Csapattársai egybehangzóan állítják, hogy ő a legnagyobb maximalista. Legyen szó kávéról, autókról, játékokról, pingpongról vagy a versenyzésről.

„Ha Van der Poel csinál valamit, azt jól akarja csinálni. De nem pusztán csak jól. Extrém jól, sőt, néha talán túlságosan is jól.” Négy csapattársa mesél arról, hogyan is néz ki a Van der Poel-formula, mi is az ő sikerének a titka.
Mathieu már most négy győzelemnél tart. Megnyerte többek között a Strade Bianchét és behúzott két emberfeletti szakaszt a Tirrenón. Nem túlzás azt mondani, hogy úgy kezdte a szezont, mint egy őrült. Meglepett ez benneteket?
Olympic Games
Azt hitte, olimpiai bajnok lett a második helyen célba érő kerékpáros
3 ÓRÁJA
Jonas Rickaert: Engem nem. 2019 óta vagyunk csapattársak, és engem egy ideje már semmivel sem tud meglepni.
Dries De Bondt: Lehet, hogy úgy tűnik, hogy ösztönből versenyez, viszont azt is imádja, amikor egy előre kitalált terv végrehajtása tökéletesen sikerül. A tavalyi Tirreno utolsó előtti szakaszán megkért, hogy legyek ott a korai elmenésben, ő meg majd később csatlakozik. ’És a végét majd megoldjuk’ – mondta. Sok rövid, meredek fal volt aznap, és legalább egy óráig küzdöttem, mire végül el tudtunk szakadni nyolc emberrel, és felépítettünk egy egyperces előnyt. Aztán egyszer csak hallom, hogy üldöz minket egy hatos csoport, ami nem igazán jellemző. És vajon ki volt benne ebben a csoportban? Imádja az ilyen helyzeteket. Abban a pillanatban, hogy ő felért, reménytelenség és csüggedtség lett úrrá a többieken. ’Basszus, itt van, úgyhogy az esélyünknek lőttek’ – mondták. Mathieu megnyerte a szakaszt, még ki is engedhetett a végén. Merő adrenalinból nyomta le a végét. De ez is annyira jellemző rá, ebben is iszonyatosan jó.
Csak versenyen ilyen vagy azon kívül is?
Gianni Vermeersch: Emlékszem az első edzőtáborra, ahová jött velünk. Eskü, de rögtön látszott, hogy ő különleges. Azonnal képes volt kényelmesen velünk jönni, és rögtön maximális jelenléttel.
Philipp Walsleben: Egy őrölt, de jó értelemben. Azonnal látszott, hogy nem tud nyugton maradni. És ez azóta sem változott.

Zdeněk Štybar, Wout Van Aert és van der Poel

Fotó: AFP

Vermeersch: Akkoriban egy horgászós játékot játszottunk a telónkon. Ültünk a hallban, a fél csapat meg hadonászott a telójával, mintha csak a horgászbotját dobná be a tóba. Nagyon vicces volt. Mathieu azonban nagyon erőszakos volt. Állatmód nyomta. Ebből is versenyt csinált, még ebből a hülye játékból is.
De Bondt: Ha ő beleáll valamibe, azt úgy nyomja, mintha muszáj volna. Két éve együtt versenyeztünk a Török körön. A harmadik szakasz után unatkoztunk, nem tudtunk nyugton maradni. Volt két pingpongasztal, mi pedig másfél óra alatt szétjátszottuk az agyunkat. Szakadt rólunk a víz. Mathieu-n rajta volt a pulzusmérője. Másnap csekkoltuk az értékeket, és basszus, volt, amikor 174 környékére is fölment.
És ki nyert?
De Bondt: Na mégis, mit gondolsz? Három szett után még hátrányban volt, 2-1 volt ide. De abból, hogy vesztésre állt, elképesztő energiát tudott meríteni, és végül fordított és 3-2-re nyert. Úgyhogy egyáltalán nem lepett meg, amikor megnyerte a harmadik szakasz sprintjét, azok után, hogy előző nap kikapott Alaphilippe-től.
Senki sem olyan fanatikus, mint Van der Poel?
Vermeersch: Legyen szó gokartról vagy teniszről, mindenben ő lesz a legjobb. De ez nem csak a sportokra is. Ott van a kávézás, sőt a latte-készítés. Vajon ki tudja a legszebb figurát megalkotni a kávé tetejére? Tim Merlier kezdte el, Mathieu érdekesnek találta, úgyhogy vett egy gépet és elkezdett gyakorolni. Most már egymás után posztolja a képeket és videókat erről a csoportunkban. Mindenre rámegy, mindenből versenyt csinál, és mindenben jó lesz.
Walsleben: Még van egy saját cége is. Ha van egy lepukkant autód és ki akarod pofoztatni, hívd csak őt nyugodtan. Ezt nem egyedül csinálja, van egy társa, de mindegy, a lényeg, hogy a kocsi pazar lesz, pöpec, csillog-villog.

Van der Poel

Fotó: AFP

Aztán ott a Fortnite, egy olyan videójáték, amelyben zombikra, meg mindenféle lényekre kell lövöldözni.
De Bondt: Így van. Számomra ez egy számítógépes játék, de Mathieu-t teljesen beszippantotta. Versenyeket játszik, sőt, ott akar lenni a világbajnokságon. És jó benne, basszus. Úgy, hogy neki ott van a kerékpár. Más meg ezt csinálja éjjel-nappal.
Rickaert: Mindehhez baromi sok energia kell. A Strade után nekem például eszembe nem jutott volna videójátékozni, annyira kész voltam. És én még be sem fejeztem a versenyt, ő viszont ugye megnyerte. Visszaért a szállodába, evett valamit, és utána órákon át Fortnite-ozott. Nem hiszem, hogy Bernal, Van Aert vagy Pogacar ezt csinálják. Annyira más, mint a többi nagy menő. Szerintem ő jobban örül, ha megnyer Fortnite-ban egy versenyt, mintha behúzná, mondjuk a Samynt. Ott nagyobb neki a kihívás keróban már most is ő a legjobb a világon.
Kicsit ellentmondásnak tűnik, hogy egyfelől egy brutál fanatikus, másrészt viszont egy játékos valaki.
De Bondt: Nála ez nem ellentmondás. Az, hogy valamit nagyon jól akarsz csinálni, nem zárja ki, hogy élvezd is közben. Ő úgy van vele, hogy a dolog móka részének sosem szabad eltűnnie.
Rickaert: Ő a stresszt amúgy hírből sem ismeri. A Strade előtt egy picit feszültebbnek tűnt a szokásosnál. Odamentünk hozzá, de laza volt és halál nyugodt. Ezért is olyan jó, hogy ő a kapitány. Még, ha komoly tervei is vannak egy versennyel, ő reggel már ugrabugrál, táncol és énekel. Valójában abból tudom, hogy ma valami különleges következik, ha ezt csinálja.
De Bondt: Ott volt a motocrosszos ünneplése, amikor megnyerte a Tirreno harmadik szakaszának sprintjét. Előtte két nappal mondta nekünk, hogy a következő győzelmekor készül majd valamivel. Full sprint volt, és húzott egy ilyet. Kinek jutna még ez eszébe? Hihetetlen.
Ez az egész egy játék a számára, de egy olyan játék, amelyikben mindenképpen győzni akar.
És ehhez a lehető legprofibb módon áll hozzá.
De Bondt: Így van. Mindent iszonyúan pontosan betart. A táplálkozást, a légző gyakorlatokat, mindent. Még az alvást is, nála legkésőbb este 11-kor szigorúan takarodó van.
Walsleben: Az egyik edzőtáborban bekopogtam hozzá este 9 körül. Már full sötétség volt, és aludt. Ez is jellemző, érezte, hogy pihennie kell azért, hogy jól teljesítsen, és ő pihent is.
Ő külön szobában alszik, ugye?

Van der Poel

Fotó: AFP

Walsleben: Általában hétfős egy csapat egy versenyen, a szobák meg kétszemélyesek, így valakinek nem jut szobatárs. Logikus, hogy Mathieu-nek legyen külön szobája.
De Bondt: Ez mondjuk, néha változik. A legutóbbi edzőtáborban ő kérte, hogy egy szobában aludjon velem. Sokat volt távol az otthonától, és egyedül érezte magát.
Főnöknek milyen? Hálás a munkátokért?
Walsleben: A maga módján. A Stradén jó felvezetést kapott tőlem. Ilyenkor mindig jelzi, hogy ez neki sokat jelent. De visszafogott, ő nem az a fajta, aki pezsgőket durrogtat, meg nagy beszédeket mond.
Rickaert: Mondjuk dühösnek sem láttam soha, ha egy verseny nem sikerült. Csalódottnak igen, de dühösnek soha.
De Bondt: A győzelem igazából természetes a számára. Csak azzal elégedett, semmi mással, de ez jellemzője a nagy bajnokoknak. Leszámítva a nagy versenyeket, ha győz, ő egyszerűen csak örül, semmi extra. Emlékszem a tavalyi Tirrenóra. Merlier nyert egy szakaszt, nagy volt az öröm, pukkant is a pezsgő. Másnap Mathieu győzött, de akkor a pezsgő szóba sem került. Valószínűleg minél előbb menni akart Fortnite-ozni.
Forrás: Het Nieuwsblad
Olympic Games
Azt hitte megnyerte az olimpiát, pedig csak másodikként zárt a holland biciklis
6 ÓRÁJA
Olympic Games
Hatalmas meglepetés, szökésből elért osztrák győzelem a női mezőnyversenyben
6 ÓRÁJA