Most pedig vegyünk egy nagy levegőt a felhők között - látogatás Egan Bernalnál Zipaquirában

Eurosport
Eurosport

Publikálva 13/04/2020 - 11:00 GMT+2

Névadás, az első csapat, a város ahol felnőtt, és a korábbi mentorok. Látogatás Egan Bernalnál Zipaquirában.

Fotó: Eurosport

A szülőorvosa adott neki nevet, mivel az édesanyját még az is meglepte, hogy egyáltalán gyereket vár. Politikai újságírónak készült és egy majdnem elbukott félév indította el a helyes úton. Olyan komolyan vette az egyetemet, hogy egy időre még a kerékpározásról is lemondott. Aztán átkerült Európába, ahol nem volt megállás. Szinte azonnal berobbant a profik közé és tavaly megnyerte a Tour de France-t. Látogatás Egan Bernalnál Zipaquirában.

Catedral de Sal, vagyis a Sókatedrális. 
Hosszú éveken keresztül gyakorlatilag csak ezért látogattak a turisták Zipaquirába. A 2600 méter magasan fekvő város legnagyobb látványossága a muisca indiánok ideje óta működő híres sóbánya, amelyből a legendák szerint fénykorában több kősót termeltek ki, mint Parajdról vagy Hallstadtból összesen. 
A bánya egyedülálló látványossága  a mélyben kialakított sókatedrális, melyet az itt dolgozó munkások készítettek még 1954-ben. Aztán biztonsági okokból 1990-ben az egészet bezárták, majd nem sokkal később José Maria Gonzales 60 méterrel mélyebben egy új terem kialakításán kezdett dolgozni, amely öt évvel később készült el. 
A kifejezetten látványos belső térrel rendelkező új katedrális 18 méter magas lett, hossza 78 méter, és (!) 8400 ember befogadására alkalmas. Természetesen fontos zarándokhelynek számít, és bár hivatalos egyházi státusza nincs, vasárnaponként rendszeresen tartanak itt miséket. Akár 2-3 ezer ember részvételével.
picture

000_Mvd1681083.jpg

Fotó: Eurosport

Itt dolgozott sokáig amolyan biztonsági őrként German Bernal, a Tour de France-győztes Egan édesapja. De csak dolgozott, mert a fia sikereinek köszönhetően egy ideje már nyugdíjba mehetett.
És a sok évnyi munka után akár gondtalanul élvezhetné az életet, de a fia első kolumbiaiként megnyerte a sárga trikót. Innentől kezdve pedig sem neki, sem a családnak nincs többé egy percnyi nyugalma sem. 
A várost ellepték a falfestmények/graffitik, és Zipaquira újra zarándokhellyé vált, csak most már az országúti kerékpárnak köszönhetően.
***
Bernal az első Európában kapott fizetéséből rögtön felújíttatta a családi házukat és biztosította a szülei számára a nyugodt életet. Vagyis közölte velük, hogy többé nem kell dolgozniuk. Ő maga ugyan Zipaquirban nőtt el, de nem ott, hanem az 50 kilométere lévő Bogotában született. 
Ezerkilencszázkilencvenhét januárjában ugyanis ezen a napon csak vészhelyzeti eseteket fogadtak a helyi kórházban, az anyukáját megvizsgáló orvos pedig határozottan közölte, hogy ma még nem lesz szülés. Csak ezt a kis Bernal máshogy gondolta, így kényszerűségből maradt a taxi, és a főváros, hisz ott rendelt a család jó barátjának számító Jose Bulla. 
Aki pár hónappal korábban a bélfertőzés gyanújával kórházba érkező Florral közölte, hogy megnyugodhat, nincs semmi problémája, de gyereket vár.  
picture

28834604360_ee4151c697_b.jpg

Fotó: Eurosport

"Legyen a neve Egan. Ez görögül annyit jelenti, hogy bajnok" - javasolta az orvos, aki ezt ugyan pont nem jól tudta, de valamit mégis nagyon megérezhetett. 
Doktor Bulla később a kis Bernal keresztapja lett. Ő és German is imádták az országúti kerékpárt, az édesapja konkrétan profinak készült, de a rossz anyagi helyzete miatt erre nem volt lehetősége. Maradt a tv és nyaranta a Tour de France.  Amikor a fia 5 évesen először kerékpárra ült, örült is meg nem is. Egyrészt saját magát látta Eganban, másrészt féltette, nehogy a pénz hiánya miatt szintén falakba ütközzön.
"Koncentrált volt, a korához képest jóval érettebb és nagyon kitartó. Látszott rajta, hogy mi szeretne elérni" - mesélte Martha Cortés, aki a a 2000-res évek elején alapítója volt a zipaquirai montis csapatnak. "Akkoriban nem volt lehetőségük szervezett keretek között versenyezniük a fiataloknak, így sorra jártam az iskolákat, és kerestem a vállalkozó szellemű, 10 év körüli srácokat."
Cortes eljutott a Las Villas negyedben található általános iskolába, ahol egy biztos Egan Bernal elsőként jelentkezett a formálódó csapatába.
picture

3933107_n_vir3.jpg

Fotó: Eurosport

"Harmincan jöttünk össze, és ő is ott volt köztünk, Minden nap tanítás után mentünk el a környező hegyekbe. Hétvégente, mikor nem volt suli, nagyjából 40-50 kilométer tekertek."
Zipaquira önkormányzata, látva a fiatalok lelkesedését, a korábban Rominger segítőjeként a Vueltán is tekerő Fabio Rodriguezt nevezte ki a csapat élére. Ő volt az, aki felnyitotta Bernal szemét, és az országút felé terelte. Merthogy addig számára csakis a monti létezett.
"De nem volt könnyű, mert neki és a korabeli srácok 70%-nak még normális montija sem volt, nemhogy országútija. Egan családjának sem engedhetett meg magának egy új kerékpárt. Így szereztünk neki egyet kölcsönbe."
És elkezdődhettek a komolyabb edzések, mert Rodriguez úgy tekintette a fiatalokra, mintha igazi profik lennének.
"Szinte állandóan 3000 méter magasba tekertünk, ami nagyon sokat számított.Mondjuk ezen a környéken nehéz is lenne máshol menni. Azt szoktuk mondani, hogy aki itt nő fel, tényleg a felhőket lélegzi be."
picture

EGAN-02.jpg

Fotó: Eurosport

Julian szintén Rodriguez csapatában nőtt fel Bernal mellett. Tavaly nyáron ő volt az, aki a Zipaquira belvárosban elkészítette az első művészi graffitit.
"Nagyon rendes srác volt, igazán céltudatos, mert folyamatosan arról beszélt, hogy profi szeretne lenne. Nagy célja volt a sárga trikó. Mindent megtett ezért, rendesen járt suliba, jól tanult, szerette a matekot. De igazán csak a kerékpározás érdekelte" - mondta Bernalról a volt csapattárs.
Bernal az első komoly eredményeit montiban szerezte, de amikor egy új edzőhöz, Pablo Mazuerához került, már kezdett ráfeküdni az országútra. Hisz abban volt pénz, márpedig ő szerette volna támogatni a családját.
Egan ekkor már egyetemre járt, épp az első évét kezdte az Universidad de la Sabanán. Újságíró szeretett volna lenni, de nem sportra akart szakosodni. A politika és a közgazdaságtan érdekelte. Tizenhat éves múlt, és hitt abban, hogy a tekerés és a tanulás működhet együtt.  De nem működött. 
picture

068_FtpTrial-AA_08082019_994225.jpg

Fotó: Eurosport

Mindössze 44 kilométerre csökkentette a napi edzésmennyiséget. 22 kilométer a Zipaquirában található házuktól a Chíaban székelő egyetemig és vissza. Semmi több, erre volt ideje.
Nairo Quintana épp ebben az időszakban robbant be a köztudatba, és lett emlékezetes teljesítménnyel második a Tour de France-on. Az országúti kerékpár virágzott Kolumbiában, az emberek ismét tudtak kiért rajongani, új hőst találtak maguknak. Bernalnak ekkor kellett egy súlyos döntést meghoznia: megmarad az ügyes hobbi-kerékpáros szintjén, vagy idővel megy a kongresszusba interjúkat csinálni. Azaz tényleg újságíró lesz. Gondolkozott, és inkább ezt választotta. 
De előbb még szólt Mazuerának, hogy a jövőben vele már ne számoljon.
"Pablo, most jövök az egyetemről, fürödni sem volt időm, és majdnem buktam a félévemet. Azt mondták, megbocsátják a hiányzásaimat, ha nem fordul elő többet. Én ezért inkább abbahagyom a tekerést.” 
Valahogy így szólt az üzenet.
picture

restauran_mural_egan.jpg

Fotó: Eurosport

Az edzője elsőre nyilván azt gondolta, mindez csupán egy hirtelen fellángolás. De aztán eltelt két hét és Egan tényleg nem ült kerékpárra. Akkor döbbent rá, hogy a fiú komolyan beszél.
"Úgy érezte, hogy a családját kell előtérbe helyeznie. Nagyon alázatos volt. Ha edzett, akkor az egyetem rovására ment, ha rendesen tanult, akkor pedig a sport látta kárát. Ez volt az ő nagy dilemmája."
Aztán Mazuera meghúzta a váratlant és választás elé állította Bernalt.
"Jött Pablo, és azt mondta, adjak magamnak egy évet, hogy megbizonyosodjak arról, a kerékpározás tényleg nem az én világom. Végül a következő mondattal győzött meg: ha egy év után úgy döntesz, hogy visszamész az egyetemre, én kifizetem a további tanulmányaidat. Azt mondtam magamban, rendben, 9 millió peso félévenként (átszámítva mintegy 800.000 forint), komoly összeg, ráadásul 16 éves vagyok, és még jövőre sem késő folytatni a tanulást.”
"Meggyőztem Egant, hogy neki ezt kell csinálnia, mivel elképesztő adottságai vannak, és egyszerűen versenyzőnek született. Plusz jeleztem neki, hogy az egyetemen rajta kívül néhányan még újságírónak tanulnak, szóval ott is lesz némi konkurencia" - mesélte Mazuera.
picture

1564347798_554691_1564347928_noticia_normal.jpg

Fotó: Eurosport

Egy másik ösztönző módszer, amit Pablo alkalmazott, a pénz volt: az akkori induló, és fiatal kerékpárosokat segítő alapítványán keresztül elintézte, hogy a Specialized Colombia 300.000 pesos fizetést adjon neki. Nem volt sok, nem is kevés, de ezzel pont be tudott segíteni az otthoni költségekbe.
A Mazuera alapítványánál, a sport mellett a tanulásban is kaptak segítséget a fiatalok. Egan angolul kezdett tanulni, melyet már tökéletesen beszél. És nem mellesleg Mazueránál ismerkedett meg a menyasszonyával, Xiomara Guerreroval is, aki manapság amolyan sajtósként dolgozik mellette.
"Nagyon sok időt töltöttem vele, mivel a családjának nem volt autója, én vittem mindenhova, sokszor az egyetemre is, ahol ösztöndíjas volt. Az andorrai vb után elutaztunk a svájci Aigle-be, az UCI központjába, ahol néhány teszten esett át. Korához képest tökéletes tulajdonságokkal rendelkezett a kerékpározáshoz. Úgy döntöttünk, keresünk neki egy mountain bike-csapatot, de senki nem akarta őt szerződtetni. Később Paolo Alberati, egy olasz ismerősünk eljuttatott minket Savióhoz, aki egyből lehetőséget adott neki."
Bernal első komoly európai versenye a 2014-es norvégiai monti vb volt. Kisebb csoda, hogy eljutott Hafjellbe, hisz az utazáshoz szükséges költségeket nem tudta előteremteni. 
picture

1576001438_726722_1576002262_noticia_normal.jpg

Fotó: Eurosport

Aztán, mikor megérkezett a támogatás, kiderült, hogy rosszul váltották át a pesót norvég koronára, de a szállást szerencsére addig már kifizették. Szűkös napok jöttek, és egy világbajnoki ezüst a juniorok között. Abban a mezőnyben Dina Marci is ott volt.

Két év múlva kijutott Rióba, de ekkor Bernalt már csak az országút érdekelte. 2015 nyarán Olaszországba, Cataniába költözött.
"Az első közös reggelinket követően szó nélkül elmosogatott maga után. És egyből közölte velünk, hogy semmi cukrosat nem eszik, és még a kóláról is leállt" - mesélte Alberati, Bernal olaszországi mentora.
Akinek nem kis szerepe volt abban, hogy Egan idővel összefuthatott Gianni Savióval, az Androni főnökével.
"2015 őszén Egannal elmentünk megnézni a Coppa Agostonit. A befutó után beszélgettem egy picit Savióval, aki mesélte, hogy épp fiatalokat keres, főleg sprintereket.  Ekkor ugrott be, hogy miért nem mutatom be neki Bernalt? Hisz egy jó hegyimenőre is szüksége lett volna. Amikor Savio meglátta, csak ennyit mondott: "De hisz ő még gyerek!"
picture

1565208992_443919_1565210857_sumario_grande.jpg

Fotó: Eurosport

"Nem lepődtem meg a reakcióján, inkább meséltem neki a montis eredményeiről, meg a teljesítményteszteken hozott számairól. Mondtam Gianninak, hogy holnap reggel átküldöm mailben a felmérés adatait, így a saját szemével láthat mindent. Másnap edzés közben csörgött a telefonom, természetesen ő volt az. Annyit mondott, hogy most üljünk kocsiba, és menjünk át hozzá, mert aláírjuk a szerződést. Amikor elmeséltem Egannak, hogy igent mondtam a nevében, csak ennyit válaszolt: jól tetted."

A többi már történelem. Az Androni után jött a Sky, 2019-ben pedig a Tour-győzelem. Amit hol máshol fogadtak volna boldogabban, mint Zipaquirában.

A városban, amiről Egen Bernalnak köszönhetően valószínűleg a legtöbb kolumbiainak már nem a bánya vagy a sókatedrális ugrik be elsőként.
Bicisport
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés