„Ha nem érezném jól magam, el sem utaznék Ausztráliába” - Van der Poel készen áll a világbajnokságra

Úgy tűnik Mathieu van der Poel rendben lesz a szezon egyik legfontosabb egynaposára, pedig egy ideig ő is kételkedett abban, hogy jó ötlet-e elutazni a világ másik felére. A Vueltát nem igazán követte, Pogacar montreali sprintjéről csak egy rövid videót látott, inkább magával volt elfoglalva.

De a forma rendben, így a szombati Primus Classic után, ő is elindul Wollongong irányába.

Keményen dolgoztam, hogy a szezon végére rendben legyek. Rajthoz álltam pár versenyen, nyertem is, de szerintem olyan, hogy ideális felkészülés nem létezik. Mármint nem tudod előre megmondani, mi lett volna jó, vagy hova nem kellett volna elmenned. Azt tudom, hogy ha nem érezném jól magam, nem utaznék. Sokan Kanadában indultak, de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az a túra többet adott, mintha maradtál volna Európában.

Ezt nem, de a sorozat egyszer majd úgyis megszakad. Fucsa dolog a világbajnokság, egy ilyen hosszú versenyen csomó váratlan dolog történhet.

Sokszor eszembe jut, mert azért nem gyakran adatik meg, hogy reális esélyed legyen a világbajnoki címre. Az a nap tényleg egy elszalasztott lehetőség volt. Egyszerűen eléheztem a hajrában. Hét órán át mentünk az esőben, ilyet azelőtt én még nem tapasztaltam.

Kicsit követtem a Vueltát, mert a csapattársamnak, Jay Vine-nak, a bukásáig volt esélye megnyerni a hegyi trikót. De a kanadai versenyeket nem néztem. Pogačar sprintjét is csak egy rövid, Twitterre kirakott videón láttam. Elég komoly volt.

Aznap este megyek, de előtte még lenyomom a Primus Classic-ot. A gépet elérem, azzal nincs baj, és szerintem jót tesz majd nekem az a verseny. Többet ad, mintha egy nappal előbb mennék. Hétfő reggel ott leszek, szerintem az annyira nem késő.

Nagyon sokszor eddig még nem utaztam ennyire messzire, de az Amerikában már voltam, és pár éve indultam az ausztráliai Cairns-ben, a monti vb-n. Ott ráadásul az érkezés után még egy belföldi járatra is fel kellett ülnöm, ami nem segített. Amúgy nem alszom jól a repülőkön. Legalább 24 óra az út, pont ezért én is hezitáltam, sokan viszont inkább lemondták a részvételt. Például Mads Pedersen. Meglepett, hogy nem indul, pedig szuper formában van.

Mindenki mást mond az emelkedőkről, oda kell menni, és meg kell nézni. Akkor majd kiderül a valóság. A pálya picit amsteles, talán egy fokkal könnyebb, mint az imolai volt, de így is elég nehéz. Nekem amúgy szuper napra lesz szükségem ahhoz, hogy felvegyem a versenyt a legjobb hegymászókkal. De az elmúlt hét után meg vagyok győződve arról, hogy jó döntés elindulni.

Wout van Aert. A hosszú és kemény versenyeket Pogačar is szereti, láthatóan formában van, és szerintem Evenepoel szintén veszélyes lehet, amennyiben messziről támad. A belgáknak ő egy nagy fegyvere lesz.

Teljesen. Két-három naponta járok vele kondiba, erősítem az izmokat, de ha ez kell, akkor ezt csinálom. És úgy érzem, erre szükségem is van.

Legalább 10-15 cross versenyen szeretnék indulni. A pontos programot még nem tudom, de nagy célom a hoogerheidei világbajnokság.

Forrás: HLN.be