Drogpénzből épített csapatot Pablo Escobar bátyja, Tour-győzelemről álmodott

A legendás Medellín kartell Pablo testvére révén a kerékpársportban is érdekelt volt, a hírhedt vezér bátyja pedig maga is sikeres bringásnak számított. Később ő is a bűnszervezet tagja lett, de kapcsolatát mai napig őrzi a sporttal és követi a most versenyző kolumbiai sztárokat.

Roberto Escobar

Fotó: Eurosport

Roberto Escobar inkább tartja magát bringásnak, mint bűnözőnek, egykori csapatának tagjai közül viszont volt, aki a drogháború áldozata lett.
Pablo Escobar nevét szinte mindenki ismeri. A Medellín kartell egykori vezére alighanem a világ leghíresebb drogbárója volt, aki az 1980-as években egész Kolumbiát behálózó birodalmat épített ki, legszebb éveiben napi 60 millió dollárt termelő „vállalkozása” pedig a világ hetedik leggazdagabb emberévé tette. A pénzt rengeteg furcsaságra költötte (birtokán például óriási kastélyt építtetett belőle, amihez állatkert is tartozott), azt viszont nagyon kevesen tudják, hogy közvetve egy kerékpárcsapatot is finanszírozott belőle.
Ennek a kapcsolatnak a kulcsfigurája Pablo bátyja, Roberto Escobar volt, aki mielőtt csatlakozott volna a kartellhez, a sportnak szentelte az életét. A két testvér még fiatalon látta az országba látogató Fausto Coppit áttekerni Kolumbia egyik legnehezebb hágóján, Roberto pedig innentől kezdve arról álmodott, hogy maga is Tour de France-győztes bringás lesz.
– mondja a ma is élő, 74 éves férfi.
Ettől ugyan nagyon messze volt, de országos szinten nem számított rossz versenyzőnek. Ahogy Matt Rendell King of the Mountains című könyvéből kiderül, Roberto a hatvanas években ismert és szeretett bringás volt Kolumbiában, akit a szurkolók csak Medvének hívtak. A becenevet azért kapta, mert egy kommentátor nem ismerte fel őt tetőtől talpig sárosan egy befutónál, így egyszerűen csak azt mondta, „itt jön a medve”.
Escobar háromszor indult hazája legnagyobb többnaposán, a Vueltas a Colombián, nyert aranyat a Bolivár játékokon és bronzot az országos bajnokságon. Nem tudott kitörni a korszak legnagyobb kolumbiai bringásának, Martín Emilio „Cochise” Rodrígueznek árnyékából, de egyszer egy szakaszon legyőzte a legendát. Mai napig sértésnek érzi, hogy az újságok azt írták, Rodríguez nekiajándékozta az etapot.
„Ez egy hazugság, 5 percet kapott, nem adott ő nekem semmit. Az újságírók akkoriban elfogultak voltak Cochisével.”
picture

Roberto Escobar egy kolumbiai versenyen

Fotó: Other Agency

Harmincas éveiben visszavonulva aztán Roberto edzősködni kezdett. Az Antioquia és Caldas régió technikai igazgatójaként például második helyhez segítette Cristóbal Perezt egy kubai, baloldali országoknak rendezett nagy versenyen, ahol a szovjetek mellett magyar kerékpárosok is indultak. A kolumbiai szövetségénél aztán megtudták, mivel foglalkozik a bátyja, így elbocsátották.
Ennek ellenére nem hagyott fel a sport támogatásával, sőt. Megalapította saját csapatát, a Coppi miatt olaszos nevet kapó Ositto Bicyclest, ami saját maguk által gyártott bringákon versenyzett. Roberto mai napig őriz egyet ezekből, igazi ereklyeként kezelve a kerékpárt.
Persze a csapat nem volt független a Medellín kartelltől. Roberto ugyan tagadja, hogy valaha is a drogüzletből finanszírozta volna, de számos hiteles forrás utal erre, ahogy az is, hogy a sornak jóval nagyobb költségvetése volt a riválisoknál. A kapcsolat később még nyilvánvalóbbá vált a sportolók és a kartell között, több bringás érintett volt a bűnszervezetben, egyiküket, Chalo Marínt pedig meg is gyilkolták a Pablóra vadászó Los Pepes csoport tagjai.
picture

Roberto (a kép jobbszélén) az Ositto Bicycles szerelőjeként egy 1982-es versenyen (Fotó: Camilo Rozo/El País)

Fotó: Other Agency

Roberto aztán egy ponton otthagyta a sportot, bezárta a bringaüzletét és teljes mértékben a családi biznisz részese lett. A szegény emberek sportjának számító kerékpár helyett olyan úri hobbik kezdték érdekelni, mint a lóverseny, kedvenc lova viszont később szintén a Los Pepes áldozata lett.
Az amerikai drogellenes ügynökség, a DEA körözési listáján a második helyen volt az öccse mögött. Pablóval ellentétben őt nem gyilkolták meg, ellenben börtönbe került, ahol egy ellenőrzésen átcsúszó levélbomba majdnem teljesen megvakította. Később, Pablo halála után Madridban élt, ma viszont már újra Kolumbiában, a Medellín melletti dombokon lakik. Időskorára újra nagy rajongója lett a bringának, rádión követve a mai generáció, Bernal, Quintana vagy Uran győzelmeit.
Roberto sokkal inkább azonosítja magát a kerékpárosokkal, mint a bűnözőkkel, akik közé később ténylegesen tartozott. A kettő persze valójában nem választható el teljesen egymástól, az idősebb Escobar-testvér története és kapcsolata a kerékpárral azonban érdekes mellékszála Pablo és a Medellín kartell amúgy is elég színes legendájának.
Forrás: El País
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés