Evenepoel: „Ha szimpatikus lesz a Tour útvonala, nem fogok sokat gondolkozni a versenynaptáramon”

Bár szuper évet futott, Pogačar miatt messze nem vele foglalkoztunk a legtöbbet. Pedig idén nyert egyhetest, két olimpiai aranyat, világbajnoki időfutamot és pályafutása első Tour de France-részvétele során rögtön dobogóra állhatott.

A legtöbb szezon végén ilyen eredménysorral kérdés nélkül ő lenne az év versenyzője, de Pogačarnak „köszönhetően” erre most esélye sincs.

Remco Evenepoel a mostani szezonja és a Touron szerzett tapasztalatai mellett arról is mesélt, hogy miben kell fejlődnie, mennyire elégedett a jelenlegi sorával és milyen tervei vannak a következő évre.

Szerintem erre büszke lehetek, és a baszk körös bukás nélkül talán több is lehetett volna. Utána 3 hétig kerékpárra sem ülhettem, pont egy olyan időszakban, amikor normális esetben a legjobb formámban lennék. Az ardenneki klasszikusokon azért nagy céljaim voltak, annak ellenére, hogy Pogačar ott volt a Liége-en és elég nagyot ment. De ettől még mindenképpen a győzelemért versenyeztem volna, úgy, mint Baszkföldön. Szóval pár győzelem azért benne volt.

A Párizs-Nizzát, mert ott volt 3 olyan szakasz, ahol pillanatok döntöttek arról, hogy hozzánk kerüljön a sárga trikó. Arra a versenyre mindenképp visszatérnék. Egyébként végig stabil voltam, a baszk körös bukás bekavart a Tourra való felkészülésbe, mert mégiscsak eltört a kulcscsontom meg a lapockám. Másfél-két hónap után szinte a nulláról kellett újra felépíteni magam.

A nyár végéig szinte az összes előre kitűzött célomat elértem.

Azért többé kevésbe tudtam, hogy Pogačar miatt mire számíthatok, így reális céljaim voltak a rajt előtt. Kezdhettem volna erősebben, ha nincs a baszkföldi bukás, de ez persze Jonasra is igaz. Az első hét után egyértelmű volt, hogy nekem a 3. helyre lehet esélyem. Sokszor volt olyan helyzet a hegyeken, hogy nem szabadott elmennem Jonasszal, különben felrobbanok, a saját tempóban kellett másznom, az volt a legcélravezetőbb.

Nem lesz egyszerű, mert nem csak egyénileg emelkedett ki a mezőnyből, hanem a csapata is sokkal elképesztően erős volt. Ha megnézed, hogy McNulty, Sivakov vagy Wellens mit mentek egész évben, akkor látszik a különbség.

Én többször tudtam kimagaslóan jó számokat hozni egy-egy nehéz hegyen, 6,2-6,3 watt per kiló, akár negyven percen keresztül. Néhány szakaszon mégis 2-3 percet kaptam. A Touron 9 perc hátránnyal lettem harmadik, az ötödik megjött 20 perc lemaradással. Ezek nagyon komoly különbségek.

Ahogy a Jumbo tavaly feltörte a Pogačar-kódot, most az UAE volt képes megtörni Jonast. Az ellenfelek alapos kielemzése sokat számít és erre nekünk is időt kell szánnunk. Bár ez csak pár százalékot ad ki, mégis nyereség. Csak a 95 meg a 100 százalék közötti különbség nagyjából 9 percet jelent egy Tour végén. Nekem az lesz fontos jövőre, hogy a nagy hegyek végére frissebb tudjak maradni, hosszabb ideig tudjak nagyobb wattokat elhajtani, mert akkor kevesebbet fogok kapni.

A Tour utáni pár hét nagyon zsúfoltra sikerült, oda egy hosszabb nyugis időszakot kellett volna beiktatni. Bár Oumival elmentünk nyaralni, az csak pár nap volt. Sok felkérés, sok utazás, túl sok program, jött is egy betegség, ami eléggé visszavetett az edzéseket illetően.

Persze, nem is panaszkodom. Szerintem egy ilyen szezon után nem lenne okos dolog.

Ez igaz, meg is értem a közvéleményt, de a Dauphiné előtt például elmondtam, hogy még messze nem vagyok ideális formában és nem nyerni jöttem. Ezt sokan elfelejtették, miután behúztam az időfutamot. Aztán jöttek a kritikák, mert az első nagy hegyen leszakadtam. Pedig én megmondtam előre.

Ezek közül már elég sokat elértem, de még mindig van mit tennem. Igényes vagyok magammal, a csapattal meg a segítő személyzettel szemben, mert mindenkinek a maximumot kell hoznia ahhoz, hogy Tourt nyerhessünk.

Ez egy nagyon munkaigényes történet, csak a megfelelő struktúrában, a tökéletességre hangolva érhető el. Az ilyen dolgokhoz amúgy is idő kell, de ez a folyamat nem tarthat örökké. Januárban 25 éves leszek, és elkezdem a hetedik profi szezonomat. Nem fogok még 20 évig tekerni. Ezért vannak elvárásaim a csapattal szemben, de egyelőre minden segítséget megkapok.

Ebben a kérdésben le vagyunk maradva a Visma és az UAE mögött, ők láthatóan két olyan sort tudnak összerakni, amelyik előbb Girót, aztán Tour de France-t tud nyerni. Miközben mi egy nagy versenyre összpontosítjuk az erőinket. Lépésről-lépésre közelítünk, de nem irreális utolérni őket.

Gondolkoztam rajta, eddig egy dolog biztos: januárban nem fogok versenyezni. Szerintem későn kezdek, valamikor az Algarve után. Nincs olimpia, így könnyebb tervezni.

Előbb várjuk meg a pontos útvonalakat és aztán döntünk. De ha a Tour szimpatikus lesz, akkor nem fogok sokáig gondolkozni.

Forrás: HLN.be