…azt mondtam neki, ne okolja magát, mert sosem tudhatja, a legnagyobb ellenfele hozzá képest hogyan érzi magát.
A történetéről ezúttal az apukája, Gordon Hindley osztott meg részleteket – a sajátos humorával, ami talán nem véletlen, hiszen ősmanchesteriként költözött Nagy-Britanniából Nyugat-Ausztráliába 1989-ben.
Mindezt úgy, hogy vitte magával a legfontosabbat: az országúti bringázás szeretetét.
Giro d'Italia
Landa: „Már a nagy rajt előtt is éreztem, hogy meglehet a dobogó”
01/06/2022 15:48
Gordon, ha jól tudjuk, elég sok közöd volt ahhoz, hogy ez a fiatalember bajnokká vált.
- Jait hétéves korában elvittük a midlandi velodromba, mert létrehoztak egy programot, aminek a célja az volt, hogy az ígéretes gyerekek minél többet gyakorolhassanak pályán. Akkoriban egy Rick Lee nevű edző irányította a képzést, de korán elment Amerikába dolgozni, így az ausztrál rendszert végigjárva, akkreditált edzőként én vettem át a vezetőedzői posztot. Jai egyike volt azoknak a srácoknak, akik született tehetségként ültek a bringán. Ha a gyerekkorát nézzük, egy év rögbis kitérőtől eltekintve csak és kizárólag bringázott.
Honnan jött a rögbi Jainak?
- A feleségem azt mondta, nagyon jó lenne, ha valami más sportot is űzne. Teljesen kiakadtam ezen a hülye ötleten. Én sosem láttam ennek az értelmét, de kétségtelen, hogy Jai nagyon élvezte a rögbit. (nevet) Aztán amint vége volt annak a szezonnak, vissza is tért a kerékpárhoz. Még most sem több 60 kilónál, úgyhogy talán nem is akkora baj, hogy abbahagyta :))

Gyerekkorában sorra nyerte az ausztrál versenyeket - RIDE Media

Fotó: From Official Website

Talán nem véletlen a lelkesedés, hiszen te magad is kerékpáros voltál.
- Igen, és mindig is imádtam ezt a sportágat. Az első versenyemet 1966-ban, az utolsót 1983-ban teljesítettem, a nagy példaképem pedig Eddy Merckx volt. Manapság a feleségemmel montizunk, igaz, általában csak kávézni járunk, és a termetem is elég gömbölyű lett.
Először akkor lehetett őt kiszúrni a mezőnyben, amikor a 2016-os Tour de l'Aveniren nagyon jól ment a hegyekben és végül ötödik lett összetettben, de a nagy áttörést kétségtelenül a 2020-as Giro jelentette. Hogyan emlékszel vissza arra a versenyre?
- Szerencsére az összes európai csatornát tudjuk nézni itt, Ausztráliában, úgyhogy végig követni tudtuk őt. Reméltük, hogy meg tudja verni az időfutamon Taót, de tisztában voltunk az erőviszonyokkal. Így is fantasztikusan szerepelt, kihozta a maximumot az egészből. Ugyanakkor nagyon csalódott voltam, mert az ausztrál mainstream sajtót szinte egyáltalán nem érdekelte a Giro, csak az utolsó szakasz előtt kaptunk egy-két telefonhívást. Azokat is úgy, hogy az újságíróknak körülbelül fogalmuk nem volt, mi az az országúti kerékpársport.
Talán Jai sikereinek a hatására lesz néhány hétéves, aki rögbilabda helyett biciklit kér szülinapjára…
- Reméljük. Perthben megvan az infrastruktúra, tényleg remek hely a kerékpározáshoz, nagyon jó minőségű utakkal, színvonalas velodrommal.
Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy példaképként teljesen más figyelem irányul rá. Tudom, hogy nagyon szerény, nem bonyolult srác és mindig az igazat mondja. Jól sejtem, hogy egyáltalán nem változott meg?
- Szerintem semennyit sem változott. Annyira koncentrált és elszánt volt, hogy eljusson oda, ahova most eljutott, hogy természetesnek vette az egészet. Az rémlik, hogy másfél éve, a milánói időfutam előtt szokatlanul pörgős volt a hangulata, és később belátta, hogy ez hiba volt. Akkor azt mondtam neki, ne okolja magát, mert sosem tudhatja, a legnagyobb ellenfele hozzá képest hogyan érzi magát. Nagyon meghatja, hogy az ausztrál szurkolók milyen szinten támogatják, mi pedig hihetetlenül büszkék vagyunk rá.

Családi ölelés - Forrás: Giro d'Italia

Fotó: From Official Website

Három tény Jai Hindleyről:
1. A fordulópont
A hosszú távú rögbis „álmok” 2003 nyarán törtek ketté, amikor a tv-ben megnézett pár percet egy bizonyos Tour de France nevű versenyből.
2. Illusztris társaságba került
Az ausztrálok közül ő az első, aki megnyerte a Girót, és a második, aki bármelyik háromhetesen győzni tudott. Ezzel ahhoz a 2011-es Tour-bajnok Cadel Evanshöz csatlakozott, aki egyébként húsz évvel ezelőtt, 2002-ben első ausztrálként viselhette a rózsaszín trikót.
3. A reset gomb
2022 elején csatlakozott a Borához, amit így jellemzett: „Megnyomtam a reset gombot.” Az újraindítást egy kaliforniai szélcsatornában kezdte, ahol a helyezkedésén és a technikáján dolgozott, hogy még véletlenül se történhessen olyan, mint a 2020-as Girón. A veronai időfutamon mindannyian láthattuk: kifizetődött.
Forrás: RIDE Media, The Sydney Morning Herald
Giro d'Italia
Nagy küzdő, jó a dumája, és mindig mosolyog – Jai Hindleyt csak szeretni lehet
31/05/2022 07:57
Giro d'Italia
Hindley ezúttal nem csúszott le a győzelemről, óriási pezsgőzésbe torkollt a díjátadó Veronában
29/05/2022 16:27