, onnan is akart egyet, aztán mivel abba belementünk, elhozott kettőt. Lotte hatalmas állatbarát” – mondta az anyuka, aki azért végül rátért a bringatémára is.
picture

Lotte Kopecky

Fotó: Getty Images

„Eszébe sem jutott, hogy ezzel kellene foglalkozni, vagy hogy karriert is lehetne csinálni a kerékpározásból” – meséli. „Látta, hogy a bátyja, Seppe csinálja, úgyhogy ő is ezt akarta csinálni. Egy régi, ócska biciklivel kezdte, amit a neten vettem neki, valószínűleg az volt a legolcsóbb, amit találtam, mert azt gondoltuk, csak egy fellángolás lesz. Most meg ezzel keresi a kenyerét”.
A Steeds Vooraan Kontich volt az első klub, amelyhez Kopecky csatlakozott.
„Lotte egy igazi céltudatos, magabiztos valaki volt” – emlékszik vissza Gregorius Van Moer, a klub elnöke.
„Amikor az edzéseken valamilyen feladat volt, mindig Lotte volt az, aki az élre állt, hogy majd ő megmutatja. Amikor először belga időfutambajnok lett, még az újságunk címlapjára is kikerült, de ő egy pillanatig sem volt eltelve magával, teljesen normális maradt” – meséli Van Moer.
„Ezt meg tudom csinálni, mert meg akarom csinálni” – tette hozzá, hogy ez volt a mottója már akkor is Kopeckynek.
picture

Lotte Kopecky et Demi Vollering

Fotó: Getty Images

Az első igazi bringás edzője Patrick Cools volt a Steeds Vooraan Kontichnél.
„Tizenegy évesen kezdte" – meséli az egykori edző. „Lotte hihetetlenül jól ment, már az elején látszott, hogy van benne valami különleges, a győztes mentalitása pedig már akkor megvolt. A versenyeken akkor még a fiúk és a lányok együtt versenyeztek, és a legtöbbször a legjobb lányok között ért célba, de amikor hazatelefonált, mindig azt mondta, hogy a 12. vagy a 15. lett, nem pedig azt, hogy ő lett a legjobb lány a versenyen.”
A családi háttér is sokat jelentett Lotténak, a bátyja, Seppe volt számára a példakép, de ez valahol fordítva is igaz volt. Nagyon összetartó család voltak, és persze a rosszaságban is partnerre leltek egymásban a testvérek.
„Amikor edzőtáborban voltunk, mindig akadtak, akik kijártak éjszaka játszani, és Lotte persze mindig köztük volt” – meséli Cools. „Meg kellett keresnünk őket éjjel, és visszaterelni a társaságot, de Lotte volt az, akinek soha, egyetlen rossz szava sem volt, amikor másnap edzésre kellett menni, ő sohasem panaszkodott”.
Egy egykori iskolás barátja, Matthias Van Beethoven is ilyesmit mesélt, hogy amikor edzőtáborozni mentek télen, az összes fiú panaszkodott, hogy lefagynak az ujjaik, és nem akarnak tekerni menni, de az akkor 12 éves Lotte egy mukkot sem szólt, csak igyekezett elvégezni a feladatokat, és már akkor is mindig a fiúkkal akart versenyezni.
picture

Lotte Kopecky

Fotó: Eurosport

És ott van persze a nagypapa, François Kopecky is, aki szintén kivette a részét a családi összetartásból, eleinte ő vitte a versenyekre Lottét.
„Volt, hogy egy hónapban akár négyezer kilométert is mentem autóval, hogy eljárjunk a versenyekre. Lotte pedig csak nézelődött a kocsiban, és terveket szövögetett" – mesélte korábban a nagyapa. „Egyszer egy tízkörös kritériumversenyen indult, ahol minden egyes körnél lehetett nyerni valamilyen díjat. A kocsiban nevetve azt mondta, az első kilenc körben begyűjti a díjakat, de a győzelmet meghagyja másnak" – és így is tette.
„Lotte ha valamit a fejébe vett, az úgy is lett. De soha nem akart a rivaldafényben lenni, kicsit visszahúzódó volt akkoriban, ami azóta már megváltozott, mostanra teljesen kivirágzott."
picture

Kopecky a világbajnok, az SD Worx majdnem a teljes dobogót elvitte

És valóban, aki látta most Glasgow-ban versenyezni a pályán vagy az országúton Lotte Kopeckyt, vagy épp nyilatkozni már világbajnokként, az nem a visszahúzódó, csendes lányt látta benne, hanem a vérbeli versenyzőt.
De messze nem volt könnyű Kopecky számára a világbajnokságig vezető út, a most 27 éves lánynak ez lett eddigi élete legjobb és legrosszabb éve is egyben.
Kopecky interjúiban, amiket a győzelme után adott, egy közös volt: mindig látszottak a könnyek a szemében. Ezek a könnyek pedig nem csak az öröm, hanem a szomorúság könnyei is voltak.
picture

Lotte Kopecky

Fotó: Getty Images

A friss világbajnok egy percig sem titkolta, hogy kettős érzés kavargott benne a győzelme után.
„Nem tudom, mire gondoltam, amikor átmentem a célvonalon. Ez egy fantasztikus év volt eddig, de egyben nagyon kemény is” – mondta Kopecky, utalva arra, hogy egyrészt véget ért a kapcsolata a korábbi edzőjével, így az élete több fronton is megváltozott. Illetve ennél egy sokkal-sokkal súlyosabb csapás volt, hogy márciusban tragikusan fiatalon, 29 évesen elhunyt a bátyja, Seppe.
„Nincs az az arany, ami a legsötétebb pillanatokat feledtetni tudja” – mesélte az édesanyja a verseny után. „Nem tudjuk vigasznak tekinteni a szivárványos trikót, én sem, de Lotte sem. De nem is kell annak lennie, két teljesen különálló dolog ez.
Az biztos, hogy Lotte erőt tudott meríteni a veszteségeiből. Seppe pedig nagyon boldog lett volna, ha itt lehetett volna, ő volt Lotte legnagyobb rajongója. Mindig azt mondjuk, hogy Seppe most már mindig ott ül mellette a biciklin, és segít neki hajtani. Szimbolikusan persze, mert ezeket a győzelmeket tényleg csak magának köszönheti."
Ez az, amire feltett mindent, amiért hajtott egészen fiatal kora óta.
„Nem azzal a gondolattal hozod a világra a gyerekeidet, hogy majd ők lesznek a világ legjobbjai valamiben, és erre nincs is semmi szükség. Számomra mindhárom gyermekem a világ legjobbja” – mondja búcsúzóul Kopecky édesanyja, aki az újságíróknak megmutatta a karján a tetoválást, amin három gyermekének, Seppe, Lotte és Hannes nevének kezdőbetűi láthatóak.
„Amikor majd eljön a kutyájáért, Olliért hozzám, azért elmondom neki, mennyire hihetetlenül büszke vagyok rá, és hogy szerintem tényleg ő a legeslegjobb. Persze, ő ezt nem akarja majd meghallani, valószínűleg azt mondja majd, hogy ’de anya!’. Ennyire nincs elszállva magától. Még úgy sem, hogy ő viseli egy évig a szivárványos trikót” – zárta az interjút Lotte Kopecky édesanyja.
picture

Lotte Kopecky

Fotó: Getty Images

Forrás: Het Nieuwsblad 1, 2, The Guardian

Nézd vissza a világbajnokság videóit és híreit az eurosport.hu/kerekpar oldalon!
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés