A Festina-botrány, amely kis híján romba döntötte az országúti kerékpárt - I. rész

Ez volt az a Tour, amelyen komoly ütést kapott a sport tisztaságába vetett hit, elvérzett a hitelesség, minden a botrányokról, a doppingról és a csalásról szólt. 

Huszonkét évvel ezelőtt ezen nyáron Franciaország válogatottja nyerte a foci-vb-t. A sport ereje akkora, hogy ez a győzelem képes volt egyesíteni a több szempontból is széttöredezett francia nemzetet. Miközben azonban a nép a Champs Elysées-n ünnepelt, sötét felhők gyülekeztek Belgium, pontosabban Írország irányából és haladtak tovább az ország belseje felé.

Az akkori francia sportminiszter, Marie-George Buffet valamiért alapból erőteljes érdeklődést mutatott a kerékpársport vélt vagy valós doppingügyei iránt. Ez az érdeklődés még nagyobb fordulatszámra pörgött, amikor Willy Voetot, a Festina csapat segítőjét megállították és letartóztatták a vámosok a francia-belga határon. Az autó tömve volt doppingszerekkel.

Miután a miniszter asszony hírét vette a dolognak, azonnal kiállt a sajtó elé, és rendkívül előrelátóan nyilatkozott, nem finomkodva a szavakkal.

Brian Holm, korábbi profi kerékpáros, aki akkor a dán tévének dolgozott, tisztán emlékszik erre az estére.

Amikor a mezőny útnak indult Írországból, a Nagy Rajt helyszínéről még csak zavar volt és tagadás. Így emlékszik Jean-Marie Leblanc, a Tour akkori versenyigazgatója is.

Pat McQuaid, az UCI korábbi elnöke, az országúti szervezőbizottság akkori vezetője késleltetni akarta a botrány valódi kirobbanását, amire jó oka volt.

Leblanc tudta tartani a szavát, ugyanakkor a következő napokban a legvadabb rémálmai váltak valóra a verseny kapcsán.

1998. júliusában a sportág legfényesebb sztárjai egymás után hullottak a porba. Richard Virenque, Alex Zülle, Laurent Jalabert, Abraham Olano mind-mind ünnepelt versenyzők voltak.

Képzeljük el, hogy Chris Froome-ot letartóztatják a célba érés után. Továbbá, hogy Nairo Quintana a rendőrségi fogdában tölt egy éjszakát. Vagy, hogy a hazaiak kedvence, Romain Bardet könnyeivel küszködve próbálja bizonygatni az ártatlanságát a kamerák és a rajongók előtt. Ilyen szintű botrányban úszott a Tour 1998-ban.

Leblanc tehetetlen volt, semmiféle hatalom nem volt a kezében, Ő is csak a sajtóból értesült mindenről.

Miután a Festinát kizárták, a hangulat egyre csak romlott. Dél felé, a Pireneusok felé haladva egyre nehezebb volt követni a rajtaütéseket, letartóztatásokat és a beismerő vallomásokat. 

Minden sajtóorgánumban a Tour volt a vezető hír. A Le Monde a verseny leállítására szólított fel, a tévétársaságok pedig elkezdték átkutatni a csapatok által elhajigált szemeteszsákokat. Elképesztő hisztéria vette körül a versenyt.